Magyarország legnagyobb sütőüzemét adták át Hatvanban
Magyarország legnagyobb sütőüzemét adták át Hatvanban kedden; a Lipóti Tóth és Társai Zrt. 20 milliárd forintos új üzemének átadásán a pénzügyminiszter egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiai célja a rendszerváltás idején meggyengített hazai élelmiszeripar újjáépítése.
Varga Mihály kiemelte: a rendszerváltás éveiben az addig meghatározó élelmiszeripari vállalatok egy része külföldi tulajdonba került. Hiányuk ma, egy világjárvány után és egy szomszédban zajló, elhúzódó háború idején jobban érezhető, mint az elmúlt bő három évtizedben bármikor – fogalmazott. Mindez egyértelművé teszi: folytatni kell Magyarországon az ágazat fejlesztését, hogy az élelmiszerbiztonság a lehető legkisebb külpiaci kitettség mellett, válsághelyzetekben is erős legyen – mondta a pénzügyminiszter. Varga Mihály megjegyezte: ehhez a kapacitások bővítésén túl a minőség, a termelékenység és az energiahatékonyság növelésére is szükség van, melyekhez a kormány számos esetben járult hozzá az elmúlt időszakban. A tárcavezető emlékeztetett: ezeknek a támogatásoknak is köszönhető, hogy a magyar gazdaság már a koronavírus-járvány okozta visszaesésből is sikeresen jött ki. Azóta pedig bizonyította, hogy az orosz-ukrán háború, valamint az Európai Unió elhibázott szankciós politikája ellenére képes kimagaslóan teljesíteni, hiszen tavaly egy „veszélyes és kiszámíthatatlan környezetben” ért el az uniós átlagot meghaladó, 4,6 százalékos növekedést – fogalmazott.Varga Mihály azt is kiemelte, ezzel úgy került a magyar gazdaság az előkelő 8. helyre az uniós rangsorban, hogy eközben a beígért és a Magyarországnak jogosan járó brüsszeli helyreállítási források máig nem érkeztek meg, versenyhátrányt okozva a többi tagországgal szemben.
Varga Mihály beszélt arról is, hogy a gazdaság elkerülve a recessziót, várhatóan idén is növekvő pályán marad
A bővülés 2023-ban 1-1,5 százalékos lehet, jövőre pedig a kabinet reményei szerint visszatérhet a járvány előtti ütemhez. A Pénzügyminisztérium kedden, az MTI-hez eljuttatott sajtóközleménye szerint a Lipóti Tóth és Társai Zrt. 20 milliárd forint összértékű beruházásával Hatvanban Magyarország legnagyobb kapacitású kenyér, péksütemény és finompékáru gyártóüzeme jött létre. A fejlesztés 260 új munkahelyet teremt. A 70 alvállalkozót foglalkoztató és mintegy 350 üzlettel rendelkező, magyar tulajdonú családi vállalat ezzel az egyetlen olyan sütőipari vállalkozás, mely szinte országos lefedettséggel értékesíti friss termékeit.
Ezért fontos az új sütőüzem
Az eseményen Tóth József Péter alapító-tulajdonos közölte: a kormány 6,7 milliárd forintos támogatásával és jelentős önerő mellett bankhitel segítségével 2 év alatt épült fel a 20 ezer négyzetméter alapterületű hatvani üzem. A beruházással céljuk a több mint 30 éve működő társaság nemzetközi versenyképességének erősítése, emellett a hazai piacon 2-3 éven belül a teljes országos lefedettséget biztosító üzlethálózat kiépítése – fűzte hozzá. Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő az eseményen arról beszélt: Hatvan és a térség számára az új sütőüzem nem csupán önmagában fontos, hanem a beszállítókkal együtt képvisel igazán nagy értéket. A tulajdonosok jövőképe pedig üdvözlendő, hiszen az a vállalat magyar kézben tartásáról, a folyamatos fejlődésről és a szereplők, valamint a munkafolyamatok integrációjáról szól. Jelezte: a kormány kiemelten támogatja az élelmiszeripart és fontos, hogy az ágazat minél több szereplője éljen ezzel a lehetőséggel, erősítve a gazdaság egészét, a foglalkoztatást és magát a szektort. Horváth Richárd, Hatvan polgármestere ünnepi pillanatnak nevezve az átadást kiemelte: elismerés illeti a tulajdonosokat és segítőiket, hiszen nem csupán álmodni mertek, de képesek voltak azt megvalósítani. Ehhez Hatvan önkormányzata vállalkozóbarát környezettel és kiszámíthatósággal, valamint szolgáltatói partnerséggel járult és járul hozzá a jövőben is, segítve a helyben működő és letelepedni kívánó cégek eredményes működését – jegyezte meg.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Lengyel kormányfőhelyettes: az EU-Mercosur együttműködési szerződés veszélyezteti a lengyel mezőgazdaságot
Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezet tagállamai…
Tovább olvasom >Éles árverseny és kihívások a magyar élelmiszeriparban
A magyar élelmiszerpiacon komoly árverseny alakult ki, mivel a forgalom…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >