Magyarország felkészült az új uniós szőlőtelepítési szabályozásra
Magyarország felkészült az új uniós szőlőtelepítési szabályozásra, ami a szőlőterületek növelését tenné lehetővé a tagállamokban – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel.
Az Európai Bizottság csütörtökön jelentette be új rendeletét a szőlőtermelő területek kiterjesztéséről és az új szőlőtelepítési engedélyezési rendszer bevezetéséről.
Az FM tájékoztatása szerint a szaktárca már 2012-ben megkezdte a felkészülést az új uniós szőlőtelepítési szabályokra, az új szőlőtelepítési rendszerre való átállásra.
Ennek részeként az ágazat szakmaközi szervezetével, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával (HNT) 2014-ben elkezdődtek a szakmai konzultációk, s egy menetrendet határoztak meg a folyamat végrehajtására. A menetrend alapján már folyamatban van a bortörvény módosítása, amelyet a végrehajtási rendeletek kidolgozása követ majd.
Az új szőlőtelepítési engedélyezési rendszerre vonatkozó bizottsági rendeletet várhatóan a nyár elején fogadja el az Európai Parlament és a Tanács. A magyar végrehajtási szabályokat is csak az uniós jogi aktusokat követően lehet majd kiadni.
A tagállamok által egyhangúan elfogadott szabályok szerint 2016-tól a szőlőtelepítési és újratelepítési engedélyeket tagállami szinten adják majd ki, az engedélyezés alól egyes területek mentesülnek. A rendelet évi egy százalékos növekedést engedélyez a tagállamok szőlőterületeiben, amit nemzeti vagy regionális szinten korlátozni lehet.
A bizottság megbízásából készült tanulmány szerint az unió annak ellenére folyamatosan veszít a borpiacon világpiaci részesedéséből, hogy 2008 óta nő a tagállamokból harmadik országokba szállított bor mennyisége és értéke is. A borfogyasztás 2025-ig világszinten várhatóan nő, míg az unión belül továbbra is csökken, az uniós borászati szektor egyre így inkább exportorientálttá válik, szögezte le a tanulmány. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Főleg erjesztett és szálas tömegtakarmányokkal etették az állatokat 2023-ban
Magyarországon az állatok etetésére 2023-ban a szarvasmarhák esetében 7598 ezer…
Tovább olvasom >Az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az…
Tovább olvasom >Sütve, főzve is ízletes a friss magyar csemegekukorica
A csemegekukorica a nyár egyik slágerzöldsége. Kevesen tudják azonban, hogy…
Tovább olvasom >További cikkeink
VOSZ Barométer – 2024. II. negyedév: kötelező optimizmus vagy valódi növekedés?
Az inflációs érzékelés továbbra is jelen van hazai vállalkozásoknál, miközben…
Tovább olvasom >Fidelity: Három téma, ami Q3-ban alakítja a befektetéseket
Eljött a járványt követő normalizálódás, amelyet annyira vártunk? A gazdasági…
Tovább olvasom >A nagyvállalatok ellenállnak a gazdasági bizonytalanságnak
Visszafogott várakozások jellemzik a hazai nagyvállalati szektort a következő egy…
Tovább olvasom >