Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön

Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, miközben a szélenergia kiaknázatlanul maradt. Ebbe a megújulóenergia-környezetbe érkezik a Green Energy Investhor (GEI) új fejlesztése, amely a Kisalföldön, Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg, 499 MW-al növelve a hazai szélkapacitást. Az évente várható termelés 1200 GWh – vagyis az erőmű 10 napon keresztül képes lenne ellátni az egész ország villamosenergia-igényét – miközben a technológia éves kihasználtsága, mintegy 2500 üzemóra, a naperőművek átlagának közel kétszerese.

„A vadosfai szélerőműpark mérföldkő a hazai megújulóenergia-termelésben. Olyan léptékű fejlesztést valósítunk meg, amely hosszú idő után ismét érdemi növekedést hoz a magyar szélenergia-szektorban”

– mondta Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.

„Hosszú távon gondolkodunk: célunk, hogy a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával, a természeti és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe véve járuljunk hozzá Magyarország energiabiztonságához és klímacéljaihoz”.

Fontos mérföldkőhöz érkezett a projekt

A beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. A projekt előkészítése azonban már hosszabb ideje zajlik: januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen továbbá megkezdődtek a régészeti mintafeltárások.  A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe.

A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva.

A természetvédelem stratégiai szempont a fejlesztésben

A GEI a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordít a térség természeti értékeinek megóvására. A területen egy éven át tartó, folyamatos élővilág-megfigyelés zajlott, madár- és denevérmonitoringgal, terepi adatgyűjtéssel és szezonális vizsgálatokkal. Ennek eredményei alapján készülnek el a környezetvédelmi hatástanulmányok és a szükséges intézkedési tervek független környezetvédelmi és hatósági szakértők bevonásával. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. Ennek érdekében a tervek között szerepel például az érzékeny időszakokhoz igazított üzemeltetés, szükség esetén ideiglenes leállítási protokollok alkalmazása, valamint a turbinák elhelyezésének és működésének olyan optimalizálása, amely minimalizálja az élővilágot érő hatásokat. Mindez nemcsak a létesítés időszakára, hanem a teljes, 25-30 éves üzemeltetési ciklusra is tartalmaz alkalmazkodási és monitoring-előírásokat.

Párbeszéd a helyi közösségekkel

A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben.

A projekt megvalósításához szükséges infrastrukturális fejlesztések – elsősorban meglévő önkormányzati utak felújítása és megerősítése – több vármegye településeit érintik, azzal a céllal, hogy a korszerűsített útszakaszok a kivitelezést követően is a helyi közösségek rendelkezésére álljanak.