Magyarország az élelmiszerpazarlás ellen

Széleskörűen támogatták az Európai Unió tagállamai Magyarország felhívását az élelmiszerveszteség és élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében. A Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter javaslatára született kezdeményezéshez az Európai Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén 14 ország azonnal csatlakozott, támogatásukról biztosítva hazánkat.

A kezdeményezésre azért volt szükség, mert az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslései szerint jelenleg az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer egyharmada veszendőbe megy. Ha ehhez hozzávesszük a szegénység és éhezés, a természeti erőforrások szűkössége, valamint az elhúzódó pénzügyi és gazdasági válság problémáját, nyilvánvalóvá válik, hogy ezt a helyzetet haladéktalanul orvosolni kell globális, európai és nemzeti szinten egyaránt.

Az utóbbi időben figyelemre méltó kezdeményezések indultak ezen a téren, például a FAO és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szervezésében. Ezek mellett számos egyéb sikeres nemzeti program létezik Európa szerte, de az egymástól elszigetelt jó gyakorlatok helyett uniós szinten is szükség van a tapasztalatok megosztására és a közös fellépésre.

Maga az ötlet nem újkeletű, a világ gazdagabbik felén havonta indul egy-egy nagyobb szabású, a pazarlás fékezését szolgáló akció. A hazai felmérések is megállapították, hogy a gazdasági válság kezdete óta az élelmiszerrel is jobban spórolunk, de egy átlagos magyar még mindig évente 40 kiló élelmet dob ki a szemétbe.

Az évi 400 ezer tonnányi lakossági hulladék mellett további 1,4 millió tonna élelmiszer-felesleg keletkezik többek között az előállítás során, a kereskedelemben vagy a vendéglátásban. Az ország uniós csatlakozása előtt ennek jó részét, szervezett formában, moslékként feletették az állatokkal. Ennek azonban véget vetett a csatlakozás. Emlékezetes, hogy 2002-től eltűnt az éttermi moslék az uniós sertésólakból. A rendelet betiltja a vendéglátó-ipari ételmaradék etetését a sertéstenyésztésben. Ezt a tilalmat egyébként Németország és Ausztria ellenezte, mert jelentős moslékkezelő üzemeket működtettek vállalkozóik.

Az egy főre jutó, 40 kilós pazarlással egyébként Egyesült Államoktól jócskán elmarad az átlagmagyar. Az USA-ban ugyanis a magyar mennyiség közel háromszorosát, évi 110 kilogramm élelmet dobnak ki. Nyugat-Európában hasonló a helyzet, míg Afrikában, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában évi 8 kilogramm az egy főre jutó élelmiszer-hulladék.
Az Unióban most az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében egyik legfontosabb teendő az elemzési módszerek összehangolása és az egyes országok jó gyakorlatainak megosztása. Elengedhetetlen továbbá a tudatos élelmiszerfogyasztás és a rövid élelmiszerlánc kialakulásának támogatása, valamint a társadalom figyelmének felhívása az élelmiszerek megbecsülésére.

Amennyiben a Európai Bizottság új uniós jogszabályok megalkotását tartja szükségesnek, hazánk készen áll további egyeztetésekre a témában – áll a VM csütörtökön kiadott nyilatkozatában. (munkatársunktól)