Magyarország akár 17 millió embert is el tudna látni élelmiszerrel

Magyarország akár 17 millió embert is el tudna látni élelmiszerrel, hiszen természeti adottságai és a rendelkezésre álló szaktudás minderre lehetőséget adna – hangzott el azon a könyvbemutató sajtótájékoztatón, amelyen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Németh Tamás, az MTA főtitkára valamint Csáki Csaba akadémikus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára mutatta be az újságíróknak az Élelmezésbiztonság című tanulmánykötetet.

A kötetet, amely számba veszi a magyar élelmiszergazdaság, vidékfejlesztés és élelmiszerbiztonság stratégiai lehetőségeit, a Magyar Tudományos Akadémia által felkért szakértők azzal a céllal állították össze, hogy az Akadémia Köztestületi Stratégiai Programjainak szóban forgó témaköreit összefoglalják és ismertessék.

Az Élelmezésbiztonság című tanulmánykötet szerzői ugyanis összefüggéseiben veszik sorra a vidék, az agrárium és az élelmiszertermelés kérdéseit, rámutatnak az elmúlt 20 év hibás döntéseire, és megoldási javaslatokat vázolnak fel a felelős döntéshozók számára.

Pálinkás József mindenekelőtt azt hangsúlyozta a könyvbemutatón, hogy hazánk az élelmiszertermelés területén nem használja ki kellőképpen meglévő kapacitásait, amin a jövőben célszerű változtatni. Az MTA elnöke megjegyezte azt is, hogy javítani kell a növénytermesztés és az állattenyésztés jelenlegi belföldi arányain. (Ez most 65 százalékos arányú növénytermesztést és 35 százaléknyi állattenyésztési termékarányt jelent az agráriumon belül.)

Németh Tamás aláhúzta: Magyarország 9,3 millió hektáros területéből több mint 70 százalék mezőgazdaságilag megművelhető terület. Ezt a lehetőséget pedig hazánknak ki kell használnia, mivel adottságai jók. Hozzátette: a mezőgazdasági termelés ugyanakkor nem azonosítható a vidéki élet teljességével, ezért a vidéki emberek életminőségére külön is gondot kell fordítani.

Csáki Csaba – a kötet szerkesztője – arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Magyarországon az agráriumban az extenzív termelés aránya mintegy 75 százalék, ami azt jelenti, hogy hazánk főként alapanyag-termelő ezen a területen. Ez az arány két évtizeddel ezelőtt még csupán 50-55 százalék volt. Az egyetemi tanár kiemelte: a város és a vidék közötti jövedelemkülönbség növekedését meg kell állítani, ez pedig csak munkahelyteremtéssel lehetséges.