Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott az egy főre jutó GDP?
2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. Cikksorozatunkban egy-egy mutató segítségével járjuk körül, hogyan változott hazánk helyzete 20 éves EU tagságunk ideje alatt. Jelen cikkünk témája az egy főre jutó GDP változása.
A GDP nem a lakosság jólétét méri. Nem mond semmit a megtermelt javak eloszlásáról, illetve a termelés környezetre gyakorolt hatásairól. A GDP-ben nem jelenik meg a házimunka és az önkéntes tevékenységek, de megmutatja az adott országon belül egy év alatt megtermelt piaci javak értékét (a feketegazdaság becsült kibocsátásával korrigálva).
GDP/fő a V4-es országokban és Romániában (euró)
Az egy főre jutó, euróban mért GDP tekintetében 2004 és 2008 közt 21%-kal nőtt hazánk teljesítménye, melynek fő okai az uniós piacok megnyílása és a beáramló külföldi működőtőke-befektetések voltak. A kiemelkedő növekedésnek a 2008-as pénzügyi válság vetett véget, ami után mindössze egy év alatt 13%-kal esett vissza a mutató értéke. A 2010-es évek elején stagnált az indikátor, de az évtized derekán újra megindult az emelkedés: 2014 és 2019 közt közel 40%-kal nőtt a mutató értéke. A 2020-as koronavírus-válság megszakította a kedvező folyamatokat, de ezt követően évről évre emelkedett az euróban mért egy főre eső magyar GDP.
Összességében az előző két évtizedben két és félszeresére nőtt az egy főre jutó GDP euróban. Ezzel az uniós átlag 39%-áról 54%-ára kapaszkodtunk fel. Régiós összevetésben azonban fejlődésünk korántsem kiemelkedő: a lengyelek 3,7-szeresére, a szlovákok 3,4-szeresére, de még a magasabb bázisról induló csehek is háromszorosára növekedtek. Így tehát a lengyelek behozták eddigi lemaradásukat, a szlovákok megelőztek minket, és egyre inkább leszakadunk a csehektől. Emellett a román eredmények folyamatosan közelítenek a hazaihoz. Így a 27 EU-s állam közül a 19. helyről a 23.-ra estünk vissza.
GDP/fő a V4-es országokban és Romániában (vásárló-paritáson, euró)
Ha a GDP/fő adatokat vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk (tehát az eurós adatokat az adott ország árszínvonalával korrigáljuk) némiképp más következtetésekre juthatunk. E tekintetben a hazai adatok 2,2-szeresére nőttek, amivel az uniós átlag 63%-áról a 76%-ára növekedtünk. A nagymértékű emelkedés ellenére megelőztek minket a lengyelek, majd 2023-ra a románok is, miközben Szlovákia mögénk került. Míg 2004-ben az uniós tagállamok közt a 19. helyen álltunk, 2023-ra a 22. helyre csúsztunk vissza.
Kapcsolódó cikkeink
Stagnált az eurózóna gazdasága a negyedik negyedévben
Az elemzői várakozásokkal szemben stagnált az eurózóna gazdasága 2024 negyedik…
Tovább olvasom >Nagy Márton: itt a fordulat, a magyar gazdaság 2025-ben nagyobb növekedési pályára vált
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 utolsó negyedévében az…
Tovább olvasom >K&H: stabil helyzetük ellenére is enyhe pesszimizmus uralkodik a magyar kkv-k körében
Az utolsó negyedévre a nyári állapotra ment vissza a hazai…
Tovább olvasom >További cikkeink
Nyílt Marketing Fórum a Magyar Termék Védjegyhasználatról – már lehet regisztrálni!
Idén február 20-án kerül megrendezésre a Magyar Termék Marketing Fórum,…
Tovább olvasom >Nagy Márton: itt a fordulat, a magyar gazdaság 2025-ben nagyobb növekedési pályára vált
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024 utolsó negyedévében az…
Tovább olvasom >A tojás ára tovább emelkedik: a ketreces tartás kivezetése drágítja a piacot
A magyarországi tojásárak január végére átlépték a száz forintos lélektani…
Tovább olvasom >