MagyarBrands, a márkaérték

Rendkívüli közgyűlésen mutatta be a Magyar Márkaszövetség a tagjai gazdasági súlyáról és társadalmi szerepéről készült kutatás eredményeit, és hatpontos szabályozási javaslatcsomagot ajánlott a kormány figyelmébe. Az eseményen részt vett Szijjártó Péter, a miniszterelnökség államtitkára, aki leszögezte: a Márkaszövetség és a kormány szövetségesek, céljaik és törekvéseik megegyeznek. Hozzátette, nincs erős ország erős márkák nélkül, és erős márkák sem jönnek létre egy gyenge országban.

Lapunk korábban többször is beszámolt a Márkaszövetség gazdasági súlyát feltáró kutatásról, melyet tavaly a Business Days konferencián mutattak be először a szűkebb szakmai nyilvánosságnak. A január 10-i, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában (SZTNH) megtartott Rendkívüli Közgyűlésen pedig már a kormányzat és a média is megismerhette a kutatást, és az általa megalapozott márkaszövetségi javaslatokat a kedvezőbb szabályozási és üzleti környezet kialakítására. Ács Tamás, a Márkaszövetség elnöke ismertette a tagvállalatok hazai beruházásaira, munkahelyteremtő képességére, K+F ráfordításaira, hazai beszállítói kapcsolatrendszerére és adófizetésére vonatkozó adatokat.

Imponáló számok

A Márkaszövetség tagságának eddigi hazai beruházásai közel 700 milliárd forintra tehetők. Ez cégenként átlagosan évi 272 millió forintot jelent, a statisztikai átlag több mint ötvenszeresét. Tavaly a felmérésben részt vevő 56 tagvállalat nettó árbevétele 1793 milliárd forint volt, cégenként átlagosan több mint harmincmilliárd forint, ami az összes Magyarországon bejegyzett vállalkozás forgalmi átlagának több mint háromszázszorosa. 2011-ben az erre a kérdésre választ adó 43 tagvállalat összesen 452 milliárd forint adót és járulékot fizetett, cégenként átlagosan 10,5 milliárd forintot, vagyis a hazai statisztikai átlag 5653-szorosát.

A tagvállalatok kiemelt közvetlen munkaadók, valamint komoly szerepük van a hazai beszállítók piacra juttatásában. 2011-ben a szövetség 56 tagvállalata 98 gyártási hellyel rendelkezett Magyarországon, közvetlenül 22 869 főt foglalkoztatva. Tagcégenként az átlagos alkalmazotti létszám 410 fő, az országos átlag 70-szerese.

A vállalatok a márkaépítésen alapuló üzleti modelljük miatt a közvetlen alkalmazotti körükön túl más iparágakat is erősítenek, magas a multiplikációs indexük. Tavaly a tagvállalatok összesen 29 308, cégenként átlagosan 598 hazai beszállító partnertől összesen 471 milliárd forint értékben vásároltak alapanyagokat és szolgáltatásokat. A tagvállalatokról nyert összképet Ács Tamás elnök azzal egészítette ki, etikus és transzparens cégkultúrákat honosítottak meg hazánkban, továbbá 2011-ben a tagság 73 százaléka rendelkezett társadalmi felelősségvállalási programmal.

Hatpontos javaslatcsomag

A rendkívüli közgyűlésen nyilvánosságra hozott „Erős márkák, erős Magyarország” című kiadvány a fenti adatok mellett egy hatpontos szabályozási javaslatcsomagot is letett a kormány asztalára. A dokumentum logikája egyszerű: először bemutatja, mit tesznek a márkák Magyarországért, majd felteszi és egyben meg is válaszolja a kérdést, hogyan tehetnének még többet, hiszen a kedvezőbb gazdasági és szabályozási környezet még több értékteremtésre adhatna lehetőséget. Az érdekvédelmi szervezet javaslatai:

1. Folyamatos és konstruktív párbeszéd.
A Márkaszövetség méltányolja a kormányzati erőfeszítéseket a deficit leküzdésére, a munkahelyteremtésre. Ugyanakkor a gazdaságpolitika eszközrendszere nem elég kiszámítható, ezért rendszeresen, gyakrabban kell konzultálni.

2. Márkaközpontúbb gazdaságpolitika.
A márkaépítés jelentős gazdasági, innovációs és versenyképességi hajtóerő, még sincs jelen eléggé a gazdaságstratégia tervezésében, ezen változtatni kell.

3. Kiszámítható és hatékony adópolitika. Az élelmiszerek kirívóan magas áfakulcsa ellehetetleníti a tisztességes vállalkozásokat, drasztikusan növeli a feketegazdaságot. A Márkaszövetség támogatja az iparági törekvéseket az áfa csökkentése, a kedvezményes áfakulcs alá kerülő élelmiszerek körének bővítése érdekében.

4. Hatékony márkavédelem és kemény fellépés a hamisítás ellen. A hatóságoknak sokkal hatékonyabban kell fellépni a márkahamisítók ellen, sokkal szigorúbb, akár elrettentő szankciókra van szükség.

5. Szabad és felelős kereskedelmi kommunikáció. Hazánkban jól működik a reklám-önszabályozás és társszabályozás, ez elemi érdeke a hirdetőknek, ehhez képest még mindig túl sok a marketinget korlátozó szabályozás vagy hatósági eljárás.

6. Egységes és hatékony kereskedelmi szabályozás. Jelenleg indokolatlan kettősség áll fenn, más-más törvények vonatkoznak a food és a non-food szektorra. Egységes és hatékony szabályozásra lenne szükség, amely úgy garantálja forgalmazott kategóriától függetlenül az összes beszállító védelmét, hogy közben nem teszi lehetetlenné a korrekt üzletelést, a szolgáltatások és ellenszolgáltatások egyenértékűségén alapuló kondíciós rendszereket.

Nyitottan az egyeztetésekre

Válaszában Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára közölte, a kormány nyitott a konzultációra, ő pedig személyesen vállalja ennek koordinálását, várja a Márkaszövetség konkrét javaslatait a rendszeres párbeszéd formájára. Leszögezte: a Márkaszövetség és a kormány céljai, törekvései és érdekei egy irányba mutatnak, hiszen a kormánynak is alapvetése, hogy nincs erős ország erős márkák nélkül. Ígéretet tett arra, a kormány a jövőben kiemelten figyelembe fogja venni a márkaépítés által előálló nemzetgazdasági értékeket, és kifejezetten támogatni kívánja a márkák további erősítését, valamint újabb erős márkák létrehozását.

Úgy vélte, hogy a legszorosabb együttműködés a márkavédelem területén jöhet létre: a kormány örömmel veszi a jelenleginél szigorúbb és hatékonyabb szabályozási javaslatokat. Szijjártó Péter hozzátette: a kormány szívesen fogadja azokat a javaslatokat is, amelyek az adóbeszedés hatékonyságának erősítését célozzák a tisztességes adózók érdekében. Végül megerősítette, kész a szakma képviselőivel áttekinteni a hatályos kereskedelmi szabályozásokat, a szállítók törvényi védelme és a korrekt kereskedés egyensúlyának megőrzése érdekében.