Magyar vendéglátósokat keresnek a németek

Magyar vendéglátós szakembereket keresnek németországi munkahelyekre. Egy felszolgáló és egy szakács havonta több mint félmillió forintnak megfelelő eurót kereshet. Ráadásul amíg idehaza szinte mindent el kell végezniük a konyhán dolgozóknak, addig a németeknél csak egy-egy részfeladatot. Mérlegelni kell ugyanakkor a megélhetés költségeit is.

Vendéglátós munkakörökbe keres magyarokat országjáró munkaerő-toborzás keretében a Német Szövetségi Munkaügyi Szervezet bonni központja és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ).

„Felszolgálókat, szakácsokat, konyhai kisegítőket, szobalányokat keresnek. Feltétel a németnyelv-tudás és a szakmai tapasztalat” – mondta lapunknak Lengyel Nóra, az NFSZ osztályvezetője. Jelezte, aki megfelel az elvárásoknak, rövid időn belül állást kap. Annak sem kell elkeserednie, akit a toborzást követő két héten belül nem közvetítenek ki, mert az összes jelentkező bekerül a bonni munkaügyi központ rendszerébe, így alkalomadtán megkereshetik.

Lengyel Nóra felhívta a figyelmet arra is, hogy a kinti fizetések jóval meghaladják a magyarországi szintet, de érdemes a megélhetés költségeinek is utánanézni. Egy bajor sörözőben egy felszolgáló bruttó 1861 eurót keres havonta, ami a jelenlegi árfolyamon átszámítva több mint 506 ezer forint. Ugyanitt egy szakácsnak havi bruttó kétezer eurót (544 ezer forintot) kínálnak. Ezért a pénzért hetente öt napot, vagyis heti negyven órát kell dolgozni.

„Magyarországon jelenleg túlképzés jellemzi az ágazatot. Működnek gyorstalpalók, ahol néhány hónap alatt hozzá lehet jutni az oklevelekhez. Így bőven akad, aki külföldön kíván szerencsét próbálni, ám az is tény, hogy rövid idő alatt nem lehet a szakmát elsajátítani” – mondta lapunknak Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete tiszteletbeli elnöke. Szerinte a folyamatok rossz irányba mutatnak. Jó szakembereket kell képezni, s nem szabad megengedni, hogy nem kellően képzett munkavállalók lépjenek be a piacra.

Háber Tamás jelezte azt is, hogy külföldön nem csak a fizetések, a feladatok is mások. Amíg hazánkban egy szakácsnak a konyhában jellemzően mindent el kell látnia az ételkészítés során, tőlünk nyugatra kezdetben csak egy-egy folyamatot kell felügyelnie. Ennek oka: a fejlettebb országok vendéglői több szakácsot foglalkoztatnak, nem egy ember dolgozik több helyett, és a vállalkozások kitermelik a költségeiket. Ez húsz-harminc évvel ezelőtt hazánkban is így volt. Magyarországon a lakosság 25-30 százaléka jár étterembe manapság, míg nyugaton ez az arány hetven százalék.

Háber Tamás elmondta azt is, nem biztos, hogy minden külföldi állásajánlat olyan jó, mint amilyennek látszik. Ezzel együtt nem baj, ha a magyar szakemberek külföldön is tapasztalatot szereznek, de a cél az, hogy ezt a későbbiekben itthon kamatoztassák. A fizetések azonban Magyarországon még nem olyan csábítóak, mint külföldön, a vendéglátó-ipari ágazatban az átlagkeresetek a minimálbér kétszeresére tehetők – írja a magyarhirlap.hu.