Magyar Sörgyártók Szövetsége – jelen, múlt, jövő

Szerző: Ipacs Tamás Dátum: 2022. 05. 19. 16:38

A magyar söripar hajnalán épült és újra a régi pompájában tündöklő zúgligeti lóvasút-végállomáson megtartott szakmai kerekasztal-beszélgetéssel, majd az azt követő állófogadással ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a Magyar Sörgyártók Szövetsége.

Az eltelt három évtized hatalmas változásokat hozott az iparágban

A rendezvényen a négy legnagyobb magyar sörgyártó mellett az Európai Sörgyártók Szövetségének főtitkára is megszólalt. A Sörszövetség elmúlt harminc évében meghatározó szervezetek vezetői bizakodóak voltak a magyar söripar jövőjével kapcsolatban, és az eseményen hangsúlyozták, a tradíciók megőrzése mellett a folyamatos termék- és gyártásfejlesztés az iparág további fejlődésének záloga.
1992-ben a hazai sörgyártás legfontosabb szereplői – a bőcsi, a komáromi, a kőbányai, a soproni és a pécsi sörfőzdék vezetői – elhatározták, hogy egy szakmai szövetséget formálva, együttes erővel képviselik az iparág érdekeit. Ezért 30 évvel ezelőtt létrehozták a Magyar Sörgyártók Szövetségét, aminek mai tagjai: a Borsodi Sörgyár Kft, a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt. és a Carlsberg Hungary Kft.
Az eltelt három évtized hatalmas változásokat hozott az iparágban, amit az alapító sörgyárak által végzett folyamatos fejlesztések tettek lehetővé. Míg a Sörszövetség alapításakor a tagvállalatok fő célkitűzése a terület (közigazgatási) alapú ellátás volt, napjainkban – a megváltozott csomagolási, logisztikai és disztribúciós lehetőségek következtében – a gyártók országosan is elérhető minőségi termékeket kínálnak.
Ugyanebben az időszakban végrehajtott termék- és technológiai fejlesztéseknek köszönhetően, a magyar sörgyárak kínálatának skálája jelentősen kiszélesedett és a hagyományos alsóerjesztésű sörök mellett megjelentek a magyar gyártású felsőerjesztésű és ízesített termékek, valamint a különleges igényeket kielégítő sörspecialitások. Általánosan elérhetővé váltak továbbá az alkoholmentes termékek, amelyeknek rendkívül széles választéka ma már számtalan egzotikus ízvariánst is kínál a fogyasztóknak.
A termelés mellett a kulturált és felelős sörfogyasztás terén is meghatározó szerepet vállaltak a sörszövetség tagjai – legyen szó söripari önszabályozásról, gasztronómiáról vagy felelős vállalati marketingkommunikációról.

A Magyar Sörgyártók Szövetsége elkötelezett a felelősségteljes üzletvitel mellett is, ezért támogatja a sörreklámokkal és valamennyi kereskedelmi kommunikációval kapcsolatos önszabályozó́ intézkedés alkalmazását. Ennek keretében alakította ki 2006-ban az iparági reklám önszabályozást, majd 2008-ban szerződést kötött az Önszabályozó Reklám Testülettel (ÖRT), akik nemcsak a piacra kerülő reklámok előzetes véleményezését vállalták, hanem esetleges viták hatékony és független eldöntését, valamint az Reklám Etikai Kódex alkoholos termékekkel kapcsolatos fejezetének folyamatos megújítását és felügyeletét is. Az együttműködés sikerét mutatja, hogy a 2008-ban megkötött együttműködési megállapodás 2019-ben változatlan formában megerősítésre került.
A söripari szereplők fenntartható fejlődés melletti elkötelezettsége jól ismert, hiszen mindannyian sokat tesznek a környezetvédelem területén: kiemelten figyelik és folyamatosan javítják a víz-, hő- és villamos energiafelhasználást, a CO2 kibocsátást, a szennyvízterhelést és a hulladékkezelést.
Emellett a szövetség tagjai 2010-ben elindították a magyar Returpack Kft. szabadalmán alapuló italdoboz-visszaváltási rendszerüket, aminek támogatására 2014-ben Európában elsőként helyezték fel az aludobozokra a visszaválthatóságra utaló szöveget és logót. A rendszernek köszönhetően a magyar sörgyárak mára már évi 100 millió sörösdobozt gyűjtenek össze, ami a hazai alumínium italosdoboz begyűjtés és újrahasznosítás oroszlánrészét teszi ki.
A Sörszövetség és annak tagjai immár három évtizede elkötelezett szereplői a magyar gazdaságnak, legyen szó foglalkoztatásról, gyártásfejlesztésről, fenntarthatósági vállalásokról, vagy az államháztartásba történő nemzetgazdasági befizetésekről. Bár az egy főre eső magyar sörfogyasztás az alapítást követő 8 évben 100 literről 80 literre, majd napjainkra 64 literre csökkent, az iparág költségvetési hozzájárulása a 2000. évi 45 milliárd forintról 2021-re 78 milliárd forintra nőtt.
A kerekasztal-beszélgetésen nemcsak az elmúlt időszak legnagyobb kihívásai és sikerei kerültek szóba. Azt is megtudhattuk, isznak-e a vezetők a konkurencia söreiből és mik a személyes kedvencei a legnagyobb magyar gyártók vezetőinek: Vuleta Zsoltnak (Borsodi Sörgyár Kft.), Marcin Burdachnak (Carlsberg Hungary Kft.), Békefi Gábornak (Dreher Sörgyárak Zrt.) és Nikos Zoisnak (Heineken Hungária Zrt.), valamint az Európai Sörgyártók Szövetségének részéről a főtitkárának, Pierre-Olivier Bergeronnak.
És hogy mit hoz, illetve mit hozhat a holnap ágazati szinten:
„A Magyarországon működő legnagyobb sörgyártók elmúlt harminc évben látható fejlődése jól mutatja, hogy a magyar élelmiszer ágazaton belül a sörgyártásnak meghatározó szerepe van, különös tekintettel az ellátás- és a foglalkoztatás biztonságára. A széles termékválaszék és a magas, európai minőség biztosítják a vállalatok jelenét, a folyamatos termék- és gyártásfejlesztés pedig garantálják az ágazat jövőjét” – summázta a beszélgetést a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója, dr. Kántor Sándor.

 

Kapcsolódó cikkeink