Magyar Nemzeti Bank: Az ársapkák nem segítették az élelmiszerinfláció visszafogását

Az árstop nem vált be

A tanulmány rámutat arra, hogy az árfigyelő rendszer bevezetése hatékonyabbnak bizonyult, mivel növelte a vállalatok közötti versenyt, hozzájárulva az élelmiszerinfláció enyhítéséhez. Az árstopok kudarcát az indokolta, hogy a vállalatok az érintett élelmiszerek áremelésével kompenzálták a veszteségeiket.

A valóságban az árstopok számos más termék árának emelkedéséhez vezettek, például a tej árának rögzítése a sajtok árának növekedését okozta. A kormány által bevezetett különadó is inflációgerjesztő hatással bírt. Az MNB kiemelte a forintárfolyam esését is, ami a Covid-járvány utáni keresletnövekedés során könnyebben érvényesült a vállalatok által.

A tanulmány a fogyasztási szokások változására is kitért, hangsúlyozva, hogy az emelkedő árak miatt csökkenő fogyasztás végső soron csökkentette az inflációt. Az MNB megfigyeléseinek egyike szerint a hazai élelmiszerárak érzékenyebben reagálnak a nemzetközi költségsokkokra, részben a magyar gazdaság kis mérete és nyitottsága miatt.

A tanulmány záró része arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszerárak Magyarországon 2021 júniusától 2023 decemberéig 56,3 százalékkal emelkedtek, messze meghaladva az EU-s átlagot (23,4%) és a Kelet-Közép-Európai országok átlagát (36,4%). A magasabb élelmiszerárak közvetlen hatással voltak az infláció magas szintjére az országban.

Az elemzés rávilágít arra, hogy a magyar gazdaság és fogyasztói szokások sajátosságai közrejátszanak az élelmiszerinflációban, és a kormányzati beavatkozásoknak is ellentétes hatásai lehetnek az elérni kívánt célokkal.