Magyar Nemzeti Bank: Az ársapkák nem segítették az élelmiszerinfláció visszafogását
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tanulmánya alapján az árstopok nem csökkentették, hanem sőt, növelték az élelmiszerinflációt a hazai piacon. Az MNB által vizsgált időszakban az ársapkák kiváltották a „piactorzító hatásokat,” és a hazai és régiós élelmiszerinfláció közötti különbség tovább nőtt.

Az árstop nem vált be
A tanulmány rámutat arra, hogy az árfigyelő rendszer bevezetése hatékonyabbnak bizonyult, mivel növelte a vállalatok közötti versenyt, hozzájárulva az élelmiszerinfláció enyhítéséhez. Az árstopok kudarcát az indokolta, hogy a vállalatok az érintett élelmiszerek áremelésével kompenzálták a veszteségeiket.
A valóságban az árstopok számos más termék árának emelkedéséhez vezettek, például a tej árának rögzítése a sajtok árának növekedését okozta. A kormány által bevezetett különadó is inflációgerjesztő hatással bírt. Az MNB kiemelte a forintárfolyam esését is, ami a Covid-járvány utáni keresletnövekedés során könnyebben érvényesült a vállalatok által.
A tanulmány a fogyasztási szokások változására is kitért, hangsúlyozva, hogy az emelkedő árak miatt csökkenő fogyasztás végső soron csökkentette az inflációt. Az MNB megfigyeléseinek egyike szerint a hazai élelmiszerárak érzékenyebben reagálnak a nemzetközi költségsokkokra, részben a magyar gazdaság kis mérete és nyitottsága miatt.
A tanulmány záró része arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszerárak Magyarországon 2021 júniusától 2023 decemberéig 56,3 százalékkal emelkedtek, messze meghaladva az EU-s átlagot (23,4%) és a Kelet-Közép-Európai országok átlagát (36,4%). A magasabb élelmiszerárak közvetlen hatással voltak az infláció magas szintjére az országban.
Az elemzés rávilágít arra, hogy a magyar gazdaság és fogyasztói szokások sajátosságai közrejátszanak az élelmiszerinflációban, és a kormányzati beavatkozásoknak is ellentétes hatásai lehetnek az elérni kívánt célokkal.
Kapcsolódó cikkeink
Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >A megújuló energia és az ingatlanfejlesztés húzza a zöldhiteleket
A Magyar Nemzeti Bank nemrég megjelent 2024-es adatai szerint a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >