Magyar mezőgazdasági szakmai szervezetek az ukrán gabonaimport újbóli korlátozását kérik az uniótól
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által szervezett záhonyi gazdatüntetésen bejelentették, hogy a Magosz és a NAK – más szakmai szervezetek támogatásával – nyílt levélben fordul az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben az ukrán gabona behozatali tilalma felfüggesztésének felülvizsgálatát és a korlátozás újra elrendelését kérik.

(Fotó: Pixabay)
Az Ursula von der Leyenhez címzett levélben azt írták, hogy több százezer magyar gazdát, termelőt képviselnek – tájékoztatták az MTI-t hétfőn. „Nem volt elég, hogy a félresikerült uniós szankciók, az energiaválság és a megnövekedett inputanyag-költségek embert próbáló nehézséget okoztak a magyar gazdáknak, az Európai Bizottság elhibázott módon eltörölte az ukrán mezőgazdasági termékek vámját. Az EU becsapta a gazdákat, visszaélt a szolidaritásukkal, a gazdák jó szándékával, hogy a háború sújtotta ukrán gazdálkodók terményei eljussanak a szintén nehéz sorsú afrikai embereknek” – írták. Az átgondolatlan intézkedések miatt az ukrán gabona letarolta a kelet-közép-európai piacokat, óriási piaci bizonytalanságot, a termelői árak drasztikus zuhanását okozta – mutattak rá a nyílt levélben. Hozzátették: a magyar gazdák legalább 300 millió euró veszteséget szenvednek el csak az őszi búza esetében, és a többi terménynél sem jobbak a kilátások. Elfogadhatatlannak nevezték, hogy az importtilalmat Magyarország és több más érintett ország kérése ellenére sem hosszabbították meg. Az Európai Bizottság ezzel elárulta az uniós polgárok élelmezés-biztonságát szavatoló gazdákat – írták.
Jelezték, hogy az importtilalom feloldása nem a háború sújtotta ukrán népnek nyújt segítséget, hanem a nemzetközi nagytőkések érdekeit szolgálja. A 10 legnagyobb ukrán mezőgazdasági termelő vállalkozásból 9-et ugyanis nem Ukrajnában jegyeztek be, hanem amerikai és nyugat-európai tőkealapok érdekeltségeibe tartoznak.
Felháborító és teljesen torzítja a versenyt a levél szerint, hogy miközben az EU-ban a gazdáknak rendkívül szigorú környezetvédelmi, állatjóléti feltételeket írnak elő, az EU-ba érkező importnak nem kell megfelelnie ezeknek a szabályoknak. Ukrajnában olyan módszerekkel állítják elő a termékeket, amelyeket az Unióban rég betiltottak, bizonyos növényvédő szerektől egyes állattartási technológiákig. Mindezek alapján követelik a levélben, hogy ismét rendeljék el az ukrán gabona behozatali tilalmát, és terjesszék ki azt a többi agrár- és élelmiszeripari termékre is. Azt is kérik, hogy tegyenek piacstabilizáló lépéseket, valamint kompenzálják a magyar gazdák veszteségeit, mert a „jelképes összegű”, 15,9 millió eurós kompenzáció nem nyújt érdemi segítséget. Az ukrán terményekkel szemben is tartassák be az uniós termelésre vonatkozó környezetvédelmi, növényegészségügyi előírásokat – írták. Egyúttal jelezték, hogy támogatják a magyar kormány döntését, amellyel nemzeti hatáskörben meghosszabbította, és más ukrán termékekre – így a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is – kiterjesztette a behozatali tilalmat, ugyanis az Ukrajnából érkező import nemcsak a gabona-, hanem más termékpályákon is súlyos problémákat okozott.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil…
Tovább olvasom >További segítség a ragadós száj- és körömfájás vírussal sújtott állattartóknak
Kihirdette a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt előállt vis…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >