A magyar export meghaladhatja a 100 milliárd eurót

Idén ismét dinamikus a magyar export növekedése: a 2010-es 71 milliárd euróról év végére 100 milliárd euró fölé emelkedik, ami csaknem ötven százalékos növekedés – hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar export napján Budapesten.

Az államtitkár a megnyitó beszédében elmondta, hogy a külkereskedelmi mérleg aktívuma 2010-ben 6 milliárd eurót tett ki, tavaly pedig több mint 10 milliárd euró volt. Magyarország gazdasága 2010 óta erősödik: jelenleg az EU-n belül itt a 4. legalacsonyabb a munkanélküliség, az egyik legnagyobb mértékű a GDP növekedése, és idén az első fél évben 25 százalékkal nőtt a beruházások volumene.
Magyar Levente kiemelte: a Magyar export napja díszvendége Kína, amely az egyik legdinamikusabban fejlődő exportpiac. A magyar külgazdasági stratégia kiemelt célkitűzése a kínai reláció megerősítése, 2010 óta megkétszereződött a magyar export Kínába, és 50 százalékkal több magyar vállalat exportál Kínába, mint 2010-ben, ezek négyötöde a kkv-k közül kerül ki. Hozzátette: a mintegy ezer, Kínába exportáló magyar cég teljesítményét tovább kell fokozni, több lehetőséget kell teremteni számukra. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a magyarországi kínai gazdasági jelenlét jelentősen bővült az elmúlt években, a kínai működőtőke-befektetések értéke 2016-ban elérte a 4 milliárd dollárt.
Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója közölte: banki és biztosítási termékekkel segítenek az export élénkítésében. A kínai Eximbankkal közösen létrehozott alap Kelet-Közép-Európában az elmúlt két évben 500 millió dollárt helyezett ki Lengyelországban, Bulgáriában, Szlovéniában és Magyarországon.
Tuan Csie-lung, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete hangsúlyozta: a két ország kapcsolata kiváló, gazdasági-kereskedelmi együttműködése eredményes. Az idén január-júliusban 5,72 milliárd dollár volt a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke, ez csaknem 17 százalékos bővülés az előző évhez képest. Magyarország Kína 3. legnagyobb kelet-közép-európai partnere, és a régió országai közül Magyarországnak van a legtöbb kínai mezőgazdasági exportengedélye.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai gazdaságban fordulatra van szükség a digitalizációban, hogy Európa érdemi versenytársa tudjon lenni az észak-amerikai és ázsiai gazdasági térségnek. A digitális gazdaság exportteljesítményében ugyanis az európai gazdasági térség fokozatosan lemarad az észak-amerikai és az ázsiai térséghez képest. Európában minden jelentős digitális fejlesztésben észak-amerikai vagy ázsiai vállalkozás jelenik meg konzorciumi vezetőként vagy partnerként. Deutsch Tamás azt mondta, Magyarország az elmúlt két évben nagyobb sebességre kapcsolt a digitalizációban, a Digitális Jólét Program bővített kormányzati intézkedéscsomag célja, hogy a magyar IKT-szektor gyarapítsa a teljesítményét.
Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD nagykövete arról beszélt, hogy miközben a válság óta lassul és alacsony a világkereskedelem bővülési üteme, a magyar export erőteljesen nő. A világkereskedelem a kereskedelmi korlátok és a globális értékláncok átalakulása miatt nő lassabban – fejtette ki. Az erre adott magyar válaszok között kiemelte: az áruexport döntő része specializálódik a fejlettebb versenytársak piacaira, és Magyarország meghirdette a keleti és déli nyitás politikáját. A nemzetközi kereskedelem új kihívásai között említette az új technológiákat, köztük a robotizációt, a 3D nyomtatás forradalmát, vagy a digitalizációt.
Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára kiemelte: a magyar export 63 százalékát a feldolgozóipar, és ezen belül több mint 20 százalékát a járműipar adja, a magyar exportot döntően az ipar vezérli. A magyar stratégia alapvető célkitűzése, hogy a jelenlegi 24 százalékról az ipar részesedése a GDP-ben 30 százalékra emelkedjen, és a járműgyártás mellett más iparágak szerepe is nőjön, a gazdaságot az innováció vezérelje. A kiemelt ágazatok – egészségipar, gyógyszeripar, IKT, élelmiszeripar, zöld gazdaság – fejlesztése elsődleges – mondta.
A Magyar export napja rendezvényen több mint 500-an vettek részt, közöttük 300 vállalkozás. (MTI)