Magyar e-kereskedelem: ezért szorultak vissza a magyar tulajdonú szereplők

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 02. 14. 12:20

Bekövetkezett az, amire évek óta lehetett számítani: a gyorsan fejlődő elektronikus kiskereskedelemben és logisztikában a magyar tulajdonú szereplők nem tudták felvenni a versenyt a külföldiekkel. Az eredmény: a hazai piacot mára a nemzetközi vállalatok dominálják, miközben a határon átnyúló kereskedelemben is visszaszorultak a magyar szereplők – mutat rá a G7 cikke.

A piac átrendeződése

Sok az adó a hazai szereplők számára

A PwC friss adatai szerint a magyar e-kereskedelem forgalma 2024-ben 1920 milliárd forintot tett ki, ebből közel 1600 milliárd forint a magyar és uniós szereplők forgalmát jelentette, míg 330 milliárd forintot már az EU-n kívüli platformok, főleg a kínai Temu termelt. Azonban még a 1600 milliárd forintos forgalmon belül is egyre csökken a magyar tulajdonú kereskedők részaránya.

A 2023-as magyarországi e-kereskedői toplistát a román Emag, a cseh Alza és a szintén cseh Kifli vezette, miközben a 15 legnagyobb webáruház közül már csak öt volt magyar tulajdonú: Euronics, Aqua, Pepita, iPon és Libri.

Az akadályok: miért nem tudtak a magyarok terjeszkedni?

A magyar webáruházak helyzete érdekes ellentmondásokat mutat: az e-kereskedelem nem érintette hátrányosan sem a rendszerváltás, sem a privatizáció, ennek ellenére mára egyértelm»űen a külföldi szereplők uralják a piacot.

A verseny hátrányai:

A magyar webáruházak kevésbé mertek külföldi piacra lépni.
A magyarországi jogi és adókörnyezet több akadályt jelentett, mint a környező országokban.
A magas áfa (27%) versenyhátrányt jelent a határon átnyúló kereskedelemben.
A magyar szereplők kevésbé nyitottak a nagy nemzetközi piacterek (pl. Emag, Allegro) használatára.
A magyar cégek óvatosabbak a logisztikai beruházásokban, míg a csehek és a lengyelek erős csomagautomata-hálózatot építettek ki.

A magyar kormány felismerte, hogy a magyar vásárlók egyre inkább külföldi webshopokba vándorolnak, ami visszafogja a hazai fogyasztást. Az egyik lehetséges lépés az, hogy magasabb adóterheket rónának a Magyarországon nem bejegyzett, de ide szállító külföldi webshopokra. Ez azonban nem segíti a magyar szereplők exportlehetőségeit, és inkább az árak emelkedését hozhatja magával.

A jövő kérdése az, hogy a magyar cégek hogyan tudják kihasználni a piacterek, a nemzetközi logisztikai hálózatok és az export nyújtotta lehetőségeket. A jelenlegi trendek azt mutatják, hogy ha nem sikerül ezen a téren fejlődni, a magyar szereplők további visszaszorulása várható.