Magazine: Mindennapi kenyerüket III.

Ma még a legtöbben az anyagi korlátokkal vannak elfoglalva, de a táplálkozás-egészségügyi szempontokat már nem lehet erre hivatkozva átlépni – mondtuk el a hazai közétkeztetésről szóló sorozatunk előző részeiben. A folytatásban inkább a pozitív példákra koncentrálunk, méghozzá a gyermekétkeztetés területéről.

Annyi előnye már a kezdetektől volt a nemsokára talán végre jogszabályként hatályba lépő ÁNTSZ táplálkozás-egészségügyi ajánlásának, hogy megkönnyítette a közbeszerzési pályázatok íróinak munkáját. Lehetővé vált például a gyerekek jövőbeli egészséges étkeztetésének megalapozása. A „minél olcsóbban” tendencia nem vihető tovább, ám a változtatáshoz még ma is szándékra és erős akaratra van szükség. Alapvető feladat a forrásoldal megteremtése; ehhez egy új finanszírozási modellt kell találni, amihez alkalmazkodnia kell a szülőnek, az iskolának, az önkormányzatnak és a beszállítónak egyaránt.

Szülői kontrollal

Ma a szülő és az önkormányzat együtt fizeti a gyermek ellátását, jellemzően anyag-rezsi arányban, azonban az előbbinek nagyon ritkán van lehetősége kontrollálni a minőséget, utóbbinak viszont a takarékosság jelenti az elsődleges prioritást. A rendszerhez feltehetően több ponton is hozzá kell nyúlni. Az étkeztető a beszállítói körök megfelelő kiválasztásával felelősséget vállal a gyermekek megfelelő ellátásában, sőt, a költségek alakításában is – itt akár újra vissza is térhetnénk a korábban említett elvhez, amely szerint a lehetséges költségcsökkentésben „tartalékot” jelenthet a helyi termelők, friss termékek felkutatása.

A gyerek nem azért nem eszik sokszor, mert nem jó, amit kap. Meg kellene adni neki a választás lehetőségét két-, esetleg háromféle ételből. Hogy ez meg is valósítható, azt alábbi példánk is igazolja – ebben a választás lehetőségét interneten is biztosították, ezzel a szülői kontroll is biztosíthatóvá vált.

A Semmelweis Egyetem Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tavaly óta új étkeztetési rendszerrel várja tanulóit: változatos menükínálat és online alapú, rugalmas ételrendelési rendszer fogadja a diákokat. A menza napi kínálata megjelenik az iskola honlapján – egy, a felsősök közül kiválasztott kis csoport tagjai rendszeresen fotózzák az ebédre kapott fogásokat, és a képeket felteszik a menza szeptember közepe óta működő Facebook-oldalára. A szülők akár otthonról is nyomon követhetik, mit eszik gyermekük, mire költi az étkezésre kapott pénzt – mondta el lapunknak Steiner László igazgató. Az interneten történik az étel kiválasztása, kifizetése és, ha úgy adódik, lemondása is, a kikötés mindössze annyi, hogy a megrendelésnek, illetve az esetleges lemondásnak legalább 24 órával korábban meg kell történnie.

Fizetni készpénzzel is lehet: az alsó tagozatosoknál a szülők intézik ezt, a felső tagozatosok maguk fizetnek be egy virtuális bankszámlára. Nincs tehát olyan, hogy valakinek olyasmiért is fizetnie kéne, amit nem rendelt meg. A szolgáltató Eurest Kft. 3-féle menüt kínál (egyik közülük vegetáriánus), a fogások variálhatók, azaz a gyerekek maguk állítják össze étrendjüket. Rendkívül szimpatikus ötlet, hogy a – különböző okok miatt – el nem fogyott ételeket 14 óra után kiosztják az éhesen maradtak között.

Svédasztalos rendszerben

Egy másik követendő mintát a budaörsi Herman Ottó Általános Iskolában láttunk, ahol egészségnevelési szinten egyetértenek az ÁNTSZ ajánlásával, és nem fogadják el, hogy az egészséges étkeztetés csak a költségek emelésével valósítható meg. Komoly problémaként élik meg, hogy az általános iskolás korosztály nem étkezik változatosan, nehéz őket új ételfajtákra rászoktatni.

Turcsik Viktor igazgató, aki károsnak tartja a „fontos, hogy a gyerek jóllakjon” attitűdöt, így fogalmaz:

– Ha az ebéd mellé zöldsalátákat kapnak, rossz nézni, hogy sokan a nagyját visszaviszik. A tanulság nem az, hogy nem kell salátát adni, hanem hogy nem így kell azt nekik kínálni. A költségek csökkentését el lehet érni a moslék mennyiségének csökkentésével is. Így kezdtük mi el pont a saláták, valamint a kenyér kínálásában a svédasztalos rendszert. Kétségtelen, ez többnyire pedagógusi felügyeletet igényel, ám a tanár jelenléte más miatt is fontos. Az étkezési kultúra kialakítását már ebben a korban el kell kezdeni, ennek pedig a pedagógus példamutatása az egyik legfontosabb eleme. Ezért is van, hogy nálunk a tanárok együtt étkeznek a diákokkal.