Milyen csokoládét szeretnek a magyarok? Kutatás
Gombóc Artúr, Csukás István egyik mesefigurája, arról híres, hogy mindenféle formájú, ízű csokoládét szeret, legyen az kerek vagy szögletes, édes vagy keserű; a lényeg, hogy csokoládé legyen. Vajon mit mondhatunk e tekintetben a magyarokról? Milyen fajta csokoládékat fogyasztanak? Mennyit költenek édességre általában? Többek között ez is kiderül a TNS Hoffmann fogyasztói kutatásának (TGI) eredményeiből.
A 15–75 éves magyar lakosság 79%-a, azaz közel 6 millió ember fogyasztott vagy vásárolt valamilyen fajta csokoládét 2016-ban, de a csokoládéfogyasztóknak csak közel 40%-a mondja azt magáról, hogy édesszájú. Megvizsgálva azokat a háztartásokat, ahol gyermek is van, a csokoládéfogyasztók aránya magasabb (84%). Érdekes jellemző, hogy az ilyen háztartások közel 10%-a úgy nyilatkozott, hogy a gyerekek náluk egyáltalán nem ehetnek csokit és cukorkát, szóval valószínűleg a szülők vagy saját, vagy más részére vásárolnak édességet.
Fej fej mellett a szeletek és táblák
Ha részleteiben is megnézzük az egyes csokoládéfajtákhoz kapcsolódó fogyasztási számokat, akkor egyértelműen a csokoládészeletek és a táblás csokoládék vezetik a rangsort. Ezek a termékek landolnak leggyakrabban a vásárlók kosarában; főképp kisebb élelmiszerboltokban, szuper-, illetve hipermarketekben.
A 15–75 évesek közel 30%-a, míg a gyerekes háztartások 36%-a legalább heti rendszerességgel fogyaszt/vásárol valamilyen csokoládészeletet. Mindkét vizsgált csoport körében a Balaton, Sport és Milka márkák vezetik a márkalistát.
A táblás csokoládék tekintetében kisebb fogyasztási intenzitást figyelhetünk meg, mennyiségükből adódóan is. A teljes lakosság (15–75 évesek) közel 20%-a, míg a gyerekes háztartások 22%-a fogyaszt/vásárol legalább hetente táblás csokoládét. A többség ezen belül a tejcsokoládét preferálja, majd az étcsokoládét és utána a fehér csokoládét. Abszolút vezető márkák ebben a kategóriában a Milka és a Boci, melyeket a Tibi és a Kinder követ.
A desszertcsokoládék és egyéb édességek (pl. színes cukordrazsék, csokitojások meglepetéssel stb.) vásárlása inkább csak alkalmanként (pl. karácsony, húsvét, születésnap stb.) jellemző a lakosságra. A desszertcsokoládék közül a Raffaello, Merci és Toffifee fogyasztói/vásárlói vannak a legtöbben. Az egyéb édességek terén pedig az M&M’s, Smarties és Kinder Surprise (tojás) vezetik a márkalistát.
Az édességekre szánt összegeket megvizsgálva látható, hogy a gyerekes családok hetente akár több száz forinttal többet költenek édességre (pl. csokoládé, gumicukor stb.), mint mások. Korcsoportokat vizsgálva látszik, hogy míg a 30 év alattiak inkább kisebb összegeket szánnak édességekre, addig a 30 év felettiek hajlandóak többet költeni e téren.
Különféle attitűdök
A csokoládéfogyasztókat más-más attitűdök és vásárlási szokások jellemzik, aminek alapján különböző csoportokba oszthatók (2. ábra). Közel 10%-ukról elmondható (fogyasztói elit), hogy márka- és minőségorientált, nyitott az újdonságok iránt, vásárlásai során inkább a nemzetközi márkákat preferálja, s hajlamos egy termékcsoporton belül a legdrágábbat választani. 15%-uk (sikeres) lehetőség szerint inkább a magyar termékeket helyezi előtérbe és megfontolt egy-egy döntés alkalmával. 11%-a (élménygyűjtő) hajlamos a gyors döntéshozatalra, a gondolkodás nélküli pénzköltésre, s a vásárlás mindenféle formáját élvezi. 12% (hedonista beilleszkedett) közepes tőkevolumennel rendelkezik, maximalista, és gyakran cselekszik a pillanat hatása alatt. 5%-uk (beilleszkedett mértékletes) közepes tőkevolumennel rendelkezik, családorientált, szeret vásárolni, s beosztással él. 20% (megkapaszkodó) alacsony tőkevolumennel rendelkezik, fogyasztói igényei és lehetőségei nincsenek összhangban, néha olyasmit is megvesz, amire nincs szüksége; vásárláskor a legalacsonyabb árakat keresi és beosztással él. 25% (lemaradó) alacsony tőkevolumennel rendelkezik, jól tud bánni pénzzel, és lehetőség szerint kerüli az adósságot.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Nagy Márton: A hazai fogyasztás erősödik
A hazai fogyasztás erősödik, a belső kereslet és az ettől…
Tovább olvasom >Októberben 2 százalékra gyorsult az eurózóna inflációja
Éves szinten 2 százalékra gyorsult a fogyasztói áremelkedés az euróövezetben…
Tovább olvasom >KSH: augusztusban 443 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet
Augusztusban a kivitel volumene 5,6, a behozatalé 4,5 százalékkal csökkent…
Tovább olvasom >