Magazin: Zökkenők a magyar tejúton

Az elmúlt hónapokban a tejtermelők panaszától volt hangos a sajtó. Az ágazatot leginkább az uniós kvótamegszüntetés és az orosz embargó sújtja, mivel az EU-szintű túltermelés miatt a felvásárlási árak nálunk (is) drasztikusan estek. Ráadásul az importból származó tejtermékek sokszor azért is jutnak irreálisan olcsón a magyar boltokba, mert egyes piaci szereplők áfacsalással értékesítik azokat. Így egy esetleges adócsökkentés a feketegazdaság ellen is hatékony fellépés lehetne.

Április elsejétől megszűnt a tejkvótarendszer az Európai Unióban. Eltűnnek az eddigi országkvóták, így most már az uniós piaci szereplők újra korlátozások nélkül termelhetnek. Az uniós tejtermelőket, így a magyarokat sem érhette váratlanul, legfeljebb felkészületlenül az uniós kvóta kivezetése.

Emlékezetes, hogy a csatlakozás után a Magyarország számára engedélyezett tejkvóta-preferencia mennyisége 1,95 milliárd kilogramm volt, a jelenlegi termelési kvóta mértéke 2 milliárd liter. Az elmúlt években a magyarok a kvótájuknak csak a hetven-nyolcvan százalékát használták ki. Ha magas volt a világpiacon a tej ára, mint 2013-2014 fordulóján, amikor száz forint felett fizettek literjéért, a nagyobb tejtermelő országoknak büntetés fejében is megérte a kvótát átlépni.

Dagály és apály

A piac azonban kiszámíthatatlan, és ezzel a termelők nem idén szembesültek először. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége 2009 végén azért hordott levágott marhafejeket az agrártárca épülete elé, hogy nyomatékosítsa: a tejágazatban fejetlenség van. Akkor a felvásárlási ár literenként éppen 55 forint volt, másfél évvel korábban még majdnem száz.

A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 2015 augusztusában kilónként 74,81 forint volt, ami 25 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos hónapjának átlagárához képest. A nyerstej kiviteli ára 83,89 forint volt augusztusban, egy év alatt 23 százalékkal esett. A KSH adatai szerint Magyarországon a tej és tejtermékek exportjának árbevétele tíz százalékkal, 40,2 milliárd forintra, az import értéke 9 százalékkal, 46,5 milliárd forintra csökkent 2015 első félévében, az előző év azonos időszakához viszonyítva. A behozatal értéke 16 százalékkal volt magasabb a kivitel árbevételénél. A külkereskedelmi egyenleg továbbra is negatív maradt, értékben 2013 óta másodszor romlott (3 százalékkal) az előző év hasonló időszakához képest.

Itthon is készültek, csak nem eléggé

Európában a nyugati gazdák már a kvóta megszüntetése előtt növelték a termelést, mert a tej felvásárlási ára akkor még magas volt. De a többletkínálatot az orosz embargó, valamint az elmaradó kínai megrendelések csak növelték. A becslések szerint az uniós sajtok negyede az orosz piacra került. Most ennek keresnek helyet, amit gyakran Magyarországon találnak meg. A magyar tejágazat csak az orosz embargó miatt 5,5-6,0 milliárd forintos veszteséget szenvedett, és ezt a Brüsszeltől mostanában kapott 2,9 milliárd forintos támogatás csak részben pótolja.

Magyarországon is készültek a szabályozásváltásra: a nagyobb tehenészetek háromnegyede fejlesztett. A tejtöbbletünk csupán nyolc százalék, ha feloldanák az embargót, a helyzet gyorsan rendeződne.

Lassan tarthatatlan lesz a helyzet áfa fronton: a románok után januártól a szlovákok is drasztikus mértékű adócsökkentésbe kezdenek a friss élelmiszerek piacán (20-ról 10%-ra). Így e termékek a magyarországi 18-27 százalékos áfával drágított cikkekhez képest versenyelőnybe kerülnek. Nálunk csak a sertéshúsoknál várható enyhítés januártól. Más termék esetében hajthatatlan a kormány.

A hazai tejpiacon tapasztalható anomáliák egy részét az uniós országok közötti áfakülönbséggel is magyarázzák. A piachoz értők szerint, ha ugyanis a különbség két ország között nagyobb, mint az adott termék szállítási költsége, már megéri az adócsalás.

A Terméktanács 12 pontja

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) levélben kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, hogy a tejágazatban is csökkenjen 5 százalékra az általános forgalmi adó (áfa). A kamara szerint a rossz piaci helyzet miatt lenne szükség adómérséklésre, de a gazdasági tárca erre most nem lát lehetőséget. Pedig, ha a tejeknél az áfa 5 százalékra mérséklődne, a lakosság az olcsóbb magyar tejeket venné a többségében áfacsalással ide érkező importtermékek helyett – állítja a szintén adócsökkentést sürgető Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TT). A TT szerint a kisebb áfa miatti árcsökkentést az garantálná, hogy a szervezetben tag kereskedelmi láncok írásban vállalták: az adómérséklést érvényesítenék a fogyasztói árakban. Ezért a váltásra az alábbi tizenkét pontos válságkezelési javaslattal álltak elő:

1. Az ellenőrző hatóságoknak soron kívül kommunikálnia kell a tejágazati áfacsalások kapcsán eddig elvégzett és folyamatban lévő vizsgálatokat, illetve azok várható eredményeit.

2. A fogyasztói folyadéktej (UHT, ESL, féltartós és friss; 3 literes térfogatig és kiszerelés típusától függetlenül) kerüljön az 5%-os ÁFA-körbe
2016-tól.

3. A tejtermelői támogatásokat mielőbb és maradéktalanul fizessék ki.

4. Alkupozícióik javítása érdekében a termelői csoportok és szerveződések megerősítése és támogatása váljon prioritássá.

5. Az élelmiszer-ipari hatékonyságnövelő és innovációs beruházási támogatási programok azonnal induljanak el.

6. Kezdődjön kormányzati szakmai konzultáció a hazai nyerstej 80-90 százalékát előállító társas tejtermelő-vállalkozások jövőjével kapcsolatosan.

7. Azonnal írjanak ki marketingpályázatokat a fogyasztók meggyőzése érdekében.

8. A szakmaközi szervezeti együttműködés további elmélyítése, további egyeztetések a hazai kiskereskedelmi láncokkal.

9. A szerződéses kapcsolatok megerősítése és kiterjesztése többek között a kereskedelemre.

10. A közétkeztetést bonyolító szereplők a magyar tej és tejtermékeket preferálják (a hazai tejfeldolgozóktól vásárló közétkeztetést ellátó/szállító cégek tevékenyégéhez fizetési garanciát vállaljanak állami bankok).

11. EU-szintű, azonnali intervenciós beavatkozás, az intervenciós ár emelése a jelenlegi önköltségi árhoz
igazítva.

12. A kormány döntése alapján azonnal induljon el a tejpor és a vaj felvásárlása.

Tisztában vannak a problémákkal

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tisztában van a tejpiacon tapasztalható nehézségekkel – áll a szaktárca válaszában. A jelenlegi helyzet kialakulásában a hazai tejpiaci szereplők felelőssége marginális, azt főként a globális folyamatok alakítják.

A szakmai szervezeteknek küldött tételes válaszukban egyebek mellett megírták, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a társhatóságok 2014-ben végzett vizsgálata során összesen több mint 288 000 liter tejet és tejterméket foglaltak le, valamint felszámoltak egy illegális tejpalackozó üzemet. A 2015. május 6-19. között lefolytatott legutóbbi kiemelt ellenőrzés során országszerte 218 forgalmazó helyen mintegy 300 tételt, elsősorban alacsony áron értékesített import tejet és félkemény sajtokat vizsgáltak, és 8000 liter mennyiség esetében kellett forgalmi korlátozást elrendelni. A Nemzeti Adó és Vámhivatal az elmúlt három évben a tejágazatban lefolytatott csaknem kétszáz adóellenőrzés során megközelítőleg 5,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel.

A TT kezdeményezésére 420 millió forintos keretet közösségi tejmarketing feladatok végrehajtására már elkülönítettek, ez jelenti a piacépítés egyik alapját. A támogatott tevékenységek között belföldi fogyasztásösztönzés, iskolai edukáció, konferenciaszervezés, kézműves sajtkészítők rendezvényeken történő megjelenésének támogatása, külföldi kiállításokon, vásárokon történő megjelenés támogatása, valamint piackutatás szerepel.

Cz. P.