Magazin: Versenyképesség vacsorára

A hagyományainkhoz híven, május végén ismét megrendezésre került a Trade magazin és a Lánchíd Klub közös szervezésében a Business Dinner. A rendezvényen az FMCG-szektor vállalatvezetői, döntéshozói, gazdasági szakemberei a vállalati versenyképesség témájába tekinthettek be a téma neves szakértői segítségével. A meghívott beszélgetőpartnerek:
Dr. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára, Kupa Mihály közgazdász, volt pénzügyminiszter és Nagy Márton, a MNB ügyvezető igazgatója voltak.

Az est moderátorának, Krizsó Szilviának, első provokatív kérdése a banki különadók mérséklésére irányult. Nagy Márton kifejtette az MNB álláspontját, miszerint egyetértenek a Kormánnyal: azon bankok különadóját csökkentsék, akik hajlandók hitelezni. Hiszen így növekszik a bankok eredménye, amit az MNB javaslatára fordíthatnak újra befektetésre, belső tőkeakkumulációra. A Jegybank üdvözli a bankok vállalásait, amit 90% meg is tett a Bankszövetségen keresztül a hitelezési aktivitás élénkítése érdekében. A kérdés, hogy a bankrendszer hitelezése tényleg beindul-e úgy, hogy közben a növekedési hitelprogram fokozatosan kivezetésre kerül. A jegybank reményei szerint a kérdésre a válasz igen.

Kupa Mihály hozzátette, hogy ez akkor lesz jó, ha a kormány is elismeri a felajánlásokat, hiszen tényleg fontos a hitelezés növekedése a beruházások érdekében.

Dávid Ferenc más oldalról közelítve kiemelte, hogy a Széchenyi kártya program bár nagyon jó konstrukció, minden olyan adottsággal rendelkezik, amik elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknak segít, mégis a bővítési kedv hiányában nem veszik fel. Nem látnak előre, nem mernek előre tervezni, az egy helyben topogás oka, hogy nem bíznak a szabályozórendszer stabilitásában. A KKV-szektor azért nem lendül be, mert nem bízik a jövőben.

Kupa Mihály szerint a másik ok a felhalmozott tőke hiánya.

Brókerek – az új ellenség

Nagy Márton, aki a BEVA igazgatóságának is tagja, elmagyarázta, mire való az OBA: célja a bankbetétek biztosítása, ha a bank elveszti a tőkéjét, a betétesek visszakapják a pénzüket. A BEVA pedig akkor lép be, ha az ügyfél értékpapírját annak kezelője ellopja. A Quaestorral összefüggő brókerbotrány hátterében 200 milliárd forintos kötvénylopás húzódik, amelynek felét a BEVA keretében, a másik felét a kormány döntése alapján a Quaestor-törvény alapján fizetik ki a bankok segítségével.

A BEVA kapcsán felvetette a biztosítási közösség tagjainak etikai felelősségét is. A Felügyelet ezeknél a cégeknél csak időszakos vizsgálatot tart, egyes helyekre csak évek múltán jut el újra.

Kupa Mihály leszögezte, hogy vannak zseniális, becsületes brókerek is, így az egész szakmát nem szabad üldözni, de az ellenőrzés fokozásának szükségességessége nem kérdés.

Dávid Ferenc a magyar társadalomban épített ellenségképek veszélyeire hívta fel a figyelmet. Szerinte gazdasági kárt okoz, aki olyan fogalmakat használ, ami egyes társadalmi csoportokat befeketít, ami szinte helyrehozhatatlan. Az elmúlt évek közbeszédét figyelve nyomon követhetők ezek a hullámok és kulturális következményei.

Költségvetési vita

Kupa Mihály elmondta, hogy 3 anyagot – 2016, 2016-18 és a 2016-19 – bocsájtottak ki a témában. Az SZJA 1%-os csökkenése és a sertés ÁFA a két jelentős változás. A vállalkozások ügyében nem történt lényeges előrelépés, pedig Magyarországon a legmagasabb a minimálbér és a munkabér terhe. Az Európai Uniós pénzek felhasználása csökken, bár 60 százalékát a KKV-k kapják, de lassabb effektív felhasználással, negatív beruházási növekedéssel számol. A lakossági fogyasztás nem fogja finanszírozni a gazdasági növekedést. Közmunkára 2019-ben 420 milliárd forintot tervez a kormány fordítani, aminek a volt pénzügyminiszter szerint nincs hozadéka. Ugyanakkor oktatásra és egészségügyre keveset terveztek. Közben a környező országok lehagynak bennünket.

Dávid Ferenc szerint is teljes zsákutca a közfoglalkoztatás kérdése, amivel a magyar foglalkoztatási kormányzat tisztában van, mégis évi 60-70 milliárd forinttal nő a költségvetésben a súlya. Mérések szerint a közfoglalkoztatásban dolgozók közül 10-ből 1 kerül ki, vagyis csak állapotot konzervál. Akik újonnan kerülnek be, már 40 százaléknak legalább középfokú végzettsége van, és nekik sincs kitörési lehetőségük. A szociális érzékenység miatt ezzel az eszközzel élni kell, csak nem ilyen arányban, mert akkor a közfoglalkoztatáson belülre tolják a munkanélküliséget.

Az 1% SZJA-csökkentés helyett a szociális ágazatokban, elsősorban az egészségügyben lehetne bért korrigálni a vonatkozó 120 milliárd forinttal. Ahol lépni kellett volna, az a rendkívüli, 3 évre tervezett különleges célzott adók rendszere, amelyek 14. tagja is megszületett, a reklámadó. Ezek jellemzője, hogy árbevétel-alapúak, hatékonyságot nem fejeznek ki. A VOSZ megközelítésében legégetőbb probléma, hogy hazánkban van a legnagyobb élőmunka-koncentráció Európában. 3 éves program keretében egy érzékelhető társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék csökkenést vállalkozói megközelítésből kellene megvalósítani. Egyeztetés megint nem történt se szakmai, se civil szervezetekkel.

Nagy Márton filozófiai különvéleményt fogalmazott meg, a Harvard egyetem politikai gazdaságtan tantárgya kapcsán a közgazdaságtan és a politikai gazdaság eltérő céljairól, optimalizációs különbségeiről. Elmondta, hogy véleménye szerint az oktatást a szakképzés érdekében a Kormány gyorsan meg fogja reformálni a munkaerőpiac igényei szerint. A közfoglalkoztatás gyökerei is ide mutatnak. A közmunka sokkal jobb, mint a munkanélküli segély, a kérdés, hogy mindkettőből hogyan jutnak vissza a munkaerőpiacra, az pedig a képzési rendszer függvénye.

Dávid Ferenc szerint a kitűzött cél sok esetben elfogadható – foglalkoztatás, nyugdíj, oktatás –, de az oda vezető út vitatott.

Tartós növekedés

Nagy Márton erőteljesen a tartós, 3 százalék feletti növekedés mellett tette le a voksát, mert szerinte Európa ki fog jönni az alacsony inflációs közegből, Dél-Európa megélénkül, a külső növekedés kedvezőbb lesz, és ebből jobban fogunk profitálni. A belső reáljövedelem, foglalkoztatottság, produktivitás, bértömeg-emelkedés miatt javuló fogyasztás és fehéredés fogja tolni a növekedést. A beruházási ráta magas maradhat, amit a jövedelem visszaforgatása, a hitelpiac 4-5 százalékos éves növekedése és az EU-támogatások finanszírozhatnak. A belső piacon a kiskereskedelmi forgalom gyorsan nő, ennek egy kisebb része annak köszönhető, hogy az elektronikus pénztárgépek miatt kimutatott fogyasztás növekszik. Mindezek alapján a nagyvállalati szektor jövedelme is növekedni fog. Összességében az adófizetési morál javulására számít.

Kupa Mihály a GDP értékére és az FDI várakozásokra hivatkozva kétségeit fogalmazta meg.

Dávid Ferenc a foglalkoztatás és feketegazdaság, a példaadás és korrupció oldaláról fogalmazta meg ellenvetéseit.

Érintőlegesen a magyar termelékenység javításáról, a személygépkocsi-állomány elöregedéséről, a szlovák és német rendszámos autók számának csökkenéséről, a hosszú távú szemlélet terjedéséről, pénztárgépekről, EKÁER-ről, végrehajtó hatalomról, kulturális kérdésekről, kurucos ellenállásról, arányosságról is szó esett.

Végül a résztvevők konkrétumokra – például a szerződések tisztelete, kiszámítható környezet, piac, kereskedelmi szektor, élelmiszeripar – vonatkozó kérdéseire válaszoltak az előadók.

Az aktuális témákat az üzleti vacsora közben kis csoportokban tárgyalták tovább a Business Dinner résztvevői. Végezetül Hermann Zsuzsanna megköszönte a részvételt, és a szeptemberi Business ­Days konferenciára hívta fel a figyelmet, ahol tágabb körben és vonatkozásban is tovább folytatódik a vezetői eszmecsere 2015. szeptember 29 – október 2. között Tapolcán, a Hotel Pelionban.

K. I.