Magazin: Újra az élvonalban I.
Keveset hallatott magáról az utóbbi időben a korábban nem egyszer a legjobbak közé választott Pajzos-Megyer Pincészet. Ennek okairól és a tervezett változásokról beszélgettünk Laurent Comas-val, a cég ügyvezető igazgatójával és Bai István szőlészeti és borászati vezetővel.
Mit kell tudnunk a Pajzos és Megyer Zrt. történetéről?
Laurent Comas: A vállalkozást 1992-ben több francia befektető alapította, akik közül egyikük, Jean Louis Laborde az elmúlt 22 évben lassan kivásárolta üzlettársait. Laborde úrnak a Tokaji borvidék mellett Bordeaux-ban is működik borászata, a Chateau Clinet, amit fia vezet.
A rendszerváltás az aszúknál is szemlélet- és technológiaváltást hozott. Jó évtized kellett, hogy Tokaj borászai megtanulják e kiemelkedő borok készítését. A Pajzos stílusteremtő és -formáló szerepet vállalt ezen a területen. Úgy gondolom, a Tokaji Aszú utánozhatatlan ital, mert az édes borok világában sehol máshol nem tudnak ilyen sav-cukorarányt produkálni – tehát az aszúnak meghatározó szerepe, és nem utolsó sorban piaci részesedése van ebben a szegmensben.
És a jelen?
L.C.: A Pajzos és Megyer rendelkezik ma a második legnagyobb területtel a Tokaji Borvidéken: 190 Ha sajáttulajdonú területünk van, ebből jelenleg 117 Ha a termőterület, ebből 54 Ha újonnan telepített, 63 Ha-n pedig 40 évesek a tőkék.
Két különböző adottságú, nagy dűlőről van szó, ami lehetőséget ad borszortimentünk optimalizálására és a végtermék minőségének tökéletesítésére is. Az összefüggő, nagy területeken természetesen ideális termelési rendszerben, gazdaságosabban folyhat a termelés, ami miatt termékeink árát versenyképesen pozícionálhatjuk.
Mi a különbség a Pajzos és a Megyer márkák között?
L.C: A Megyer brand képviseli a nagyon jó ár-értékarányt: a hasonló kvalitású konkurens termékekhez képest e borok ára alacsonyabb. Viszonylag nagyobb mennyiségben, széles szortimentben készülnek: a fajtaszelektált száraz és félédes boroktól a szamorodnin át az aszúig minden Tokajra jellemző típusú bort kínálunk. A Megyer borokat elsősorban nagykereskedőkön keresztül és hipermarketekben értékesítjük.
A Pajzos a prémium márkánk, az édes borok „specialistája”. Értékesítési és a fontosabb hazai, valamint nemzetközi borversenyeken elért eredményeink egyértelműen igazolnak minket: eszenciáink több alkalommal kiváló értékelést kaptak meghatározó nemzetközi borszakértőktől: Neal Martin 2013 decemberében 100 pontra értékelte a 2000-es és 98 pontra az 1999-es eszenciát. Az aszúink jelentős nemzetközi versenyeken komoly sikereket érnek el, nemrégiben a 2006-os 5 puttonyos aszúnkat jutalmazták aranyéremmel a Decanter World Wine Awardson. A Pajzos borok kiváló minőségét mind belföldön, mind nemzetközileg folyamatosan elismerik és a legjobbak között tartják őket számon..
A Pajzos szűk szortimentben készül, ami kizár bármiféle kompromisszumot a minőség területén. Értékesítése évjárat-specifikus, évjáratonként jó definiálható ízkülönbségekkel – ezek már az értők borai!
Mi indokolta hát a szemléletváltást?
L.C.: Azok a korosztályok, akik már 10-15 évvel ezelőtt is a minőségi borok fogyasztói voltak, ma is jól emlékeznek a Pajzos és a Megyer névre, ám az elmúlt évtizedben márkáink ismertsége jelentősen csökkent. Minthogy boraink minősége időközben nem változott, a hibát a kommunikációban kellett keresni. Elsősorban ez volt az oka annak, hogy borászatunkban a közelmúltban új szemléletű, precíz, nagy munkabírású csapat vette át a stafétabotot.
A cél nem valamiféle stratégiaváltás, sokkal inkább márkáink újraépítése. Úgy véljük, a minőséget mindig lehet tökéletesíteni, a borfogyasztás trendjeinek követése pedig nélkülözhetetlen. Annak érdekében, hogy jó borok szülessenek kiemelten on fontos a borászunk szakértelme, elhivatottsága és lelkesedése, de a bort a piacnak készítjük, tehát tekintettel kell lennünk a fogyasztó ízlésére.
Hogyan néz ki mindez a piac szemszögéből?
L.C.: A jövőben hangsúlyosabban koncentrálunk a saját márkáink építésére. Amikor a brandjeink már kellően megerősödnek, akkor majd lehet szó arról, hogy másnak is gyártsunk, de ez az irány nem dominálhat tevékenységünkben.
Karakteres brandeket építünk, aminek része azok pontosabb pozícionálása, az ennek megfelelő célcsoport-meghatározása és a kiszerelésváltás is.
A Megyer márkát a borkedvelők minden korosztálynak szánjuk, de elsődleges célcsoportként a fiatalok felé szeretnénk jobban nyitni.
A Pajzos egyértelműen a legfelső polcok bora, célközönségnek az értőket, az ínyenceket tekintjük. Szeretnénk erősíteni a horeca szektorban is, értelemszerűen a csúcséttermeknek a Pajzost ajánlva.
Minőségi szőlőtermesztés
Bai Istvánnak, a cég szőlészeti és borászati vezetőjének mindene a szőlő és a bor, ő a Pajzos és Megyer borok minőségéért a termelés oldaláról felel. Határozott elképzelései vannak arról, hogyan működik egy jó borászat.
– A borral foglalkozni csak rendkívüli alázattal lehet. Munkatársként a legjobb szakembereket alkalmazzuk, akik motivációjához az is hozzátartozik, hogy értik, mit miért tesznek. A borkészítés minden fázisának tökéletesítésén dolgozunk; többnyire apró lépésekben, kisebb parcellákon kísérletezve.
Jó bor minőségi szőlőből készül, úgy gondolom tehát, hogy a szőlő számára meg kell teremteni a lehető legjobb körülményeket, és figyelni kell a természetre. Törekszünk a biodiverzitásra, és nem sztereotípiákra építve döntünk a munkánk során – például tudatosan hagyjuk el a vegyszerek egy részét.
Élmény a két különböző dűlőben egyszerre dolgozni és tervezni. A Bodrogolasziban elterülő Pajzos dél-délnyugati fekvésű, talaja nyirkos, alapkőzete andezit tufás, ami éjszakára is tárol némi meleget. Délről a Zsadány patak határolja, ami miatt a páratartalom itt magas. Átlaghőmérséklete is magasabb 2 OC-kal, mint a délkeleti és délnyugati fekvésű, riolit tufás váztalajú Megyer dűlőé Sárospatakon. A Pajzosban erőteljes, a Megyeren gyengébb az aszúsodás – itt a talaj, a klíma és a környezeti viszonyok inkább a hosszabb lecsengésű, savhangsúlyos, száraz borok készítésének kedvez.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Az NTAK-ból már látszik: 16%-kal nőtt az utazók száma az őszi szünetben
Kiemelkedő utazási kedvet hozott hazánkban az október 26. és november…
Tovább olvasom >Magyar narancs: málna nem, füge és banán igen
A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében olyan növényfajok tűnhetnek el, amelyek…
Tovább olvasom >Tanuljunk nyelveket – A nap képe
Frenetikus szövegfordítások – a leiterjakab FB oldalán találtuk, és persze…
Tovább olvasom >