Magazin: Üdítő azeri távlatok

A magyar gazdaságdiplomácia tavasz elején Azerbajdzsánra koncentrált. A Keleti Nyitás Programjának az uniós embargó következtében léket kapott zászlóshajója (Oroszország) ugyan érzékeny piacvesztést okozott számunkra az elmúlt két évben, de pozitív példák is akadnak szép számmal a Kelet felé irányuló gazdaságdiplomáciai nyitás következményeként.

A Távol-Kelet emblematikus piacain, gondolva itt elsősorban Kínára, Tajvanra, Szingapúrra, valamint Japánra, látványos piacbővülés zajlott le az elmúlt két-három évben, de az Öböl menti országok piacain is élénkült a magyar agrár- és élelmiszertermékek iránti kereslet.

Az Urálon innen Fehéroroszországon kívül egyedül Azerbajdzsán tűnik jelenleg reális alternatívát és perspektívát kínáló prosperáló piacnak. Az azeri gazdaság dinamikusan fejlődő, kiegyensúlyozott gazdasági növekedést felmutató, számunkra is előnyös piacra jutási és befektetési lehetőségeket kínáló piacnak ígérkezik. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénkítését szolgáló diplomáciai törekvéseinknek immár miniszterelnöki találkozó is nyomatékot adott, kinyilvánítva abbéli szándékunkat, hogy Magyarország számít az azeri befektetőkre, és szívesen bekapcsolódna az ott folyó gazdaság fejlesztési programok véghezvitelébe.

A kaukázusi térség legdinamikusabban fejlődő gazdasága már eddig is érdeklődést mutatott a magyar ipari és agrártermékek iránt, amire érdemes jövőt építeni. Exportunk az elmúlt két évben dinamikusan fejlődött, 2015-ben – az átlagosan 7,1 százalékkal bővülő országos kivitelt meghaladó módon 10,8 százalékkal bővült.

Az azeri piaci exportbővüléshez az agrárgazdaság is pozitívan járult hozzá. Agrárexportunk ugyanis az átlagot meghaladó módon, 30 százalék fölötti mértékben növekedett.

Energikus fejlődés

Az azeri gazdaság magas növekedési potenciálját a jelentős gáz- és kőolajvagyonra alapozott exportnak köszönheti. Emellett azonban az ország több, nem exportorientált gazdasági szektora is kétszámjegyű bővülést mutatott az utóbbi években.

Mindehhez alacsony eladósodottság (11%), szolid munkanélküliség (5,3%), viszonylag alacsony, 2014-ben 1,5 százalékos inflációs ráta és ütemesen bővülő, 2015-ben 18 700 USD/fő/év fajlagos GDP társul.

Hídfőállás

Az ország legfontosabb kereskedelmi partnerei sorában Törökországot és az európai országokat találjuk. Nem véletlen tehát, hogy a szándékok szintjén rekedt, többször megtorpedózott, ún. Déli Áramlat kiinduló pontja is az azeri gázvagyon lett volna.

Az ország gazdasági kilátásait, a gazdaság növekedési erejének fenntarthatóságát a kőolaj világpiaci árának jövőbeli alakulása igen erőteljesen befolyásolja, ezért a belső növekedési tartalékok feltárása, az elmaradott infrastruktúra fejlesztése, a piacgazdasági reformban rejlő fejlődési lehetőségek kiaknázása az utóbbi időkben egyre inkább előtérbe kerül.

A magyar részvételi szándék is ezekre a területekre koncentrál, így kinyilvánításra került az azeri infrastrukturális beruházásokban, út- és vasútépítésekben való magyar részvétel szándéka. Tárgyalások zajlottak továbbá a Mol és az azeri SOCAR olajtársaság lehetséges kooperációjáról, a vízgazdálkodást, víztisztítást és csatornázást érintő, valamint a mezőgazdasági technológiák átadását célzó együttműködésekről, nemkülönben a közvetlen termékexportot élénkítő lépésekről. A híradások említést tesznek ezek mellett egy jövőbeli autóbuszgyártási együttműködésről is, de a jövőben erősödhet az együttműködés a mezőgazdaság, a vízügy, az építőipar és a gyógyszeripar területén is.

Bár Azerbajdzsán piaca önmagában csupán Magyarországnyi méretű, hídfőállást jelenthet a magyar exportőrök számára a volt szovjet térség államai felé.

Beindult az üdítőital és az ásványvíz

Azerbajdzsán mezőgazdasága sajátos fejlődési pályán mozog. Jóllehet a mezőgazdasági terület aránya hasonló a magyarországihoz (57,6%), de a rét, legelő 32 százalékos aránya lényegesen magasabb, a szántó aránya pedig lényegesen alacsonyabb (22,8%), mint a magyarországi. A magas munkaerő-lekötésű ágazatok (állattenyésztés, kertészet) túlsúlyára és a szétaprózott birtokszerkezetre utal, hogy a mezőgazdaság munkaerő-lekötése nemzetközi összehasonlításban is igen magas (38,3%), miközben a mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása mindössze 6 százalékos, alig valamennyivel nagyobb a mienkénél. A 14 277 ezer négyzetkilométernyi öntözött terület a mezőgazdaságilag hasznosított területhez viszonyítva, szemben a magyar 1,3-1,7 százaléknyi öntözött területtel, igen magas, 28,8 százalékos, ami részben a rizstermesztés sajátja, de a zöldségkultúra kiterjedt voltára is utal.

Agrárexportunk alakulására ezek a sajátosságok értelemszerűen hatottak. Kivitelünk évtizedes stagnálásából (lásd grafikon) a 2013-as, igen jelentős, 7,4 millió eurós (1935 tonnás) élőmarhaexport, majd az egyre jelentősebb tételt képező ásványvíz- és üdítőital-kivitel képezett kiugrást.

Azeri agrárexportunk látványos, 2015-ös bővülése értékben 30,3 százalékos árbevétel-növekményt takar, mennyiségben viszont 78 százalékos bővülést mutat. Ezen belül a legjelentősebb exporttételt képező üdítőitalok, ízesített vizek exportja mind értékben, mind mennyiségben közel 3,5-szeresére nőtt 2014-hez képest.

Az exportnövekmény túlnyomó hányada így ma már a szénsavas üdítőitalok, ásványvíz és édesített vizek kategóriájába tartozik. Ennek ellenére számottevően bővült a magyar kivitel (nulláról 438 ezer euróra ugrott) az élőbaromfi és baromfihús viszonylatában, a konzervált termékek (356 ezer euróra növekvő) exportja esetében, emellett másfélszeresére nőtt a kakaóalapú termékek kivitele.

Azeri élelmiszerimportunk parciális jelentőségű, de a gazdaság számos más területén mód és lehetőség nyílik kiegyensúlyozott kereskedelem folytatására, a kereskedelmi mérleg kiegyenlítésére. Ha más nem is, de az energiahordozók exportja szélesre tárják a kompenzációs lehetőséget a Bakuval fémjelzett gazdaság számára.

A gazdasági kapcsolatok jövőbeli alakulása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy a két ország a közeljövőben stratégiai együttműködési megállapodást szándékozik kötni és a gazdasági kapcsolatok élénkítésére immár Gazdasági Vegyes Bizottság szolgál, melynek következő ülésére ez év október 8–9-én Budapesten kerül sor.

Azerbajdzsán kitörési pontot jelenthet a Keleti Nyitás Programja tekintetében gazdaságdiplomáciánk és a magyar gazdaság számára, ezért fontos a tervbe vett stratégiai együttműködés minél előbb történő megkötése.