Magazin: Online számlák a NAV asztalán

Január elsejétől a számlázó programoknak rendelkezniük kell „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval, mely ellenőrzés során minden lényeges adatot a NAV rendelkezésére bocsát. A rendelet jogi, technikai problémák mellett néhány, a jövőre vonatkozó aggasztó kérdést is felvet.

A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló NGM-rendelet értelmében, a számlázó programnak 2016. január 1-jétől olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető. A szolgáltatandó adatok köre nem bővebb az előállított számlákon ténylegesen feltüntetett adatoknál. Ez a kötelezettség kiterjed minden olyan számlázóprogramra, amellyel olyan számlát állítanak ki, amelyre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 158/A. §-a alapján a belföldi szabályok az irányadóak.

A NAV tájékoztatása szerint az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkciójának alkalmazásával megvalósuló adatexportra csak eseti jelleggel, adóhatósági ellenőrzés keretében kerül sor. Az adatszolgáltatás a Rendelet szerinti megfelelő tartalommal és szerkezetben történő teljesítése azon ellenőrzött adóalany felelőssége, akinek a nevében a számlát kiállítják. Bizonyos esetekben, ha a számlázó program nem felel meg a Rendelet követelményeinek – például nem rendelkezik „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval –, a számlázóprogramot előállító, forgalmazó adózó felelőssége is felmerülhet.

A 2016. január 1-jét megelőzően kiállított számlák tekintetében a számlázóprogramnak nem kötelező az adatexportot biztosítani. A 2016. január 1-jén vagy azt követően kiállított, de egy korábbi számlát módosító, érvénytelenítő számla vonatkozásában az adatexportot már biztosítani kell.

Kétséges jövőkép

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke úgy véli, ha nincs folyamatos és valós idejű adatátvitel, mint az online pénztárgépeknél, és csak a hatóság kérésére történik az export, akkor az új funkció még nem alkalmas a megelőzésre vagy a kockázatelemzésre, csak a már folyamatban lévő ellenőrzéseket gyorsíthatja meg. Zara László szerint innen már csak egy lépés a valós idejű, folyamatos vagy az érintettek tudta nélküli lekérdezés, vagy akár a számlázással egyidejű adatexport az adóhatóság felé.

A jelenlegi Rendelettel kapcsolatban kikerülhetetlen kérdésként merül fel, hogy miként fogja a rendszer elérni a vállalkozások teljes körét? Mi van azokkal a vállalkozásokkal, akik papíralapon, számlatömbbel számláznak? Ha valóban használni akarja a hivatal az adatokat, akkor meg kellene szüntetni a számlatömbös számlázást? Zara László szerint a vállalkozások számlázó szoftvereinek bekötése a NAV-hoz egy olyan rendszer kiépítésének ötlete, amely jelen jogszabályi keretek között megkerülhető lesz, de bevezetése a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat ró. Egyelőre semmilyen hatástanulmány nem bizonyította szükségességét, valamint az adatkezeléssel kapcsolatban is számos aggály merült fel.

Készenlétben

2016. január 1-jétől már minden érintettnek meg kell valósítania a Rendeletben előírt fejlesztéseket. Amennyiben az adózó ezeket nem teljesíti, a számlázóprogramot nem fejleszti, akkor nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. Továbbá, ha adóellenőrzés során a fejlesztés elmulasztása miatt akadályozza az ellenőrzés lefolytatását, mulasztási bírsággal büntethető, mely magánszemélynél 200 000 forintig, más adózók esetében 500 000 forintig terjedhet.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy január elsejétől az adóalanyoknak már rendelkezniük kell a programok „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció működését bemutató fejezetet is tartalmazó felhasználói dokumentációval.