Magazin: Oltjuk a világ szomját

Ásványvizeink, forrásvizeink és a mélyrétegekből származó ivóvízkészletünk íz- és ásványianyag-gazdagságuk, tisztaságuk miatt vonzó a külpiac számára is. A minőség-ellenőrzés rendszeressége, a pártatlan tesztek sorozata és a nemzetközi versenyben tapasztalt helytállás garanciát jelent a külhoni vevőkör számára is – nemcsak ásványvizeink, hanem más szomjoltók tekintetében is.

Sokszínű ásványvízválasztékunk a hazai és nemzetközi versenyeken rendre jól vizsgázva, ár-érték arányban felveszik a versenyt a nagyhírű vetélytársakkal. Nemzetközi tesztek sorozata bizonyítja, hogy ásványvizeink a nemzetközi megmérettetéseken kiváló minősítést kapnak, rendszeresen dobogós helyeken végeznek.

Az Ásványvíz Szövetség által közzétett adatok szerint Magyarország Európa egyik leggazdagabb ásványvízlelőhellyel rendelkező országa. Természetes ásványvizeink állapotjellemzőinek megóvása közös ügyünk, az összetételbeli stabilitás, a zárt szelvények tisztaságának megőrzése alapvető fontossággal bír. A potenciális lelőhelyek kiterjedtségére utal, hogy több mint 500 nagy mélységű kúttal, ásványvízlelőhellyel rendelkezünk, de 120 kút és forrás szolgáltat elismert, bemért természetes ásványvizet. Palackozásra egyelőre csak a feltárt ásványvízlelőhelyek alig tizedét, 45-50 kút vizét használjuk.

Színesedő kínálat

A hazai kereslet dinamikusan bővül. A fajlagos fogyasztás az utóbbi bő másfél évtizedben megtízszereződött.

Az újonnan feltárt és palackozott vizek összetétele, ásványianyag-tartalma, íze ugyan tág határok között változik, azonban rangsort nem érdemes állítani közöttük. A fogyasztási szokások változását jelzi ugyanakkor, hogy egyre jobban terjednek az alacsonyabb, 500 mg/liter körüli összes ásványianyag-tartalmú ásványvizek.

A hazai palackozott vizek döntő többsége ma ásványvíz, de a termékszerkezet elmozdulására utal, hogy az utóbbi időben egyre bővül a palackozott forrásvíz, ivóvíz és a különféle dúsított, illetve ízesített vizek szegmense. Sőt ez utóbbi termékféleség egyre nagyobb keresettségnek örvend. A külkereskedelmi adatok szintjén tisztább képet kaphatunk e tekintetben is.

Szabályok közé szorítva

A kiszerelés, palackozás is lényeges eleme az ásványvíz forgalmazásnak. Az élelmiszerbolt-hálózatban a 0,5–1,5 literes, elvétve 2 literes kiszerelés dívik, a vendéglátóhelyeken pedig értelemszerűen a kisebb adagok, a 0,25 – 0,33 – 0,5 literes kiszerelés a kedveltebb. Terjedő­félben van nálunk is a ballonos ásványvíz forgalmazás, a nagyobb kiszerelésű palackozott ballonok rendszere.

Hozzá kell azonban tenni, hogy ennél nagyobb kiszerelést a szabályozás nem tesz lehetővé. Megbontani az eredeti csomagolást az ásványvízre vonatkozó minőségi követelmények előírásai szerint nem lehet, ami egyben korlátozza az exportra kerülő ásványvizeink mennyiségét és terítési rádiuszát is, jóllehet vannak kivételek. Az eredeti palack megbontásakor ugyanis a termék elveszti ásványvíz-minősítését. Az ásványvízállagát pedig mesterséges beavatkozással megőrizni nem engedélyezett. A termékek árát a termék ismertsége, a márkanév, a rárakódó marketing, valamint a szállítási költségek határozzák meg elsősorban.

Az ásványvízforrások nagyságrendjéről, a kitermelés méreteiről a statisztika szűkszavúan nyilatkozik. A KSH pusztán a közüzemi víztermelésről közöl adatokat, idősorokat. Ezek szerint a felszíni vízbázisokból 2015-ben 27,2, a parti szűrésű kútjainkból 225,9 és a felszín alatti vízbázisokból pedig 351,9 millió köbméter víz származott. Ez utóbbi, felszín alatti vízkészlet adja az ásványvíz bázisát is azzal, hogy a kitermelt víz túlnyomó hányada nem minősül ásványvíznek. Az utóbbi évtizedben 350-360 millió köbméter között változott a kitermelt, felszín alatti vízmennyiség, ami arra utal, hogy a készletek nem csökkennek.

Szomszédolunk a vizeinkkel

A szakágazati besorolás szerinti termékcsoport külpiaci vetületének az ásványvízexport csak egy viszonylag szűk szegmense. Az ásványvíz mellett ugyanis az üdítőital-gyártás éppen úgy eleme a termékszerkezetnek, mint az ízesített vizek csoportja és a gyümölcslevek sokszínű világa. A statisztikai besorolás diktálta megfontolás tükröződik a szakágazati Szövetség már idézett megnevezésében is. E széles repertoárból az összevont kategóriák miatt két termékcsoport külpiaci szereplését érdemes röviden bemutatni.

Az első kategória a „Víz, ásványvíz és szénsavas víz, édesítőszer hozzáadása nélkül” (HS: 2201 termékcsoport). Exportunk ebben a termékkörben látványosan növekszik. A 6986 ezer eurós (61 155 tonnás) 2015. évi exportunk 2016-ban 9952 ezer euróra ( és 89 629 tonnára) nőtt, ami értékben 42,5%-os, mennyiségben pedig 46,6%-os exportbővülést takar.

Ásványvízexportunk túlnyomó hányadát, közel 60%-át két közvetlen szomszédunk, Románia és Szlovákia vásárolta fel 2016-ban. Míg a román ásványvízpiacunk 11%-kal, addig a szlovák piac közel 60%-kal bővült. Kiugró növekedést produkált ugyanakkor a harmadikként jegyzett, alacsony bázisról induló Csehország. Tovább nézve az exportlistát, a szlovénok és a horvátok ugyan csökkentették vásárlásaikat, de az osztrákok és az USA-beli vásárlóink mintegy 10%-kal bővítették magyar ásványvízimportjukat.

Az ásványvízkülpiac tehát a nagy piaci szereplőket nézve igencsak koncentrált. A románokkal, szlovákokkal, csehekkel kiegészülő szlovén, horvát és osztrák piac uralta ugyanis 2016-ban a kiviteli érték 93%-át és az exportmennyiség (89 629 tonna) 78%-át. Ár-érték arányt nézve talán nincs is min meglepődni, hiszen – ha más motivációs tényező nem akad –, akkor ez a természetes reakció. Egy relatíve olcsó, de nagy szállítási igényű termékre ugyanis komoly szállítási költség rakódik. Elsősorban ez a magyarázata a beszűkült terítési rádiusznak. Vannak természetesen kivételek, hiszen ásványvizet az Arab-öböltől kezdve Ázsián keresztül az amerikai földrészre is szállítunk, legalább is ez tűnik ki a statisztikából.

Távolabbra tekintve

A kivételeken tehát érdemes kissé elidőzni, hiszen összességében 46 országba szállítottunk 2016-ban ásványvizet. A jelzett, táblázatbeli országokon kívül a teljesség igénye nélkül e vevőkörhöz tartozik Kína, Németország, Szaúd-Arábia, Szerbia, Ukrajna, Olaszország, Belgium, Hollandia, Bosznia, Norvégia, Japán, Svájc, Franciaország, de még a Kis-Antillákhoz tartozó Aruba is.

Márkásabb termékekkel piacra lépő ásványvíz-forgalmazó cégeink tartós külpiaci kapcsolatok kiépítésére törekednek. Ilyen megállapodás került tető alá, néhány évvel ezelőtt egy szaúdi befektetőcsoport és a Szentkirályi Ásványvíz Kft. között, melynek első megrendelése 10 konténer szénsavmentes ásványvízről szólt. A prémium kategóriás magyar terméket az importőr az arab ország 5 csillagos szállodáiban, a helyi szupermarketekben és a szaúdi légitársaság repülőgépein értékesíti. A cég a Közel-Keletre már 2013-ban 1 millió liter ásványvíz szállítására kötött szerződést. Hozzá kell tenni, hogy az Arab-öböl gazdag országának lakói többnyire tengervízből kinyert, tisztított, sótlanított vizet fogyasztanak, de egyre nagyobb teret hódítanak az Európából származó, prémium kategóriás ásványvizek. A megállapodás a magyar kormány által 2011-ben indított Arab–Magyar Gazdasági Fórum első gyümölcse.

Nyitott gazdaságú ország lévén az exporttal párhuzamosan import ásványvíz is érkezik az országba. A nagyságrend értékben eléri az exportérték 34%-át (3366,8 ezer euró), mennyiségben pedig (15 122 tonna) az exportmennyiség 17%-át. Legjelentősebb külpiaci ásványvízforrásunk, az import egyharmadát szállító (1140 tonnát behozó) Olaszország.

Ízesítve még szebb a kép

A másik ide tartozó kategória a „Víz, ásványvíz és szénsavas víz, édesítőszer hozzáadásával, vagy ízesítve, és egyéb alkoholmentes ital” (HS: 2202 termékcsoport).

A sok elemből álló gazdag termékszerkezetet felmutató termékcsoport adja a vízalapú, alkoholmentes termékek nagy gyűjtőkategóriájának gerincét. Az exportnagyságrend messze túlmutat az ásványvizeknél tapasztalt, viszonylag szűk terítési körön. Az itt található termékek, úgymint az üdítőitalok, az édesített, ízesített vizek, gyümölcslevek és egyéb alkoholmentes italok a világ 113 országában találtak fizetőképes keresletre 2016-ban.

A piaci körkép biztató. A termékeink iránti kereslet jelentősen (15,5%-kal) bővült, amikor a teljes élelmiszer-gazdasági export csak alig 2%-kal növekedett.

Az első 10 legjelentősebb üdítőital-exportpiacunk, egy-két kivételtől eltekintve látványosan javított 2016-os pozícióján. Kiváltképp az első három, a 2016-os, termékcsoporti export mintegy 40%-át képviselő vásárlónk növelte leginkább, messze átlagon felüli mértékben a magyar üdítőital importját.

Nemcsak az exportárbevétel, de a kivitt mennyiség is számottevően bővült, így az exportmennyiség 213 ezer tonnáról 12,5%-os bővülés mellett 269,6 ezer tonnára növekedett, ami az értékbeli gyorsabb növekedéssel való összehasonlításban arra utal, hogy 2016-ban javult a kivitel szerkezete, erősödött a kiviteli átlagár.

Az üdítőitalok, gyümölcslevek (legalábbis az Unión belül) nem ismernek országhatárokat, hiszen a gyártók is régiókban gondolkodnak. Ebből adódik, hogy a 2015-ben a 131,5 millió eurós exportunkkal szemben 94,1 millió eurós import képződött, 2016-ban pedig a 151,8 milliós export 107,9 millió eurós import állt. Az osztrákoktól érkezik értékben és mennyiségben a legnagyobb tétel üdítőital és gyümölcslé, majd a lengyelek, a csehek és a németek következnek. Ez a négy ország teszi ki az üdítőital- és gyümölcsléimport 56%-át.