Magazin: Mindennapi kenyerüket II.

A közétkeztetésben az elmúlt évtizedben – néhány jól működő iskolai konyha kivételével – csak ott történtek érdemi változások, ahol a „vendég” nem volt kiszolgáltatott helyzetben, és pénztárcájával szavazhatott, hol és mit eszik. A szolgáltatók többsége, sajnos joggal, az anyagi korlátokkal van elfoglalva, de a táp­lálkozás-egészségügyi szempontokat már nem lehet erre hivatkozva átlépni!

Ahogy sorozatunk előző részében írtuk, az utóbbi évek legfontosabb újdonsága az OTH tavaly kiadott táplálkozás-egészségügyi ajánlása­ volt a rendszeres­ étkezést, szer­ve­zett élelmezési ellátást biztosító kö­zétkeztetők számára. Az ajánlás megállapításainak legitimitását a témában végzett legutóbbi OÉTI-vizs­gálatok és a nemzetközi szakirodalmi­ adatok, a friss tudományos eredmények támasztják alá.

Egyértelmű megállapítást nyert, hogy az étkeztetési normatíva és az egészséges ételek készítése között nincs direkt összefüggés, azaz számos esetben nem a „gazdagabb” intézmények biztosítják az egészségesebb étkeztetést.

Ki mi ellen harcol?

Bár az illetékesek tudják, hogy a változások bevezetése sok helyen anyagi lehetőségek függvénye is, a szülőknek és önkormányzatoknak elsődlegesen mégis a gyerekek egészségét kell a hideg racionalitással szemben a mérleg másik serpenyőjébe helyezniük.

Így persze könnyebb megbarátkozni annak kényszerével is, hogy a minden elemében 21. századi elképzelés megvalósításának az anyagi források bővítésén túl vannak más, „munkásabb” útjai is. Ilyen például a helyi termelőkkel való szorosabb kapcsolatrendszer kialakítása, a szezonális termékek használata is.

Az OTH-nál tudták, hogy a javaslatcsomagnak vannak kiküszöbölendő hibái, de örömmel üdvözölték, hogy az első reakcióként tapasztalt ellenállásnak is köszönhetően újraegyeztetés kezdődött a felek között, éppen csak ott tévedtek, hogy ennek alapján még tavaly elkészíthetik a jogszabályjavaslatot. Pedig látszott, hol kell, hol lehet „finomítani” a rendelkezést: ahogy akkoriban elismerték, a nem ajánlott termékek használatára vonatkozóan például valóban pontosításra volt szükség, akárcsak a megadott kalóriaértékek átgondolására is, a kisgyermekek és az idősebb korosztály esetében.

Azt is látja mindenki, hogy az egészséges táplálkozásért, leginkább az ételek sótartalmának csökkentéséért folyó küzdelem jóval több eredményt hozna, ha az élelmiszeripar csökkentené például a kényelmi termékek (például a levesporok), felvágottak, egyéb ipari termékek sótartalmát. Ezekre a felvetésekre az illetékesek bólogatnak ugyan, de ha akarnak is tenni valamit a célért, a receptúrák (és legyünk őszinték: a közízlés) ilyen mérvű megváltoztatása csak többéves folyamat eredménye lehetne.

Mik a jogos igények?

Pálházyné Sármány Csilla ÉLOSZ-elnök szerint az ajánlás előtt végzett OÉTI-vizsgálat nem mutatott rózsás képet, jogos volt az igény a változtatásra. Minthogy az ÁNTSZ koordinálja felügyeleti szervként a közétkeztetés területét, törvényszerűen ennek a szervezetnek kellett az elvárásokat is összehangolnia.

Az ország különböző részein az élelmezési norma szóródása óriási, és az alacsonyabb normába nemigen fér bele a 100 százalékos gyümölcslé, de keresni kell tápértékének kiváltását. Az önkormányzatoknak, iskoláknak és a közétkeztetés többi érintett alanyának már csak azért is érdemes volt megismerkedni az ajánlás részleteivel, mert ez az alapja a közétkeztetői ajánlat ésszerű kiválasztásának, még akkor is, ha az nem a legjobbat, hanem a legkevésbé rosszat jelenti. Pálházyné állítja: mindkét „oldalon” szükség van a megfelelő lépések megtételére. Az egészséges táplálkozást illetően a megrendelőknek nemcsak lehetőségük, de kötelességük is az esetleges forrásátrendezések megszervezése, állami szinten pedig fontos a közétkeztetést sújtó 25 százalékos áfa mértékének csökkentése.

Várható az előrelépés

A jó hír: bármi miatt is késlekedett a tavaly augusztusban közzétett ajánlás jogszabállyá válása, az ÉLOSZ-elnök szerint a hosszú és alapos, profin megszervezett és a részvevők aktív közreműködésével tartott egyeztetések után ősz elejéig nagy valószínűséggel megtörténik a ratifikáció. (Folytatjuk)