Magazin: Mi jöhet a BREXIT után?

Ahogy azt előző elemzésünkben írtuk, célszerű is volt a befektetőknek fedezékbe vonulniuk májusban. Ugyanis a június 23-án tartott brit népszavazáson eldőlt, hogy a szigetország záros határidőn belül elhagyja a közös piacot. A döntés várhatóan rövid távon jelentős kilengéseket okoz a piacokon, azonban a hosszú távú következmények számos kérdést vetnek fel az EU jövőjével kapcsolatban, illetve Nagy-Britannia és az EU viszonylatában.

Annyi bizonyos, hogy innentől szó szerint minden megváltozik, 2016. június 23-a bekerül a történelemkönyvekbe, de minden további kérdés bizonytalan. Maguk a kilépésre szavazó britek sem tudják, hogy mi következik, hiszen a döntésük érzelmi alapon született. Sokkal bonyolultabb és sokrétűbb az EU és Nagy-Britannia kapcsolata annál, hogy bárki – beleértve a szakértők hadát – egyértelműen bizonyítsa akár a maradás, akár a kilépés egyértelmű előnyét.

A brit döntés politikai következményei többek között az EU-szkepticizmus felerősödése a közvéleményben és a szélsőséges politikai pártok erősödése, további népszavazások lehetnek az EU tagországain belül (Franciaország, Hollandia), hosszú távon pedig az EU pénzügyi források volumenének csökkenése várható, mivel Nagy-Britannia nettó befizető a közös kasszába, ami hatással lesz a perifériás országok gazdasági növekedésére is.

A brit döntés következménye a pénzpiacokon, a kezdeti pánik után a bizonytalanság és a volatilitás továbbra is fennmarad, azonban a Lehman-csőd utáni összeomlás vélhetően elmarad, ugyanis a jegybankok várhatóan beavatkoznak egy komolyabb pánikot megelőzendő, ami az eszközárak magasan tartását támogathatja, így a FED (USA) kamatemelése tovább tolódik, időben esetleg elmarad, az Európai Központi Bank és a BoJ (Japán) tovább lazíthat.

A kilépés utáni pánik fő nyertese a nemesfémszektor volt, ahogy azt év eleje óta többször is előre jeleztük, az arany körüli hangulat medve piaciról bika piacira változott, új éves csúcsárfolyam született ($ 1,359.99 /uncia), jelentős havi emelkedést elkönyvelve. Ennek fő oka a negatív reálkamat a világ számos régiójában, valamint az amerikai kamatlábak várhatóan lassú növekedése és a BREXIT okozta pánik. Az arany és ezüst bányarészvények szektora az év eleje óta már 80%-ot emelkedett.