Az elmúlt évek stabil növekedési mutatói után 2012 első négy hónapjában 5 százalékos visszaesés tapasztalható a hazai csomagolószer-felhasználásban. A hazai trendek negatív irányba mozdulását akár a törvényi szabályozás is okozhatja. A költségkímélő, környezetvédelmet előtérbe helyező és innovatív jellegű újdonságok a hazai csomagolási versenyen eredményesen szerepelnek, de először főként a külhoni piacokon kerülnek felhasználásra.

Egy felmérés szerint 2010-ben a világ fogyasztói csomagolási piaca 395 milliárd dollárt tett ki, amelyet évi 3 százalékos növekedési dinamikával számolva 2015-re 456 milliárd dollárra becsülnek. Ez egy óvatos számítás, hiszen 2009-ről 2010-re a növekedés 6 százalék volt – kezdi a csomagolóipar trendjeinek elemzését Nagy Miklós, a CSAOSZ főtitkára.

Anyagok és kultúrák
számokba csomagolva

A globális növekedési ütem az átlagok olvasztótégelye, hiszen regionálisan óriásiak a különbségek. A leggyorsabb növekedési ütemet, 5 százalék felettit, Közép- és Dél-Amerikában mértek, Ázsia, Óceánia és Afrika bizonyos részein ez a mérték 5 százalék, ugyanakkor Európában 1,7, Észak-Amerikában 1,2 százalék.

A háttérben a kultúránként eltérő szokások húzódnak meg. A sört például Nyugat-Európában 30 százalék csapolt formában, 50 százalék üvegpalackból, 20 százalék fémcsomagolásból fogyasztja, a PET alig mérhető elterjedtségű. Az USA-ban viszont 60 százalék fém, 40 százalék üveg a sör csomagolása, a csapolt elhanyagolható. Kelet-Európában sajnos a nagy egységű, 1 literes változatok, fém- és PET-palackok a legmeghatározóbb csomagolóeszköz-fajták. Ezek az évtizedek alatt kialakult és népszerűvé vált csomagolásformák nehezen változtathatók meg, és nagyban befolyásolják egy-egy régióban a felhasznált csomagolószerek megoszlását.

Az anyagféleségek nemzetközi, értékben mért felhasználásában valójában
a műanyagé a vezető szerep, összességében 37 százalékkal, de a kategóriát kettébontva, hajlékony és merev falú
csomagolószerekként jelenítik meg a statisztikák. E bontás szerint már a papír és karton 34 százalékos részesedése számít a legnagyobbnak. Az italos és egyéb fémdobozok 15, az üveg 11, az egyebek, amibe a textil és fa csomagolószerek jelennek meg, 3 százalékot tesznek ki.

Merre van az előre?

Az elhúzódó válság valamilyen formában a világ minden táján érezteti hatását, ezért is számolnak világszinten csökkenő növekedési potenciállal a csomagolóiparban is. Hazánkban is érzékelhető jelenség a növekedés megtorpanása, hiszen amíg 2009–2010 között a CSAOSZ – KSH adatokon alapuló – felmérése szerint 16,3 százalékos volt a csomagolóipar növekedése, addig 2010–11 között már csak 4,4 százalékos, közel negyedére visszaesett bővülést regisztráltak. 2012 első 4 hónapjában pedig a tömegben mért adatok szerint körülbelül 5 százalékos visszaesést tapasztaltak, bár ebből az adatból a CSAOSZ főtitkára szerint még nem lehet egész évre vonatkozó következtetést levonni.

A kihívásokkal teli nemzetközi és hazai gazdasági környezet nem igazán kedvez a látványos csomagolásfejlesztéseknek. Ezzel együtt vagy mindezek ellenére szinte minden anyagáramban jelentkeznek újító, előrevivő fejlesztésekkel a csomagolószer-gyártók.

– Érdemes megemlíteni az STI Petőfi Nyomda nemrég üzembe állított, nagyteljesítményű, csúcskategóriás nyomdagépeit, amik jelentős összegű beruházást képviseltek a hazai piacon. A műanyagok területén az idei évtől 6 rétegű műanyag flakon gyártására nyílt lehetőség a Paccor Hungary Almand Kft. jóvoltából. Az orosházi O-I üveggyár folyamatos technikai fejlesztésekkel jelentkezik. Füzesabonyban a Pikopack Zrt. a fém csomagolószerek gyártásának korszerűsítésére milliárdos nagyságrendű technológiai fejlesztést hajtott végre – emel ki néhányat a CSAOSZ tagvállalatainak eredményeiből Nagy Miklós.

Az új technika és technológia képviselte megoldások azonban csak vonakodva jelennek meg a magyar piacon, ezeket az eredményeket ugyanis először elsősorban a külföldre gyártott csomagolószerekhez alkalmazzák.

Termékdíjas szabályozás

A 2011 júniusában elfogadott, többször módosított környezetvédelmitermékdíj-törvény, majd a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet december 29-i megjelenése nem hagyott kellő felkészülési időt a szükséges részletek megismerésére, megértésére. Nem véletlen tehát, hogy az első 4 hónap megrengette a hazai csomagolóipart, és a további hatásait még nem tudják megbecsülni. Nehezítette a helyzetet, hogy átvállalási és visszaigénylési folyamatokat kellett beépíteni, de a csomagolóipar sajátosságait, az egymásra épülő, láncfolyamatokat tartalmazó, több gyártó egymást követő tevékenységére alapuló procedúrákat a törvény nem képes így sem figyelembe venni. Megkerülési lehetőség, ha import alapanyagot vagy csomagolószert használnak. Egyre többen nyíltan azt hirdetik, hogy importbeszerzéssel optimalizálhatják a termékdíj-kötelezettséget, ami egyértelműen árt a hazai csomagolóiparnak.

Várható változások: az év folyamán
a CSAOSZ által több alkalommal is beterjesztett módosító, ésszerűbbé tevő javaslatokat remélhetőleg tárgyalni fogják, így várhatóan a csomagolószer-kereskedők diszkriminációja is feloldásra kerül.
A többször használható (újrahasználható) csomagolószerek szabályozása is napirenden van, beleértve a gyűjtő-, szállítási csomagolásokat és rakodólapokat is. Betétdíj- és újrahasználati rendszer működtetése esetén ugyanis termékdíjmentesség érhető el. Az egyszer használatos csomagolásokra vonatkozó betétdíjas rendszer hatástanulmánya napjainkban készül.

Vissza! Vissza!

A szakma nagy kíváncsisággal tekint a 2012. január 1-től működő OHÜ (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség) tevékenységére, amely a közel 1 évtizede működő koordináló szervezetek feladatait hivatott átvenni. Eddig a fejlett európai mintákon és a kiterjesztett gyártói felelősség alapján szervezett non-profit cégek a hulladékhasznosítók visszajelzései alapján sok értékes információt közvetítettek a gyártók felé, így teljes életciklust felölelő ráhatással bírtak a környezettudatos csomagolásfejlesztésre. A jelenlegi felállásban az OHÜ csak a begyűjtőkkel áll aktív kapcsolatban, míg a befizetőkkel, vagyis sem a csomagolószer-gyártókkal, sem a csomagolási tevékenységet végzőkkel nem.

A csomagolószer-gyártó vállalatok számára a környezetvédelem több szempontból is fontos; a természeti erőforrásokkal való takarékosság és versenyképességük növelése miatt is figyelembe veszik fejlesztéseikben. Dunaújvárosban például a Hamburger Hungária Kft. 100 százalék hulladékból állít elő hullámalappapírt, amihez a hazánkban képződött hulladék nem is elegendő. A műanyag területén hazánkban is rendelkezésre áll már az a 9 mikron vékonyságú nyújtható fólia, ami kevesebb anyagmennyiség felhasználásával ugyanolyan minőségű áruvédelmet biztosít.

45 éve HUNGAROPACK!

1967-ben indult útjára az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet által meghirdetett verseny, amit 1968-tól 2 évente, 2000-től éves gyakorisággal – immár a CSAOSZ szervezésében – rendeznek.

– Jó színvonalú az idei verseny is. A díjazott nevezések magas nemzetközi nívót képviselnek. Huzamosabb ideje a Worldstar csomagolási világversenyre is jelentkeznek a nyertesek. Tavaly tízből hét kapott Worldstar-díjat, ami világméretben is figyelemre méltó eredmény. Csak az éllovas Kína, valamint Japán, USA és Törökország előzött meg minket – hangsúlyozza Nagy Miklós, aki két pályamunkát emel ki.

Az idei Magyar Csomagolási Verseny egyik Hungaropack-díját egy display nyerte el, ami rendkívül gondosan kivitelezett hullámpapírlemezből áll, és az áruházi környezetben kihelyezve animált grafikát, fény és mozgás segítségével dinamikát képes megjeleníteni, így a statikus környezetben a vásárlók figyelmét megragadja, vásárlásra ösztönzi. A zsűri azt is díjazta, hogy ezt a technológiát a nemzetközi cégcsoport magyar tagvállalata, az STI Petőfi Nyomda elsők között Magyarországon vezette be.

Szintén Hungaropack-díjat kapott egy új szabadalom: a Harsona Fólia-Print Kft. rendkívül anyagtakarékos, műanyag poharak lezárására szolgáló fedőfólia-megoldása lehetővé teszi az eddig használatos, 30 mikron vastag, szúró-döfő hatásra könnyen sérülő alumínium fólia helyettesítését. Az újítás lényege, hogy a 9 mikron vékony alumínium fóliára műanyag fóliát kasíroznak, így az a mechanikai, szúró-bökő hatásoknak ellenáll, sőt a felület domborítása is elhagyhatóvá válik.

K. I.