Lóhúsos növényi zsír

Ahogy szegényedik a világ, úgy egyre gyakoribbak a nagyobb, több országot is érintő élelmiszerbotrányok. Régebben egy-egy kontinenseknek félévente jutott egy nagyobb hírverést megérő hamisítás, csalás vagy valami hasonló. De hol vannak azok az idők, amikor az üdítős flakonról lemosódó, szerencsétlenül összeállított lakk miatt kellett visszavonni hatalmas mennyiségű terméket, vagy amikor a penészes török pisztácia vagy dél-amerikai paprika okozott botrányt? Igaz, ez utóbbi majdnem bedöntötte a nagyüzemi magyar fűszerpaprika-bizniszt.

Mostanában felgyorsultak az események, és át is alakult a hamisítók világa, hiszen még el sem ült a vörös festékkel összekent, marhahúsnak álcázott disznóhús ügye, amikor lebukott egy másik társaság, az, amelyik olcsóbb lóhússal csökkentette az alapanyag bekerülési értékét. De már itt az újabb botrány – igaz, ez kisebb volumenű – az antibiotikumos virslivel, a növényi zsiradékos sajttal.

Falusi ismerősöm azt mondja, mit kell ilyesmivel görcsölni, amikor a lényeg: finom vagy nem? Megemlítette azt is, hogy a gazdavilágban ismert lovas trükk volt: ha beadta a kulcsot az igavonó, hamar vágtak egy-egy disznót, és a kolbászban elkeverték a lóhúst. Kicsivel több szalonnát kell ilyenkor a húskeverékhez adni, és máris nem lesz száraz a kolbász, hogy az „idegen” anyagot a laikus észrevegye. Szóba került ez is a Hússzövetség húsvét előtti sajtóbeszélgetésén, de a hatóság embere mendemondának minősítette. Bezzeg a franciák nem ódzkodtak a tésztatöltelékhez adni a lóhúst.

Az élelmiszercsalásokat két nagy csoportba lehet sorolni: van az egészségre ártalmas és van, amelyik nem, de a buliban részt vevők főleg az anyagi haszonra törekednek. Talán azt is mondhatni, a fogyasztók szerencséjére az efféléből van több, hiszen a kifogásolt esetek zöme olyan, amikor a tetten ért társaság nem tud elszámolni az amúgy egészségre nem káros áru eredetével. De gyakori az olyan eset is, amikor méltatlan körülmények között működik a feldolgozó.

Amint arról dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára beszámolt, a magyar hatóság mindent megtesz. Hiszen az élelmiszerlánc-felügyelet ellenőrzéseinek száma tavaly 76 747 volt. Igaz, valamivel kevesebb helyre jutottak el, mint egy évvel korábban (78 859). Nemzetközi mércével átlagosnak mondta, hogy az ellenőrzések nyomán 4499 esetben állapított meg a hatóság valamilyen szankcióval járó jogsértést, és csaknem négyezer ügyben lehetett összesen 1,2 milliárd forint bírságot kiszabni. n

A mai gazdasági környezetben számos fórumon hallom, hogy csökken a háztartások fogyasztása, átalakulnak a kereskedelmi trendek, kereskedőpartnereink számára pedig – csekély kivételtől eltekintve – főként az árral való „operálás” jelenti a fő fegyvernemet a vásárlókért folytatott harcban. Állandóak a promóciók, a fogyasztó már elveszik az akciós feliratok dzsungelében. Pedig nem mindenhol van ez így, külföldön számos kreatív megoldással találkozunk.

Akik ismernek, tudják, hogy cégünk közel 8 éve foglalkozik prémium tej- és tejhelyettesítő termékekkel, egyéb más FMCG-termékekkel pedig már 20 év óta. Számunkra egészségesen táplálkozni kincs, egészséges termékkel foglalkozni pedig kitüntetés.

Saját piacunkon ráadásul azt látjuk, hogy például a joghurtfogyasztás területén még mindig messze elmaradunk a nyugat-európai fogyasztóktól, vagyis van benne fejlődési lehetőség. Legtöbben Finnországban kedvelik a joghurtokat, ahol 18,9 liter, Ausztriában 17 liter, míg Németországban 17,5 liter az egy főre eső éves fogyasztás. Mi, a magunk 7 literével (az olaszokkal együtt) messze le vagyunk maradva.

Mivel érik el a növekedést? Ennyivel jobban kedvelik e termékeket az ottaniak?

Egyértelműen a minőség, innováció, egyediség a lényeg. Erre vágyik a hazai vevő is, legalábbis ezt mutatják a friss, piaci felmérések. Ám sajnos a hazai kereskedőpartnereink még nem mindig nyitottak erre, ellentétben a „nyugati beszerzőkkel”.

Saját területünkről is meg tudom erősíteni a piaci felmérések igazát. Míg tavaly Nyugat-Európában a multipack kiszerelésű, márkázott kis ivójoghurtok csökkentek, addig nálunk az ivójoghurtok mennyiségben 1,5 százalékkal növekedni tudtak, vagyis a korábbi csökkenés után „pályát váltottak”. Ezt számos újdonságnak köszönhetjük. Ráadásul ebben a saját márkás joghurtok aránya is dinamikusan nőtt, legjobban a kategóriában: mennyiségben 9,2 százalékos növekedést értek el.

Mi áll a háttérben? Nincs csodarecept. (Vagy ha igen, azt csak személyre szabottan küldjük!) Bizonyos partnerek hisznek a termékfejlesztésben, mert bevált nekik, kellenek a közösen fejlesztett új receptúrák, kreatív közös projektek és az együttgondolkodás! Próbálják ki, megéri!