Magazin: Kínát meggyőzte a magyar sertéshús

Az utóbbi pár évben a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok élénkülni kezdtek. Üzletember-találkozók, kormánydelegációk, sőt kölcsönös miniszterelnöki látogatások is segítették a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését. Mindezek megalapozták robbanásszerű fejlődésnek indult agrártermék-exportunkat, amelynek motorja a semmiből felépült sertéshús-kivitelünk.

Kína ma a világ 14. leggyorsabban fejlődő országa. Több évtizede prosperáló gazdasága 2013-ban 7,8; 2014-ben 7,4 százalékos GDP-növekedést produkált. Jóllehet a pénzügyi válság egyes jelei idén megrázták a gazdasági nagyhatalom kisbefektetői köreit, még így is vonzó befektetési terep minden komoly multinacionális nagyvállalat, illetve ország számára. Olyan kelet-ázsiai gazdasági nagyhatalomról van ugyanis szó, amely már Németország külpiaci teljesítményét is felülmúlja, és külkereskedelmi mérlegtöbbletéből az USA központi költségvetésének mérleghiányát is képes finanszírozni. GDP-nagyságrendje egy évtizeden belül felzárkózhat az USA-hoz.

2343 milliárd dolláros tavalyi exportjával Kína a világ legjelentősebb exportőrévé nőtte ki magát, jóllehet ezt a szintet a központi irányításról 1970-ben piacorientált irányítási modellre áttért Kína már 2010-re is elérte. Legfőbb kereskedelmi partnerei közé tartozik az USA, Hongkong, Japán és Dél-Korea. Az egy főre jutó GDP 2012-ben 11 100, 2013-ban 12 000, 2014-ben pedig 12 900 USD volt.

Csökkenő infláció,
alacsony eladósodottság

Az 1,4 milliárd lakosú Kínában 801,6 millió munkavállaló alkotja a foglalkoztatottak gerincét, a munkanélküliségi ráta alig haladja meg a 4 százalékot. A munkaerő-állomány igen tekintélyes része, mintegy 33,6 százaléka a mezőgazdaságban, 30,3 százaléka az iparban és 36,1 százaléka a szolgáltatásban dolgozik. Belső munkaerő-tartalékai azonban kimeríthetetlennek tűnnek, amit az is bizonyít, hogy 2014-re a vidéki területekről mintegy 274 millió munkavállaló és családtagjai telepedtek le városi környezetben. Ez a globális pénzügyi-gazdasági válság időszakában mint kormányzati beruházás átmentette az építőipari kapacitásokat. A GDP szerkezete természetesen nem hasonlít a munkaerő-állomány szektorális megoszlásához, hiszen míg a mezőgazdaság a GDP-nek csak a 9,2 százalékát adja, az ipar 42,6 százalékkal, a szolgáltatás pedig 48,2 százalékkal járul hozzá a GDP-hez.

A mindössze 15,1 százalékos, GDP-arányos eladósodottságú országban alacsony a fogyasztói árindex, az évi 2 százalékos infláció 2014-es adata csökkenő tendenciáról árulkodik, hiszen 2013-ban még 2,6 százalékos volt a pénzromlás üteme – derül ki a CIA nyilvános adatbázisából.

Kínában viszonylag alacsony a szegénységi küszöb alatt élők aránya, hiszen alig 6,15 százalékos ráta jellemzi ezt a réteget. A népességszaporulati ráta rendkívül alacsony, alig éri el a 0,46 százalékot, ami a népesség reprodukcióját nem teszi lehetővé. Ezért Kína egy 2014-es intézkedéssel felhagyott az évtizedekig működtetett és a kivándorlást ösztönző egykepolitikájával.

Van, amiben példaként szolgálnak

A mintegy 103 magyarországnyi Kínában ma 1 milliárd 367 millió ember él. Ehhez képest a megművelhető földterület a domborzati és éghajlati viszonyok miatt meglehetősen szűkre szabott, alig éri el a 9,6 millió négyzetkilométer területű ország 14,9 százalékát. Nálunk relatíve magas a mezőgazdaság területi részaránya, hiszen az 5,4 millió hektár az ország területének az 58 százalékát adja. Kínában a viszonylag alacsony mezőgazdasági területarány is 143 millió hektárt reprezentál. Míg azonban a magyar mezőgazdasági terület 25-szörösén gazdálkodhat az itteni aktív keresők 36,7 százaléka, addig Kínának 134-szer nagyobb lakosság élelmezéséről kell nap mint nap gondoskodnia. A kínai gazdaság rendkívüli eredménye, hogy az egykor jól ismert éhezésnek, nélkülözésnek ma már nyoma sincs az országban.

A kihívás és a kormányzati felelősség tehát nem mérhető sem magyar, sem európai mércével, ezért Kínában létszükséglet az ökológiai potenciál minél magasabb színvonalú kihasználása, a termésbiztonság magas műtrágyadózisokkal és öntözéssel történő megteremtése. Kínában közel 7 magyarországnyi területet öntöznek, amely a mezőgazdasági terület 36 százaléka. Nálunk az évtizedekre visszanyúló agrárpolitikai rövidlátás, káros fiskális szigor, a vízkormányzás túlbürokratizálása és a környezetpolitikai retorziók miatt csak 1,3–1,7 százalék közötti az öntözött terület aránya, amely a klímaváltozás egyre triviálisabb megnyilvánulásai láttán rendkívül alacsony.

Kínában a haltermelés népmozgalom jelleget öltve az akva­kultúrában csúcsosodik ki, így nem véletlen, hogy Kína a világ legjelentősebb édesvízi haltenyésztést folytató országa. A kínai akvakultúra fejlesztésében magyar kutatók is részt vállaltak. (Vojnárovics Elek professzor urat nagy tisztelet övezi ebben a kontinensnyi országban csakúgy, mint Hugyecz László építészmérnököt, a két világháború közötti Sanghaj építészeti arculatának kialakítóját.)

Javult az egyenlegünk

Ha csak az utóbbi évet nézzük, akkor közel 7 százalékkal nőtt a magyar nemzetgazdasági export, és 4 százalékkal csökkent a Kínából származó import, így javult a külkereskedelmi egyenlegünk. Kína a magyar agrárkivitelt nézve még ugyan szerény piaci szereplő, hiszen a teljes 2013-as magyar agrárkivitelnek a kínai piaci export pusztán az egytized (0,1%) százalékát fedte le, de a diplomáciai erőfeszítések a legfrissebb külkereskedelmi adatok tükrében beérni látszanak.

Hozzá kell azonban tenni, hogy Kína a magyar gazdaság számára nagy kihívást jelent. Agrár-külkereskedelmünk számára pedig riasztóan nagyot, hiszen a több ezer kilométeres távolság és a szállítási útvonalak költséges és időigényes volta erősen behatárolja azt a termékkört, amellyel Kínában megjelenhetünk.

Exportunk 2014-es, közel háromszoros növekedési erélye rendkívüli piaci nyitásról tanúskodik, amely az exportszerkezetünk alakulását nézve egyértelmű kereskedelmi, de egyúttal diplomáciai siker is, hiszen egy sanghaji államközi protokoll kölcsönös elfogadása előzte meg ezt a piaci expanziót. A nagyságrend itt másodlagos, mivel a piac mérete és a perspektíva önmagáért beszél.

A 2015-ös év első fele is rendkívüli piaci növekményre utal, hiszen megháromszorozódó exportról beszélhetünk idén is. A múltban tapasztalt, sokszor dupla nagyságrendű kínai élelmiszerimport tehát rávilágít arra, hogy a külkereskedelemben a földrajzi távolság nem leküzdhetetlen probléma. Nem érdemes belenyugvással szemlélni a számunkra kedvezőtlen folyamatok alakulását, hiszen a Föld lakosságának mintegy 22 százalékának otthont adó Kínában egyre népesebbé válik a tehetősebb, a rizsen kívül húst is igénylő népréteg, ami extra keresletet gerjeszt a minőségi élelmiszerek iránt. A legfrissebb adatok tükrében kiváltképp igaz ez a minőségi magyar sertéshúsra; ugyanakkor köztudott, hogy a kínai sertésállomány adja a világ sertésállományának a felét.

Szélesedő exportpaletta

Rátérve a kínai piaci exportszerkezetünk belső összefüggéseire, érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy bár a magyar sertéshús kínai piaci 2014. évi megjelenése és 2015. évi felfutása előzmények nélküli esetnek tűnik, a valóság ennél bonyolultabb. A háttérben ugyanis állatorvosi egyezmények hosszú tárgyalásos folyamatai, valamint a tárcavezetők aláírásával szentesített sanghaji protokoll húzódnak meg.

2014 második felében így már mintegy 12 500 tonna körüli sertéshús jelenhetett meg a kínai piacon, és ennek a kezdeti jó fogadtatásnak és tapasztalatnak a birtokában vállalkoztak a kínai importőrök 2015 első felében is a magyar húsimport folytatására.

A 2015. évi exportunk azonban más érdekességeket is rejt magában, így a számok nyelvén is érdemes egy pillantást vetni exportunk fő alkotóelemeire.

Kétségtelen tény, hogy a 2015. év első félévi kínai piaci agrárexportunk túlnyomó hányadát, jószerivel háromnegyedét a sertéshús és a négylábúak vágási melléktermékei adják, de érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a mézexport és a közel ötezer hektoliternyi borexportunk is harmadával ugrott meg. Több exporttermékünk pedig – mint a dzsemek, a gyümölcslé, az élesztő – csak 2015-től szélesíti az exportpalettát.

Diplomáciai segítség

A magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknek jó híre van Kínában. Kiváltképp szaporítóanyagaink, bortermékeink és egyes hústermékek örvendenek nagy népszerűségnek.

Magyarország törekszik a kínai–magyar bilaterális gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, ezen belül az agrár-külkereskedelmi lehetőségek minél jobb kihasználására, a közös érdekeken nyugvó kétoldalú kapcsolatok élénkítésére. Ennek a törekvésnek a jegyében került sor az elmúlt néhány évben több, a nagy diplomáciai lépéseket kiegészítő agrárgazdasági jellegű egyezmény aláírására, úgymint a Magyar–Kínai Tudományos- és Technológiai Központ létrehozásáról szóló Memorandum aláírására 2012 májusában. A Magyar–Kínai Tudományos és Technológiai Együttműködési Központ, valamint a Promóciós Központ rövidesen megkezdi a munkáját azzal a céllal, hogy integrálja Magyarország és Kína kutatásfejlesztési programjait. A tárca kezdeményezése egybevág a kormány keleti és ázsiai nyitást célzó törekvéseivel, és kapcsolódik a kínai miniszterelnök-helyettessel aláírt kormányfői keretmegállapodásokhoz is.

Ezt a diplomáciai lépéssort egészítette ki a magyar fagyasztott kacsa-, liba- és sertéshús kínai exportját megkönnyítő kétoldalú pekingi és sanghaji állategészségügyi protokoll és a marhahústermékekre kidolgozott, a múlt évben aláírt, Hongkongra is kiterjedő állategészségügyi egyezmény.

A diplomáciai kapcsolatok jótékony hatásáról tanúskodik többek között a fellendülőben lévő termékkereskedelem és a kínai nagyberuházások beindulásáról szállingózó hírek, mint például a Belgrád–Budapest gyorsvasút kínai finanszírozása.