Magazin: Kilőtt az agrárexportunk Portugália felé

Visszatekintve az uniós csatlakozásunk óta eltelt mintegy bő másfél évtizedre, a kezdeti nehézségeket leszámítva túl sok keseregni valónk nem lehet az exportpiaci lehetőségek alakulását illetően. Ám bármennyire is prosperáló piacot kínált 2015-ig az egységes belső piac, arra keresve sem találunk példát, hogy megduplázódott volna egyik évről a másikra egy-egy tagállam esetében a magyar agrárkivitel. Ilyen példával szolgált 2015 1–9. hónapjában Portugália: itt az előző év azonos időszakához mért magyar exportindex 205,9 százalékot mutatott.

A 10,8 millió lakosú Portugália közel Magyarországnyi területen (92,1 ezer négyzetkilométeren) fekszik. Természeti adottságai azonban viszonylag szűkre szabják a megművelhető földterület nagyságát. Területének mindössze 39,7 százalékát hasznosíthatja a mezőgazdaság. A városiasodás szintje európai mércével mérve viszonylag alacsony, 63,5 százalékos, ami egyúttal a vidék fontosságát is fémjelzi. A mezőgazdasági foglalkoztatási arány a munkaerő-szerkezeten belül igen jelentős, eléri a 8,6 százalékot, ami egyúttal arra is rávilágít, hogy a termelékenység nem túlzottan jelentős. Erre utal, hogy a GDP-hez a mezőgazdaság csupán 2,9 százalékkal járul hozzá.

A fő gond Portugáliában az egy gazdálkodóra jutó termőterület alacsony volta és a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének gyenge színvonala. Az elaprózódott birtokszerkezet a gépkapacitás gyenge hasznosulásához, a gazdálkodási feltételek romlásához, a termelési kapacitások pazarló hasznosításához, a termelési szerkezet elaprózódásához és rugalmatlanságához vezet.

Küzdenek a recesszióval

Az ország pénzügyi kitettségét leginkább a költségvetés 130,2 százalékos eladósodottsági mértékével fémjelezhetnénk. Az egy főre jutó GDP ennek ellenére jobb, mint a magyarországi, meghaladja a 27100 USD-t. A portugál mezőgazdasági szerkezet az említett elaprózódott tulajdoni struktúrából adódóan is igen változatos. Az ország burgonyából, paradicsomból, olajbogyóból, citrusfélékből, marha-, sertés- és birkahúsból önellátó. Emellett igen jelentős a baromfitenyésztés és a halászat is. Az ország gazdasága a 2008 végén kirobbant pénzügyi-gazdasági világválság óta recesszióval küzd. Míg 2012-ben 4 százalékos, 2013-ban pedig 1,6 százalékos GDP-csökkenést könyvelhetett el a portugál költségvetés, addig 2015-ben enyhe, 0,9 százalékos GDP-növekedés várható.

Négy éve kezdődött a változás

A magyar–portugál agrár-külkereskedelmi kapcsolatok alakulásán is meglátszik a recesszió hatása.

Míg 2000 és 2005 között magyar exporttöbblet jellemezte a kétoldalú agrár-külkereskedelmet, addig 2006 és 2012 között számunkra deficitessé vált az árucsere-forgalom. Ha a legjelentősebb importot produkáló évet ragadjuk ki ebből a periódusból, meglepően nagy húsimportnövekményre akadhatunk. Ekkor ugyanis 4,7-szeresére nőtt egyik évről a másikra a portugál eredetű magyar piaci húsimport. Ráadásul ami 2007-ben még realitás lehetett, nevezetesen az, hogy baromfihúst importáltunk a portugáloktól, az 2015-ben már túlhaladottá vált, pont az ellenkezője történt a portugál piacon. Mi exportáltunk baromfihúst és baromfitermékeket, közel azonos nagyságrendben, mint annak idején a portugálok hozzánk. A húson kívül igen jelentős tételt képezett a húsból, halból készült ételek nulláról 2364 ezer euróra szökő importja, a tartósított zöldségek 81 ezer euróról 1719 ezer euróra való 22-szeres növekedése. A portugál import megugrása továbbá mind a gyümölcsimport megduplázódásának, mind a különböző ehető készítmények importjában bekövetkezett megötszöröződésnek tulajdonítható.

A 2012-ben kezdődött, máig tartó magyar sikersorozat fő jellemzőit a 2013-as piaci robbanást előidéző változásokkal jellemezhetnénk leginkább. Az akkori piaci sikereket ugyanis éppúgy, mint a 2015-ös expanziót a magas feldolgozottságú termékek körében jegyzett, „különböző ehető készítmények” gyűjtőkategóriájába tartozó termékek (pl. jégkrém, fagylalt, élesztők, sütőporok, ételízesítők, levesporok, mustárok, fűszerkeverékek stb.) erőteljesen megugrott kivitele alapozta meg. Emellett a kakaó és kakaókészítmények (74-ről 1113 ezer euróra bővülő) kivitele és a gabona-, lisztalapú termékek (109-ről 739 ezer euróra növekvő) exportja is sokat lendített a magyar agrárexport portugál piaci helyzetén.

Pulykahús és gabona az exportnövekedés motorjai

A tavaly megduplázódó magyar agrárkivitel szerkezeti elemeit áttekintve megdöbbentő expanzióra utaló jeleket fedezhetünk fel. Hiszen a 81 százalékban pulykahúst tartalmazó 938 tonnás baromfihúsexportunk egyik évről a másikra 9,2-szeresére nőtt, megközelítve a 3,3 millió eurós árbevételt, a gabonakivitelünk pedig 126 ezer euróról (338 tonnáról) 6,7 millió euróra (46,4 ezer tonnára), azaz 53-szorosára bővült.

A nagy kilengéseket mutató exportnövekményeken túl számos egyéb, kisebb árbevételt képviselő termékkörben is bővült a portugáliai magyar agrárexport: négyszeresére nőtt a tejtermék- és gyümölcskivitelünk, 59-szeresére ugrott az ízesített vizek exportja, 60 százalékkal bővült a különböző ehető készítmények kivitele, 26 százalékkal pedig a tartósított zöldségfélék exportja.

Csökkent az import

Míg a portugál piaci exportunk összességében 10,3 millió euróról 21,2 millió euróra nőtt 2015 első háromnegyed évében, azaz mintegy megduplázódott, addig az importunk 30 százalékkal csökkent. Az import 3,1 millió euróról 2,2 millió euróra süllyedt. Leginkább a magasan feldolgozott termékek körében csökkent a portugál kínálat, így visszaesett a tejtermékek, a gyümölcsfélék, a kakaóalapú termékek, a különböző ehető készítmények és az italok behozatala. Növekedett ugyanakkor a zöldségfélék, az olajos magvak, a gabona alapú készítmények, a tartósított zöldségek és gyümölcsök, az élelmiszeripari melléktermékek, a kávé, a teakészítmények, az élő állat, a készételek és az állati, illetve a növényi zsírok importja.