Magazin: Kebelcsoda!

Csak némi prüdériával nevezhetnénk rétegigények kielégítésének a nemrégiben nálunk is nyílt Hootersben és a hasonló koncepciójú éttermekben folyó „munkát”. Mennyire igényli ezeket a helyeket a piac?

A feltett kérdésre – legalábbis az USA-ban – egyértelmű a válasz: egyre jobban! A szakemberek idén már komoly konjunktúrának értékelték a „breastaurant” (fordítsuk mellekre épülőnek) típusú éttermek fejlődését.

A 29 éve alapított, a piacot sokáig uraló, mára viszont a pozícióit egyre nehezebben megvédeni képes Hooters mögött felsorakozó új láncok közül a három legnagyobb 2011-ben összesen 30 százalékkal növelte forgalmát. Az ötletet másolók ellen a Hooters tehetetlen, hiszen egy 2006-ban hozott bírósági ítélet (lásd keretes anyagunk) precedenst teremtve nyitotta meg az utat az amerikai pincérnők kebleihez.

Nálunk a lovagi éttermek és a Dzsungel café ötletét magyarra hangoló Szalai Balázs foglalkozott a 90-es évek végén hazai didibár nyitásának gondolatával, de végül sem ő, sem más magyar vállalkozó nem valósította meg az egyébként egyszerű koncepciót. Amit nem tettek meg honfitársaink, megtette az amerikai Chanticleer Holding: augusztus óta Hooters étteremnek örülhetünk Budapesten is. A 65 pincérnői helyre ezrek jelentkeztek (bár ez a gazdasági recessziónak is betudható), és a többfordulós felvételi lánc végén maga a társtulajdonos Alex Hemingway állt. Nem kaptunk felvilágosítást arról, milyen kritériumoknak is kellett a lányoknak megfelelniük, de a kiválasztottak helyesek, formásak, és amerikai kolléganőik tanították be őket – láthatóan a férfiakkal szembeni megfelelő viselkedésre is.

A tulajdonosok a működéssel kapcsolatos kérdéseinkre sem válaszoltak. Külső forrásokból származó információink szerint az éttermet TGI Fridays szintjén pozicionálják; büszkék rá, hogy jóval több televíziót működtetnek, mint a környékbeli konkurensek; és nem a legdrágább termékeket kínáló beszállítókat választották.

Miben „másak” az amerikai Hootersek és társaik? Vállalkozó szellemű lányok mindenhol akadnak, márpedig a breastaurant koncepció az elegáns jólvetkőzöttségre épül. A lányoknak tudniuk kell, hogy ők jelentik a fő látványosságát ezeknek a helyeknek. A Hooters vendégeinek háromnegyede férfi, átlag 45 évesek.

A Hooters mögött sorakozó feltörekvők „bővítették” a célcsoportot – a sportbár-megközelítés szinte mindenhol megmaradt (ezért a tévé a tévé hátán), és határozottabban fordulnak a fiatalok felé. És bár családinak nem szeretnék láttatni éttermeiket, előszeretettel hangsúlyozzák, hogy családok számára is megfelelő szolgáltatást nyújtanak. A texasi Twin Peaksben (ez is beszélő név) ezért sem engedik a lányoknak a tetoválást, piercinget és a hajfestést. Válogatott beszállítók jó minőségű alapanyagait használják, és a jellemző finger food választékot (csirkeszárnyak, panírozott sajt és hagymakarika, burgerek) „éttermibb” fogásokkal is bővítik.

Mellbedobással

Kezdetben csak az érintett cégeknek lehetett fontos, ki nyeri két amerikai étteremlánc 2006-ban lezajlott perét – a Ker’s WingHouse ugyanúgy öltözteti (vagy inkább vetkőzteti pincérnőit), mint a nagy múltú Hooters. Az akkor frissen alapított WingHouse tulajdonosai nem voltak gátlásosak – nemcsak a „duda-koncepciót”utánozták le (Hooters: magyarul dudák), de mást is lazán lenyúltak az ötletgazdától. És milyen az amerikai gondolkodás: sokan úgy gondolták, csak a gigász akarja elnyomni a feltörekvő kicsit, pedig Amerika a versenytől lett nagy! Ez a joginak nem nevezhető érvelés persze feltehetően hidegen hagyta a bíróságot, ám végül így is a WingHouse jött ki győztesen az ügyből. A döntés a precedensértéke miatt is érdekes volt, mert azt jelentette, hogy a négyszáznál több éttermet franchise rendszerben működtető Hooters feltehetően a világon sehol sem lesz biztonságban utánzóitól.