Magazin: Hej halászok, halászok…

A Magyarországon elfogyasztott halak negyede karácsonykor kerül a tányérba.

Világviszonylatban évtizedek óta elismert a magyar halgazdálkodás, kiemelten a tógazdálkodás. Ha sikerül megvalósítani a 2014–2020-as Magyar Halgazdálkodási Operatív Program célkitűzéseit, akkor a halászat az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat lehet Magyarországon. Ennek legfőbb oka, hogy a tengeri halászatban komoly korlátozások történtek, amelyek felértékelték az édesvízi haltermelést.

Ugyanakkor nehezen igazodik az ágazat a fogyasztói szokások változásához, az értékesítési csatornák alakulásához, a vízi erőforrásokért folytatott versenyhez. Továbbra is nehéz elérni, hogy az itthon megtermelt halak versenyképesek legyenek külföldön vagy akár itthon az import termékekkel szemben. A multinacionális kiskereskedelmi láncoknál továbbra is gyenge alkupozícióval bírnak a hazai termelők.

Halnagyhatalom vagyunk
az EU-ban

A FAO legfrissebb, 2013. évi adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül hazánk a harmadik legnagyobb étkezési pontyot termelő ország 9,6 ezer tonna mennyiséggel Lengyelország (18,8 ezer tonna) és Csehország (16,8 ezer tonna) mögött. A tógazdaságban termelt ragadozó halak tekintetében pedig évek óta a második helyen állunk a tagállamok között. E fajok termelésére korlátozottan ad módot a jelenlegi technológia, exportjuk azonban minden évben biztos bevételekhez juttatja a termelőket. Magyarország az afrikai harcsa termelésében az EU-n belül első helyen képviseltette magát 2013-ban is ugyanúgy, mint a korábbi években. Ezt a fajt hazánkon kívül csak Hollandiában tenyésztik jelentősebb mennyiségben. Az adatokból is jól látszik, hogy a magyar termelők az afrikai harcsa termelésével járó előnyökkel jól tudnak bánni.

Nem vált veszteségessé

A hazai halászati ágazat (tógazdasági termelés + természetes vízi halfogás) éves étkezési haltermelési értéke évek óta 11-12 milliárd forint körül alakul. Ezzel az értékkel a halászati ágazat étkezési haltermelése csekély, jelentősége azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen a szektoron alapszik. Az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzetét jól mutatja, hogy a hazai agrárnépességhez hasonlóan a halászati ágazatban alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az elmúlt tíz évben nem érte el a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát.

Mindezek ellenére elmondható, hogy a magyar haltermelési szektor volt az egyetlen az agrárgazdaságban, amely a rendszerváltás idején sem vált veszteségessé, és a többi állattenyésztési ágazattal ellentétben meg tudta őrizni értékeit. A szervezeti keretek és az értékesítési csatornák azonban átrendeződtek.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézethez beérkezett és feldolgozott adatok szerint 2014-ben halastó művelési ágban 29 349 hektár tóterület szerepelt a nyilvántartásban, ebből 24 033 hektáron folytattak haltermelést, az előző évihez képest 2 százalékkal kisebb területen. Az elmúlt évben 50 hektár új halastavat építettek, és 697 hektár tóterületet rekonstruáltak.

Pontyuralom

A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek bruttó haltermelése együttesen 21 807 ezer tonna volt 2014-ben. A hazai összes megtermelt étkezési hal mennyisége 2014-ben 22,5 ezer tonna volt, ami 7 százalékos emelkedést jelent az előző évihez képest.

A magyar halászoknak nincs bajuk a tengeri halak importjával. Tulajdonképpen örülhetnek, ha növekszik a tengeri halak iránti igény. Az édesvízi halak importja azonban rontja az értékesítési esélyeket. Az egy főre jutó halfogyasztás 2014-ben 3,78 kiló volt, de ha ezt korrigálják, és természetes súlyra visszaszámolják a fagyasztott, konzerv és feldolgozott termékeket, akkor 5,31 kilóra módosul az egy főre jutó éves halfogyasztás. Étkezési célra szánt halból 15 364 tonnát termeltek, hasonlóan a megelőző évihez képest.

A magyarországi tógazdasági termelés fő halfaja a ponty, amely a piaci hal 67 százalékát teszi ki. A vízi növényzetet ritkító amur a lehalászás 4 százalékát, a planktonevő busa pedig 9 százalékát adta 2014-ben. Az étkezési ponty termelése 7 százalékkal meghaladta a 2013. évit. A csuka lehalászása 9, a fogassüllőé 19 százalékkal nőtt, a harcsáé pedig 25 százalékkal visszaesett. n