Magazin: Ez nekünk (még?) kínai

Az utóbbi pár évben éledezni kezdtek a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok. Üzletember-találkozók, kormánydelegációk, sőt kölcsönös miniszterelnöki látogatások is segítették a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A diplomáciai kapcsolatok aprópénzre váltásáról tanúskodik többek között a fellendülőben lévő termékkereskedelem és a kínai beruházások beindulásáról szállingózó hírek is.

Kína ma a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa. Több évtizede prosperáló gazdasága vonzó minden magára valamit is adó multinacionális nagyvállalat, illetve ország számára. Olyan kelet-ázsiai gazdasági nagyhatalomról van ugyanis szó, mely már Németország külpiaci teljesítményét is felülmúlja, és külkereskedelmi mérlegtöbbletéből az USA központi költségvetésének mérleghiányát is finanszírozni képes.

Agrárexport takaréklángon

Ha csak az utóbbi évet nézzük, akkor közel 7 százalékkal nőtt a magyar nemzetgazdasági export és 4 százalékkal csökkent a Kínából származó import, így javult a külkereskedelmi egyenleg. A pozitív változások árnyoldala ugyanakkor, hogy a kínai import összességében még mindig 2,7-szerese a mi, kínai piaci nemzetgazdasági exportunknak. A javuló külkereskedelmi mérleg tehát valójában csak a külkereskedelmi mérleghiány mérséklődését jelenti. Másrészt a magyar nemzetgazdasági exportnak 2012-ben mindössze 1,7, 2013-ban pedig 1,8 százaléka irányult Kínába, és az onnan származó import is csak 5,7, illetve 5,4 százalékát képezte a teljes magyar behozatalnak. Kína a magyar agrárkivitelt nézve még szerényebb piaci szereplő, hiszen a teljes, 2013-as magyar agrárkivitelnek pusztán az egytized (0,1%) százalékát fedi le. Diplomáciai erőfeszítések ide, üzletemberi delegációk oda, a kínai magyar agrárexport gyertyalángon pislákol.

Kína a magyar gazdaság számára nagy falat! Agrár-külkereskedelmünk számára pedig riasztó nagy, hiszen a több ezer kilométeres távolság és a szállítási útvonalak költségesek és időigényesek, ez pedig erősen szelektálja azt a termékkört, amivel Kínában megjelenhetünk.

A sokszor dupla nagyságrendű kínai élelmiszerimport ugyanakkor arra is rávilágít, hogy nem minden a távolság, nem érdemes belenyugvással szemlélni a számunkra kedvezőtlen folyamatok alakulását, hiszen a Föld lakossága mintegy 22 százalékának otthont adó Kínában egyre népesebbé válik a tehetősebb, a rizsen kívül húst is igénylő népréteg, ami extra keresletet gerjeszt a minőségi élelmiszerek iránt. A növekvő hazai élelmiszer-szükséglet kielégítése a termőföldszűkében lévő Kínának komoly gondot jelent, így az önellátásra berendezkedő kínai agrárpolitika hosszabb távon sem nélkülözheti a külpiaci élelmiszerforrások felderítését.

A népélelmezés kihívása

A mintegy 103 Magyarországnyi Kínában ma több mint 1,3 milliárd ember él. Ehhez képest a megművelhető földterület a domborzati és éghajlati viszonyok miatt meglehetősen szűkre szabott, alig éri el a 9,6 millió négyzetkilométer területű ország 14,9 százalékát. (Összehasonlításul: Magyarország mezőgazdaságilag hasznosított területe az ország teljes területének közel 60 százalékát teszi ki.)

A lépték azonban más, hiszen míg nálunk ez a relatíve magas mezőgazdasági területi részarány 5,4 millió hektárt képvisel, addig Kínában a viszonylag alacsony mezőgazdasági területarány is 143 millió hektárt reprezentál. Míg azonban a magyar mezőgazdasági terület 25-szörösén gazdálkodhat az ottani aktív keresők 36,7 százaléka, ami hozzávetőlegesen 600 millió gazdálkodót fed le, addig Kínának 134-szer nagyobb lakosság élelmezéséről kell nap mint nap gondoskodni.

A kihívás és a kormányzati felelősség tehát nem mérhető sem magyar, sem európai mércével, ezért Kínában létszükséglet az ökológiai potenciál minél magasabb színvonalú kihasználása, a termésbiztonság magas műtrágyadózisokkal és öntözéssel történő megteremtése. Kínában mintegy 641 410 négyzetkilométernyi (közel 7 Magyarországnyi) területet öntöznek, ami a mezőgazdasági terület 36 százaléka. Nálunk – az évtizedekre visszanyúló agrárpolitikai rövidlátás, a káros fiskális szigor, a vízkormányzás túlbürokratizálása és környezetpolitikai retorziók miatt – csak 1,3 százalékos az öntözött terület aránya!

A köztudottan vezető pozícióban lévő haltermelés, népmozgalom jelleget öltve, az akvakultúrában csúcsosodik ki, így nem véletlen, hogy Kína a világ legjelentősebb édesvízi haltenyésztést folytató országa.

A kínai akvakultúra fejlesztésében a magyar kutatók is kivették a részüket. (Vojnárovics Elek professzor úr neve aranyat ér ebben a kontinensnyi országban, csakúgy, mint Hugyecz László építészmérnöké, a két világháború közötti Sanghaj építészeti arculatának
kialakítójáé.)

Kétoldalú megállapodások

A magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeknek jó híre van Kínában, jóllehet ez nem tükröződik a kínai piaci magyar agrárexportban. Kiváltképp szaporító­anyagaink, bortermékeink és egyes hústermékek örvendenek nagy népszerűségnek az ázsiai országban. Marketingre, termékpromócióra eleddig túl sok figyelmet s anyagiakat nem szenteltünk, ami öreg hiba, bár számos kínai élelmiszer-ipari kiállításon képviseltetjük magunkat, sőt Pekingben agrárattasénk is posztol.

Magyarország törekszik a kínai-magyar bilaterális gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, ezen belül az agrár-külkereskedelmi lehetőségek minél jobb kihasználására, a közös érdekeken nyugvó kétoldalú kapcsolatok élénkítésére. Ennek a törekvésnek a jegyében került sor az elmúlt két évben több, a nagy diplomáciai lépéseket kiegészítő, agrárgazdasági jellegű egyezmény aláírására is.

Magyar-Kínai Tudományos és Technológiai Központ létrehozásáról szóló Memorandum került aláírásra 2012 májusában. A minisztériumok között létrejött szándéknyilatkozat a mezőgazdasági tudományos és technológiai tapasztalatcserét és együttműködést kívánja elősegíteni. Ennek értelmében Magyar–Kínai Tudományos és Technológiai Együttműködési, valamint Promóciós Központ kezdi meg rövidesen a munkáját azzal a céllal, hogy integrálja Magyarország és Kína kutatásfejlesztési programjait és forrásait. A tárca kezdeményezése összevág a kormányzat keleti és ázsiai nyitását célzó törekvéseivel, és kapcsolódik a kínai miniszterelnök-helyettessel aláírt kormányfői keretmegállapodásokhoz.

Cél tehát a magyar-kínai gazdasági, ezen belül az agrárgazdasági kapcsolatok eddigieknél intenzívebb fejlesztése, magasabb sebességi fokozatba kapcsolása. Ezt segítheti elő a közelmúltban aláírt, fagyasztott kacsa-, liba- és sertéshús kínai exportját megkönnyítő kétoldalú megállapodás.

Kína nem kispályás szereplője ma már a világpiacnak. Az évtizedek óta tartó gazdasági fellendülés jótékony hatást fejtett ki a kínai társadalom alakulására. A kínaiak ma már egyre kevésbé elégszenek meg a korábban megszokott vagy megtűrt növényi táplálékkal, egyre több a húst evők tábora.