Magazin: Ej, ráérünk arra még?

Több fronton is támogatja az állam a magyar kkv.-k ERP-rendszerhez való jutását. Az ERP-megoldásokat forgalmazó cégek szerint a magyar kkv.-szektor digitális írástudatlanságban szenved. Gátja az ERP-rendszerek terjedésének az is, hogy bevezetésükhöz módosítani kell a meglévő üzleti folyamatokon, a vezetők leterheltek, és nem áll rendelkezésükre megfelelő banki finanszírozás sem.

Több lehetőség is nyitva áll a vállalatirányítási rendszert bevezetni kívánó magyar kis- és középvállalkozások előtt. Nyár előtt indult a vallalkozdigitalisan.hu oldalon is elérhető népszerűsítő program, melynek célja a vidéki kkv.-kal megismertetni az IT-eszközök hatékonyságnövelési lehetőségét. A programhoz csatlakozó szállítók megoldásait kedvezményesen vagy extraszolgáltatással kínálják (összeállításunkban megszólaló cégek mind részt vesznek benne).

Digitális írástudatlanság

A kkv.-k azonban kivárnak, mert a kormány őszre tolta át az eredetileg nyárra meghirdetett Ginop 3.2.2.–16-os pályázatot melynek keretén belül az ERP-rendszerek bevezetésére lehet vissza nem térítendő támogatást is igényelni. Erre a célra 10 milliárd forintot szánnak, és 4000 pályázóval számolnak. Ennek a lehetőségnek az ERP-piac szállítói nem mindig örülnek, hiszen a kivárás és nem a költés jellemzi ezt a termékkategóriát.

– A magyar kkv.-szektor zöme sajnos digitális írástudatlanságban szenved, ennek kapcsán nem ismerik az ERP-rendszerek adta előnyöket és megoldásokat – mondja Herczeg Péter, a Zalaware Kft. ügyvezető igazgatója. – Általában az élő munkához képest drágának tartják ezeket a rendszereket, és nem tudják felmérni, hogy a későbbiekben ezek mennyivel növelhetik az adott cég eredményét. A GINOP-3.2.2. nagyszerű lehetőséget nyújt a cégek látókörének bővítésére, ezen programok megismerésére. Sajnos jellemző, hogy pályázati forrásra várnak a kkv.-k, annak ellenére, hogy gyakran a cég helyzete megkövetelné a szinte azonnali fejlesztést. Azok a cégek, amelyek még nem vezették be a saját ERP-rendszerüket, versenyhátrányba kerülnek a többiekkel szemben, ez a hátrány évről évre növekszik. Ráadásul a pályázat folyamatos csúszása miatt olyan felfokozott érdeklődés lehet, amely forráshiány miatt már nem garantálja a pályázat sikeres elbírálását.

A szállítóknak is minőséget kell adniuk

– Nincs könnyű helyzetben egy magyar kkv., amikor ERP-rendszert kell választania. Ha már elkötelezték magukat a bevezetés mellett, akkor a cégvezetőnek komoly ismerettel kell rendelkeznie ezen a területen, hogy a számára használhatatlan rendszert meg tudja különböztetni az aranyat érőtől – véli Harsányi Miklós, a Woodpecker Software szakmai vezetője.

Azoknál a cégeknél, amelyek a rendszert saját erejükből is bevezetnék, mert érzik, még jobb esetben kikalkulálták hasznát, a pályázati támogatás egy plusz forrásként jelenik meg. Könnyebbséget jelent, esetleg segítségével olyan funkciókat is beépíthetnek a rendszerbe, amit egyébként nem engedhetnének meg maguknak.

Azoknak a cégeknek azonban, amelyek a rendszert csak pályázati támogatásból hajlandók megvalósítani, az elkötelezettségük a projekt mellett gyakran kicsi, ami nem ritkán az eredmény rovására megy. Számukra a támogatás haszna kétséges, akár káros is lehet.

– A pályázatok megjelenése olyan fejlesztő cégeknek is piacot nyit, amelyek elsősorban a könnyű hullámot szeretnék meglovagolni, rosszabb esetben konkrétan erre az egyetlen célra alakultak. Ez felhígítja a kínálati piacot, és tovább nehezíti a tisztánlátást a megrendelők oldaláról – hangoztatja Harsányi Miklós.

A szükséges rossz

A Szitár-Net Kft. cégvezető-tulajdonosa, dr. Kabai Márton sok esetben azt tapasztalja, hogy az informatikai fejlesztéseket szükséges rossznak tartják a cégek, nehezen különítenek el rá extraforrást. Továbbá ritkán van professzionális segítségük, ezért tartanak is tőle. A magyar kkv.-k jelentős részének vezetői a minimális ügyviteli szükségleteken túl (például számlázás, könyvelés) csak a megrendelői minőségbiztosítási, illetve a vevői elvárásokra hajlandóak magasabb szolgáltatási szintű programrendszerek beszerzésén gondolkozni. Rontja az üzletet az is, hogy az informatikai cégek kínálata is nagyon változó minőségű, ezért gyakran találkoznak csalódott cégvezetőkkel, akik a kifizetett licenc- és bevezetési díjért nem az elvárt szolgáltatási szintet kapták.

A cégvezető tapasztalata szerint lehetséges partnereik kivárnak, és a korábban tervezett bevezetéseket is csúsztatják a sikeres pályázat reményében. Emiatt dömpingre számítanak a következő időszakban.

Az viszont biztató, hogy az elmúlt időszakban több partnerük is jelezte, hogy akkor is belevágnak a vállalatirányítási rendszer bevezetésébe, ha nem jutnának pályázati forráshoz – tekint előre optimistán dr. Kabai Márton.

Az egyedi fejlesztés drága

– A magyar kkv.-k realitásérzékük miatt ódzkodnak az ERP-projektek bevezetésétől – fogalmaz őszintén Kornis György, a Számadó Kft. ügyvezetője. – Hiszen minden legenda és értékesítési fordulat ellenére egy ERP bevezetése hosszadalmas, és éppen ezért költséges.

Egy ilyen projekt ugyanis nem egy odatelepített szoftver kezelésének a megtanulása, ennél jóval több. A vállalkozásnak meg kell fogalmaznia a bevezetendő szoftverrel elérendő célokat, az egyes területeken dolgozó kollégák feladatait, a vezetői jelentések tartalmát stb. A bevezetést végző szolgáltatónak pedig ezeket meg kell ismernie, a különböző területek vezetői által elmondottakat egységes szerkezetbe kell integrálnia. Legtöbb esetben ezután következik az egyedi igények szerinti programfejlesztés, ami hosszú, költséges folyamat. Ezek kiküszöbölésére alakultak ki a dobozos termékek. Ezekbe a termékekbe olyan folyamatokat építettek be, amelyeket a szoftverfejlesztő tapasztalata szerint sokan használnak.

– A termék kialakításának legnagyobb dilemmája, hogy sokat tudó és egyszerűen kezelhető megoldás legyen az eredmény. Sajnos azonban e két szempont egymás ellen hat – állapítja meg a Számadó ügyvezetője.

A komfortzónában maradnak

Szép számmal akad olyan kis cég, ahol használnak ilyen rendszereket, ők sok esetben azért, mert ez a külföldi tulajdonos részéről határozott elvárás, fűzi hozzá a témához Urbán Miklós, a Webstar Csoport Kft. projektigazgatója.

– Kicsi, de főleg a mikrocégek esetében a magyar vállalkozó ott spórol, ahol csak tud – jelzi. – Mivel a múltban mindent sikeresen papíron menedzselt, ezért azt gondolja, hogy ezután is sikerül neki. Sokszor nincs is tapasztalata, hogy egy informatikai rendszer mennyit könnyítene az életén, ezért erre nem is tervez költeni. Egy bizonyos ügyfélszám, forgalom- és megrendelésvolumen fölött ez persze már a növekedés legnagyobb korlátja, viszont nem mindenki vállalja, hogy emiatt kilépjen a családi vállalkozás komfortzónájából.

Sietni kell a pályázattal

– A vállalatirányítási rendszerek általában a többedik lépcsőt jelentik a vállalat fejlődésében – mondja Márton Gergely, a Commit Kft. ügyvezető igazgatója. – Mire egy ERP-rendszer iránti igény megfogalmazódik, már egy számlázóprogram, könyvelőprogram, készletező vagy gyártáskezelő megoldás létezik egy cégen belül, egymástól elszigetelten, szigetszerűen működve. Ezek működtetésekor az adminisztrációs költségek magasak, hisz például az adatokat minden rendszerbe külön be kell vinni.

Nekik integrált vállalatirányítási rendszert javasol Márton Gergely, mely megkönnyítheti mindennapjaikat, átláthatóvá teszi a folyamatokat. Azonban erre fel kell készülni, meg kell fogalmazni a terveket, célokat, át kell vizsgálni a meglévő folyamatokat és változtatni rajtuk, ha szükséges. Egy kormányzati pályázat egyértelműen felpezsdíti az ERP-piacot, hiszen sokan már meggyőződtek a rendszer bevezetésének szükségességéről, de még mindig kivárnak, egy kedvezőbb finanszírozási formára várva. Az utóbbi ERP-t támogató pályázat óta három év telt el, és a mostani lehetőség megnyitásakor a várható roham miatt a sikeresen pályázónak már kész koncepcióval kell rendelkeznie.

Félelem a változástól

– Magyarországon nagyon kevés szoftverre költenek a kkv.-k, ennek oka talán a nem megfelelő szemlélet – mondja Szegvári Péter, a PC Trade Kft. szoftverfejlesztési üzletág vezetője.

Fontos, hogy a vezetők megértsék, az ERP-szoftverek nélkül lassan nem életképes vállalkozásuk, pár lépés hátrányban vannak a szoftvereket használó versenytársakkal szemben. A vállalatirányítási rendszerre nem költségként, hanem befektetésként kellene tekinteni, egy jól megválasztott és testreszabott rendszer nagyon gyorsan visszahozza az árát. Az ellenállás másik oka a változástól való félelem. Az ERP bevezetése áldozatokat követel a megrendelőtől is, a jól működő rendszerhez az ő munkájára is szükség van. Bevezetés után megváltoznak a jól bevált folyamatok, sok esetben munkakörök egyszerűsödnek, az adminisztráció csökken. Belső ellenálláshoz vezethet ez azok részéről, akik féltik saját pozíciójukat. Szegvári Péter és cége is örvend a pályázati lehetőségeknek, azonban a másfél éves beharangozott időszakot nagyon hosszúnak ítéli, számos projektjüket érintheti a várakozás (megrendeléseik 80 százaléka a pályázati pénzre vár).

Czernecki Péter, a 10xONE ügyvezető igazgatója szerint a magyar kkv.-k alapvetően a túlélésre koncentrálnak, a hosszú távú és teljes rendszerben történő gondolkodás még mindig ritka, bár biztató, hogy azért egyre terjed. További gond, hogy a létező megoldások a mai napig a 40 évnél is régebbi óriáscégeknek készült megoldásokat másolják. Emiatt drága a bevezetés, a változtatás és üzemeltetés. Nem könnyű a szállítókkal és vevőkkel történő együttműködés kialakítása sem.

Gyorsan elfogy a pénz

– A hazai pályázati rendszer rendkívül eltorzította a piacot – véli Steinmetz Tamás, a TTC-Soft Kft. ügyvezető igazgatója. – A pályázatok természete egy olyan hullámmozgásra hasonlít, ahol sosem lehet megjósolni előre a következő felfelé vagy lefelé mozgás idejét és nagyságát.

A pályázatok időzítése nincs szinkronban a vállalatok üzleti periódusaival. A cégeknek szükségük van (lenne) a pályázati forrásra a beruházásra, sokáig várnak a pályázatra, majd amikor hirtelen tényleg elérhetővé válik a forrás, akkor éppen nem biztos, hogy ki tudják használni. És általában nagyon gyorsan elfogy a pályázati keret.

A TTC-Soft ügyfelei tipikusan a közepes méretű vállalatok, amelyek már igénylik az integrált ERP-rendszer bevezetését, de a tényleges beruházásig kevesen jutnak el. Ennek egyik oka a cég vezetőségének leterheltsége, hiszen egy teljes rendszer bevezetése rengeteg energiát, munkaórát igényel

– Másik probléma a finanszírozás. Ügyfeleink az utóbbi években szinte kizárólag bérleti konstrukcióban veszik igénybe szolgáltatásainkat, nincs elég tőkéjük licencvásárlásra. Közben a teljes költségmutató természetesen kedvezőbb lenne vásárlás esetén. A válság előtti időkhöz képest sokkal kevesebb a stabilan növekvő cég, mely könnyen meg tudná finanszírozni az informatikai beruházást, és banki forrást is csak nagyon limitáltan tudnak igénybe venni ilyen célokra – fogalmaz Steinmetz Tamás.

Akadályozó egyediség

– Magyarországon az a jellemző, hogy a cégeket teljesen egyedi módon építik fel a tulajdonosok, döntéshozók – véli Gál Tamás, a CO3 Kft. technológiai igazgatója. – Az organikus növekedés következtében nincsenek kialakított és átgondolt folyamataik. Ezért egy vállalatirányítási rendszer bevezetése nagy nehézségekbe ütközik. Elriadnak attól, hogy rendszerbe kell szokniuk, és esetleg a működési folyamataikat némileg adoptálni egy jól bevált, sok cég által nagy megelégedéssel használt rendszerhez kell igazítaniuk.

A cég ügyfélköre eddig sem a pályázati nyertesek közül került ki, így nem számítanak jelentősebb fellendülésre. Akik igénylik a vállalatirányítási rendszer használatát, már bevezették, vagy a bevezetése folyamatban van, és nem egy esetleges pályázattól teszik függővé.