Magazin: Egyszer volt, hol nem lesz I. – Vending a 21. században

Bedobni néhány érmét és kivenni a gépből a kiválasztott ételt, italt – a mozdulatsor talán nem is csak a gyerekek számára hordoz valamiféle rejtett izgalmat! És ez a „játék” egyre inkább a miénk marad felnőttkorunkra is, hiszen a vendingautomaták már a közeli jövőben is komoly szerepet kaphatnak a vendéglátásban és az élelmiszer-kiskereskedelemben. Sorozatunkban a vending által nyújtott 21. századi lehetőségeket elemezzük.

Becslések szerint Magyarországon ma 30-35 000 vending-automata működik, amelyek rendszerében talán sikerült rendet teremteni a 41/2014. (XII. 29.) NGM-rendelet által előírt kötelező regisztráció bevezetésével. Bár a gépenkénti 30 ezer forint regisztrációs díj a Magyar Ital- és Áruautomata Szövetség elnöke, Szöllősi Balázs szerint majdnem padlóra vitte a szakmát, a szervezet képviselőinek sikerült részletfizetést, visszatérítést, sőt az online eszközök beszereléséhez még támogatást is kiharcolniuk. Reménykednek benne, hogy hamarosan feketekereskedelem-mentes piacon dolgozhatnak.

Most tehát, kis túlzással, övék a világ! A forgalmazók többnyire kávéval foglalkoznak, valamint italokkal és snackekkel. Ötlettelenséggel nem vádolhatjuk őket, hiszen Európa más részein is ezek a területek adják a vending túlnyomó részét, de az tény, hogy az iparág fejlődése számos országban nem csak a mind modernebb technikai eszközök alkalmazását jelenti.

A gép csodája

Pedig néhány éve találkozhattunk egy remek kezdeményezéssel is. Egy szabolcsi almát és egy vendingautomatákat forgalmazó debreceni vállalkozás jó minőségű gyümölcsöt árusított gépekből, a projekt fénykorában háromtucatnyi iskolában – éves viszonylatban 50 tonnát. A termék megtisztítva, fogyasztásra készen érkezett, az automaták hűtöttek voltak, és heti egy-két alkalommal töltötték őket. Egy általunk megkérdezett iskolai vezető szerint a gyerekek imádtak a gépből vásárolni, és a megvásárolt almákat el is fogyasztották. A vállalkozásnak az országos iskolai gyümölcsprogram beindítása „vetett véget”.

A vendinget a gyakran gyenge minőségű kávéval és vízízű szörppel azonosító magyar fogyasztó el sem tudja képzelni, mi mindent árusítanak ma már automatából; hogy most csak a legextrémebbekre mondjunk példát: az amerikaiak vehetnek gépből kaviárt, francia pezsgőt, iPodot, de fürdőnadrágot is, a japánok tojást, szexlapot, élő rákot és égetett szeszt, a spanyolok friss tenger gyümölcseit, a németek könyvet, az oroszok kontaktlencsét, a kínaiak porcelántányért, a hollandok kimért tejet, a dubaiiak aranyat – és ez csak a jéghegy csúcsa.

Ütem, irány, arány

A vending mint iparág is óriásit fejlődött a tengerentúlon az elmúlt évtizedben. Az igazi nagy áttörés Ázsiában volt tapasztalható, ahogyan a legtöbb innovatív ötlet is onnan származik a témában. Csak Japánban több mint 2,5 millió vendingautomata működik, de a térség országai láthatóan igyekeznek lépést tartani a növekedés ilyen ütemével. Óriási forgalmat bonyolítanak, nem is csoda, hogy opcióként a nagyobbik hányaduk már a bankkártyás vagy a mobilos fizetés lehetőségét is felajánlja. Sőt, Kínában például bizonyos telefonos applikációk használatáért a készpénz nélküli fizetéskor akár 10 százalék kedvezményt is lehet kapni. Mennyiségüket illetően közel sem, de technikai és üzleti szempontból a vendingautomaták hasonló fejlődésének lehetünk tanúi Amerikában is. Hogy a mobilos fizetésnél maradjunk: az Apple például idén év elején meghirdette, hogy az USA-ban rövid időn belül több mint 200 ezer automata fogadja majd el ezt a fizetési formát az Apple Pay rendszerében.

Szóval a gépek okosak, szépek, modernek, éppen csak ölelést nem kapunk még tőlük! – de ezekkel a témákkal majd sorozatunk következő részében foglalkozunk.

Az automaták sikerének forrását ugyanott kell keresnünk, ahol a kényelmi termékek általában: világtrend a kereslet növekedése a kevés munkabefektetést igénylő élelmiszerekre. Ha a vendéglátást vizsgáljuk, nem nehéz levonni a következtetést, hogy a nagy gyorsasággal szaporodó vendinggépek kínálata elsősorban a gyorsétkeztető szegmensnek jelent konkurenciát – sok amerikai szakember szerint az elvitelre készülő ételek piacán az automatából vásároltak át is vehetik a vezető szerepet a közeljövőben.

Azt azonban senki se gondolja, hogy az automaták kínálata csak a gyenge vagy a közepes minőséggel azonosítható! A nagy ázsiai reptereken például teljesen természetes, hogy gourmet meleg ételeket is kínálnak automatákból (a pezsgő-, kaviár- és homárautomatákat már említettük, és ilyesmi Európában sem ritka ám: Berlinben, Amszterdamban ugyanúgy, mint Moszkvában). A kávéautomaták forgalmazói is egyre többször hívják fel a figyelmet arra, hogy számtalan innovációval járulnak hozzá a kávézás magas szintű élményéhez, és a kávévending egyre több helyen már nem a „vacak” kávét jelenti, olcsó műanyag pohárban.
Gépből frisset

Különleges terület, nálunk – az almaprojekt vége óta – fehér folt a friss termékek vending­értékesítése. Jól illik a helyi termék, a friss áru és az egészséges ételek hívószavakhoz is, azaz több trend talál egyszerre egymásra ezen a ponton.

Az egészségfanatikus amerikaiak az utóbbi években elérkezettnek látták az időt, hogy keményebb eszközökkel küzdjenek a – náluk rendkívül gyakori – gyerekkori elhízás ellen, másrészt gasztronómiai szempontból mind többet adnak arra, hogy a helyi termelők friss áruját vásárolják. Természetes hát, hogy számos gyümölcs- és zöldségárusító automatával kapcsolatban kerültek fel hírek az internetre. (Kicsit hasonlít ez a mi almás vendingünkre, csak éppen az USA-ban más a termékek feldolgozottsági foka.)

(Folytatjuk)

Ipacs Tamás