Magazin: Egyre fontosabb a magánélet a magyaroknak is

Magyarország munkavállalói készek rá, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek szakmai és magánéletük között. Munkahelyválasztásukban ma már jelentős súllyal esik latba, hogy a főnökük támogatja-e őket ebben.

Az emberi erőforrás-megoldások szakértőjének számító Kelly Services nemrégiben publikált KGWI felmérése szerint a válaszadók mintegy 70 százaléka tekinti a munka és a magánélet egyensúlyát olyan vonzó munkáltatói vonásnak, amely alapján két felkínált állás közül választana. Ez számottevő növekedés 2012-höz képest, amikor még csak a megkérdezettek 31 százaléka gondolkodott így.

A felmérés egy globális tanulmány részeként 4000 magyar munkavállaló részvételével készült.

A pénz már nem minden

Figyelemre méltó, hogy a magyar dolgozók 37 százaléka állítja, a rugalmasabb munkarend kedvéért hajlandó lenne lemondani a magasabb fizetésről, 33 százalékuk pedig csökkentené a munkával töltött idő mértékét.

– A dolgozók hozzáállása szempontjából drámai változásoknak lehetünk tanúi Magyarországon – kommentálta az eredményeket Jónás Anikó, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. – Míg a tehetséges munkavállalókat valamikor kifejezetten a magasabb bér illetve a komolyabb feladat- és felelősségi kör motiválta, ma már fontosabb számukra az önmegvalósítás illetve a munka és a magánélet egyensúlya.

A magyar dolgozók által elvárt modern munkahelyi beállítottság leírására alkotta meg a Kelly Services a „work-life design” fogalmát, ami a munka és a magánélet zökkenőmentes integrálását, a kettő közötti egyensúly kialakítását jelenti. A Kelly Services ez irányú kutatásának egyik meglepő megállapítása, hogy az emberek jóval több lehetőségre vágynak, mint a rugalmas munkaidő vagy az otthonról történő munkavégzés. Például 41 százalékuk támogatja a kijelölt üzleti órákon kívül folytatott munkavégzést vagy e-mail hozzáférést tiltó, határozott szervezeti szabályzatokat, amelyek megakadályozzák, hogy a munka a magánéletre szánt időbe is „beszivárogjon”. 43 százalékuk vallja, hogy a munkáltatói wellness programok, mint például a munkahelyi fitnesztermek, valamint a stressz csökkentését célzó tevékenységek, mint a jóga és a meditáció pozitívan befolyásolják a munka és a magánélet egyensúlyát.

Szeretjük a szabadságot

A magyar munkavállalók különösen sokra tartják a szabadnapokat, a szabadságot. 27 százalékuk úgy véli, a munkáltatóknak kifejezetten ösztönözniük kellene dolgozóikat, hogy kivegyék a nekik járó szabadságot, 33 százalék pedig örülne, ha további szabadnapokat vásárolhatna (ez utóbbi adat
a globális átlag háromszorosa).

A munka és a magánélet közötti egyensúly kialakítására irányuló gondolkodás mindkét nem képviselői között népszerűnek számít, különösen az ún. millenniumi generáció (az 1980-as években és azóta született dolgozók) körében. Emellett jelentős ilyen irányú nyomás tapasztalható a magasan képzett munkavállalók között is az olyan szakterületeken, mint például az informatika, a pénzügyi szolgáltatások és a műszaki/mérnöki terület.

Nőttek az elvárások

– Napjainkban az emberek többet várnak el munkájuktól és a munkahelyi környezettől, mint valaha. A magasan képzett, tehetséges munkavállalók maguk választhatják meg, hol és hogyan akarnak dolgozni, és a magyar dolgozók 20 százaléka állítja, szorosabban kötődik személyes és szakmai kapcsolatainak hálózatához, mint jelenlegi munkaadójához – tette hozzá Jónás Anikó.

Egy olyan korban, amikor a dolgozói lojalitást már nem vehetjük természetesnek, azok a szervezetek képesek magukhoz vonzani a legjobb munkavállalókat, akiknél az egészséges munkahelyi kultúra
a márka szerves része.