Magazin: Derűs évkezdet a mezőgazdaságban

A megelőző évhez mérve tavaly az agrárium teljesítménye nagyjából tizedével esett vissza. A legfrissebb statisztika szerint az előző ciklushoz képest 2015 harmadik negyedévében 2,4 százalékkal nőtt az ország gazdasága. A közepesen teljesítő mezőgazdaság kissé rontotta az országos eredményt.

A mögöttünk álló évben – talán a tejágazatot kivéve – nem borzolta válság az agráriumból élők és az élelmiszeriparban érdekeltek kedélyét, igaz, a teljesítmény sem volt kiugró.

„Csak” az aszály

Egyedül az aszály okozott károkat. Emiatt 100-130 milliárd forint bevétel esett ki a növénytermesztésben. Már az év elején látható volt, hogy a kalászos gabonák, valamint a repce nem hoz olyan kiemelkedő termést, mint a tavalyi. Tavasszal azonban kiderült, hogy súlyos túltermelési válság nem csökkenti a gyümölcstermelők bevételeit. A mostanában már rendszeresnek tekinthető nyári hőhullámok a napraforgóból, a szőlőből és főleg a kukoricából millió tonnákat vittek el.

A szezon zárultával kiderült, a 2014-es eredménynél majd hárommillió tonnával kevesebb, 13,5 millió tonna gabona termett. Ez főleg a kukorica termésvisszaesésére vezethető vissza, amelynek nagyobb része 2016-ban rontja majd a mutatókat: exportra 2,0-2,2 millió tonna juthat szemben a 2014-es négymillióval. Az árak nem kompenzálták a mennyiségi kiesést, mivel tavalyhoz képest nem változtak érdemben – tonnánként 1-2 ezer forinttal növekedtek csak, ez is főként a forint gyengeségének köszönhető. Napraforgóból, repcéből is kisebb hozamokkal kellett megelégedni, viszont az árak növekedtek, így az olajos magvú növényeknél a bevétel nem csökkent.

Nőtt az állatlétszám

Az állattenyésztésben a tejtermelést leszámítva nem sok minden történt. Az ágazat kettős képet mutat, mert a sertés, a szarvasmarha és a baromfi esetében nőtt az állomány létszáma, a takarmányárak 2015-ben is kedvezően alakultak, emelkedtek a támogatási összegek, ugyanakkor a csirke, a sertés, a juh és a tej termelői ára is csökkent, mindez csökkenti a jövedelmezőséget. Sikernek számíthat, hogy végre meghaladta a hárommilliót a sertéslétszám, és a januártól elengedett 22 százaléknyi áfa bizonyára meghozza a vásárlókedvet, ezért idén nyilván tovább növekszik az állomány, hacsak nem lesz olcsóbb az EU-n belülről importálni.

Miután év közben megszűnt az uniós tejkvóta intézménye, vívmánynak számít, hogy sikerült jelentősebb visszaesés nélkül zárni az évet. A nyugatról érkező ár- és terméknyomás mellett azonban állandósult a 80 forint alatti tejfelvásárlási ár. Ezek után valóságos csoda, hogy a tehenek nagy részét nem küldték a vágóhídra. Ez egyébként annak köszönhető, hogy literenként 20-24 forintra növekedett ebben az évben az uniós és hazai támogatások összege literenként. A magyar tehenészetek több milliárd forintos veszteséget kénytelenek a támogatás ellenére is elviselni. A válság azonban itthon nem oldható fel, csak az uniós tagországok túltermelésének megszüntetésével lehet kezelni.

Forog a pénz

Összességében az agrárágazat kibocsátása az előző évhez képest tovább emelkedett, 2015-ben elérte a 2457 milliárd forintot. Ezen belül az állattenyésztésé – a 2014-es 827 milliárd forinthoz képest – 856 milliárd forint körüli, ami 3,6 százalékos bővülést jelent. Ez azért is fontos, mert hosszú idő óta sikerült elérni, hogy az állattenyésztés helyzete javult.

Az egész évről még nincsenek végleges adatok, de az agrár-külkereskedelem eredményére tekintve biztató, hogy a 2014. I–X. hónap adataival a továbbra is fennálló számos kedvezőtlen nemzetközi hatás ellenére várhatóan 2015-ben ismételten megközelíti a nyolcmilliárd eurós szintet. Az aszály igazi hatása majd 2016 első felében lesz érzékelhető, hiszen a gabona mennyisége millió tonnákkal csökken, azaz nem lesz annyi feldolgozatlan, kivitelre szánt termék.

Pénzhiány azonban nincs a mezőgazdaságban: 360 milliárd forint hitel van kint most, az élelmiszeriparban 352 milliárd. A mezőgazdászok hitelállománya biztosan nő a földlicitek finanszírozása miatt: az MFB 150 milliárdos hitelkerete már elfogyott, bővíteni kell.

Az évet az ágazat a korábbiakhoz képest nagyobb biztonsággal kezdhette, hiszen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a közvetlen agrártámogatásra szánt összegek több mint felét, 240 milliárd forintot január közepén már kiutalt a gazdákhoz, és a nyár elejéig mindenki megkapja a támogatást. Tavaly egyébként rekordmagas, 800 milliárd forintot fizettek ki agrár- és vidékfejlesztésre.