Magazin: Cukrász reformerek – reform cukrászatok
A magyar cukrászatnak nemcsak nemzetközi összevetésben van jókora lemaradása, hanem a feltörekvő itthoni étteremkultúrát is utol kellene érnie. Csüggedni azonban nem érdemes, mert a kilátások e téren is biztatók.
Az, hogy Széll Tamás idén januárban döntős lett a világ legrangosabb nemzetközi szakácsversenyén, jól jelzi, hogy a magyar vendéglátás nagyot lépett előre, és újból felhelyezte magát a gasztronómia világtérképére. Ami valaha az ország vonzerejének számított, az a 2000-es évek elejére a világ élvonalától végleg leszakadni látszott. Ezért is számít ekkora sikernek a lyoni szakácsversenyen elért 10. hely. Az új időszámítás azonban csak a hazai étteremi életben kezdődött meg, a cukrászatéban még nem, amely presztízsben, hierarchiában mindig is az „étteremi iparág” mögött kullogott.
Kávéházak régen – cukrászdák ma
A 20. század elején nyüzsgő kávéházi életet éltek fővárosi elődeink. Száz évvel ezelőtt közel 500 kávéház működött. A tévhittel ellentétben a kávéház-látogatás nem kizárólag a férfiak kiváltsága volt. Ellenkezőleg. Az urak gyakran arra panaszkodtak, hogy a fel-le rohangáló gyerekektől és beszélgető asszonyoktól nem tudnak nyugodtan társalogni. Sőt mi több, a New York kávéházban 1906-ban még baba is született. Akkoriban az is beülhetett egy-két pohár vízre, akinél egy fillér sem volt, elég volt a tulajdonost, a pincért, vagy akár csak egy törzsvendéget ismernie. És ha úgy adódott, hogy meghalt egy törzsvendég, akkor a tiszteletére kitűzték a fekete zászlót. A mai modern cukrászdák ezekből a hajdani patinás kávéházakból nőttek ki.
A szokások megváltoztak. Mára, a felgyorsult hétköznapjainkból teljesen kiszorultak a cukrászdák, melyek leginkább akkor kerülnek előtérbe, amikor valamilyen családi esemény vagy ünnepi alkalom adódik. És hogy milyen a hazai cukrászat színvonala? Ha szívünkre tesszük a kezünket, akkor be kell ismernünk, hogy a választék unalmas és egyhangú, a kreativitás pedig még nyomokban sem fedezhető fel. A sütemények legtöbbször túl nehezek és tömények, ráadásul egyáltalán nem alkalmazkodnak a modern táplálkozáshoz. Úgy a kínálatot, mint az üzletek berendezéseit elnézve az az érzésünk támad, mintha megállt volna az idő. Egyelőre marad tehát a retro hangulat az agyoncukrozott vajkrémes sütikkel.
Néhány ígéretes kezdeményezés már körvonalazódni látszik, és szerencsére egy új cukrászgeneráció van születőben. A fiatal, friss szemléletű cukrászúttörőink a francia iskola követői, nem véletlenül. A franciák nemcsak a konyhaművészetben jeleskednek, hanem a cukrászatban is etalonnak számítanak. A francia séfek és édességmesterek, amellett, hogy hagyományőrzők, egyben fantáziadúsak és bátor kísérletezők is. Modern cukrász filozófiája ott kezdődik, hogy csakis friss és kiváló alapanyagokból dolgozik; igazi gyümölcsből és első osztályú csokoládéból alkot. Egy emelt szintű cukrászatban a kérdés már az, hogy milyen minőségű a vaj. A cél pedig nem más, mint a magyar kortárs cukrászatot minőségben és kínálatban megújítani.
TOP cukrászdák
Amikor csúcscukrászdákra gondolunk, egyből a legendás helyek jutnak először eszünkbe. Ilyen a budai Várnegyedben található patinás Ruszwurm, melynek története több mint 150 éves. A két nagy cukrászdinasztia, az Auguszt és Szamos családokról elnevezett üzletek szintén rendkívül közkedveltek, és mindenkor jó választásnak bizonyulnak. A fővárosi Daubner lassan fogalomnak számít, nevét kivétel nélkül mindenki ismeri Budapesten. Országszerte sok kiváló cukrászda üzemel, a debreceni „Gara“, az érdi „Pataki“, a szegedi „Virág“ vagy a győri „Bergmann“ mind kiváló brandek.
A Trade magazin partnere, a magyar értékeket valló, illetve a kiváló hazai márkákat díjazó MagyarBrands keretes összeállításunkban olyan cukrászdákat ajánl, melyek nemcsak, hogy népszerűek, hanem innovatív törekvésüket nézve kimagasló teljesítményt nyújtanak. Nézzük tehát, mely cukrászdákat érdemes (újra)felfedeznünk.
DG
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Borravaló vagy szervizdíj
Gyakran nagy bizonytalanság övezi a témát: a mára szinte mindenhol alkalmazott…
Tovább olvasom >Az NTAK-ból már látszik: 16%-kal nőtt az utazók száma az őszi szünetben
Kiemelkedő utazási kedvet hozott hazánkban az október 26. és november…
Tovább olvasom >Magyar narancs: málna nem, füge és banán igen
A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében olyan növényfajok tűnhetnek el, amelyek…
Tovább olvasom >