Magazin: Alapos adóváltozások

Jövőre is jelentősen változnak az adójogszabályok. A parlament elfogadta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát a 2017. évi költségvetéshez kapcsolódó adótörvény módosításáról. A több mint 200 oldalas dokumentumhoz további 90 oldal módosítást terjesztettek be, így van miből szemezgetni.

A tetszetős nevű, „T/10537. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” célja, hogy egyszerűbb, átláthatóbb legyen az adózás és fehérítse a gazdaságot. Emellett könnyíteni igyekszik a munkáltatók helyzetét, és több pénzt kíván a munkavállalóknál hagyni.

Béren kívüli trükközés

Az egyik legjelentősebb átalakításon a cafeteria-rendszer fog átesni. Nem túl megnyugtató, hogy a jogszabályok értelmezésében otthonos Multi-Pay® Cafeteria szakértőinek is több órába telt, amíg hitelt érdemlően értelmezni tudták a jogszabályban foglaltakat.

Elemzésükből kiderül, hogy a javaslat más szabályokat állapít meg a versenyszféra munkavállalóira és a közszféra dolgozóira. A magánszektorban 450 ezer forint a kedvezményes éves cafeteriakeret, amelyből 100 ezer forint lehet a készpénz, a fennmaradó 350 ezer forint kerülhet SZÉP-kártyára. A SZÉP-kártya esetében nem változnak az alszámlák, és az azokra maximálisan utalható összegek: szálláshelyre 225, vendéglátásra 150, szabadidőre 75 ezer forintot adhat továbbra is éves szinten a munkáltató. Az ezen felüli kifizetések után magasabb, 49,98%-os közterhet kell fizetni. A készpénz-cafeteriánál nem lesz ilyen lehetőség, ott 100 000 forint felett bérként viselkedik a juttatás.

Sokáig kérdéses volt, hogy a korábban a béren kívüli juttatások közé tartozó népszerű cafeteria-lehetőségeknek – iskolakezdési támogatás, önkéntes pénztárak, helyi bérlet, munkahelyi étkezés stb. – milyen sorsot szán a kormány. Ezek egytől egyig átkerülnek az egyes meghatározott juttatások körébe, és 49,98%-os adózással adhatók ezután.

Mindent összevetve jól látható, hogy az új cafeteria – pontosabban az új meghatározás szerint – a „Munkabért kiegészítő juttatások 2017” keretében nyújtott céges juttatás továbbra is olcsóbb lesz, mint a munkabér. A módosító javaslatból az is kiderül, az állam nem mondott le az évi 130 milliárd forintos költségvetési bevételt biztosító cafeteria-adóról, sőt, azt növelni kívánja ezzel az új javaslattal.

Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaadóknak nem érdemes trükközni a cafeteria 100 ezer forintos készpénzes részével, nem érdemes azt beépíteniük a bérbe. Az adóhivatal formanyomtatványán kell ugyanis nyilatkozniuk arról, ha jövedelemcsökkenés volt a cégnél, amelyet a NAV ellenőrizni fog.

Számottevő változás a számvitelben

A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény tele van módosítással, melyek nagy része pontosítás, és ezek közül a legtöbb már a kihirdetés után életbe lép.

A MAZARS könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég elemzéséből kiderül, hogy az időbeli összemérés elvének érvényesítésében előrelépést jelent azon pénzügyileg nem rendezett támogatások egyéb bevételként történő elszámolásának lehetővé tétele, amivel az elszámolás mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. Örvendetes egyszerűsítés, ami már a 2016-os beszámolót is érintheti, hogy a kiegészítő mellékletben a bérjárulékokat nem állománycsoportonként, hanem csak jogcímenként kell bemutatni.

A könyvvizsgáló cég továbbá kiemelte, hogy új eredménytartalék-csökkentő tétel jelenik meg a Polgári Törvénykönyv szabályaival való összhang biztosítása céljából. Ha ugyanis a pénzbetét felénél kisebb összeg kerül alapításkor befizetésre, és/vagy a fennmaradó tőke befizetése egy évnél hosszabb idő alatt esedékes, akkor a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

Kikerülhetetlen adók

Több, az adóelkerülés megakadályozását célzó módosítást is bevezetnek a társaságiadó-törvénybe. A Deloitte Magyarország szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy módosításra kerül az alapelv, miszerint ha egy jogügylet célja kizárólag adóelőny elérése, a kapcsolódó adóelőny nem érvényesíthető, illetve az ügylet kapcsán elszámolt költségek, ráfordítások nem minősülnek a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak. A fenti korlátozások 2017-től már abban az esetben is vonatkoznak egy jogügyletre, ha annak fő célja adóelőny elérése volt.

Szigorodnak a kedvezményezett ügyletek minősítésének feltételei. A módosítás szerint ahhoz, hogy az átalakulás vagy eszközátruházás kedvezményezettnek minősüljön, az ügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okoknak kell megalapozniuk, amelyek fennállását az adózó köteles bizonyítani.

Szigorítást jelent a kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó adóhalasztás további feltételhez kötése. A módosítás szerint a halasztás feltétele, hogy a halasztott adó átvevő általi megfizetéséig az ügylet során megszerzett részesedést az átruházó vagy kapcsolt vállalkozása könyveiből ne vezesse ki. Amennyiben a részesedés mégis előbb kivezetésre kerülne, az átvevő által adóalapjában korábban nem érvényesített részt az átruházó a kivezetés évében egy összegben figyelembe veszi, míg az átvevő a továbbiakban figyelmen kívül hagyja azt adóalapjának megállapítása során.

Szigorúbbá válnak a kapcsolt árak alkalmazása miatt alkalmazott adóalap-csökkentő tétel alkalmazhatóságának feltételei. Az adóalap csökkentésének feltétele lesz a kapcsolt fél nyilatkozata, amelyben kijelenti, hogy a rá vonatkozó jog szerinti szokásos piaci ár elve alapján meghatározott összeget figyelembe vette a társasági adó – vagy annak megfelelő adó – alapjának meghatározásánál.

Kedvezményes helyzet

Az adózás előtti eredmény csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti, mobilitási célú lakhatási támogatás összegével, valamint ugyanezen törvény szerinti munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel elszámolt költséggel, a módosításnak megfelelően. Mindkét adóalap-módosító tétel felső korlátja az adózás előtti nyereség összege.

A Deloitte szakértői továbbá arra hívják fel a figyelmet, hogy bővül az adómentesen adható juttatások köre. Így adómentesen biztosítható a bölcsődei szolgáltatáson kívül az óvodai szolgáltatás, valamint a bölcsődei és óvodai ellátás. Illetve adómentes juttatás a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján biztosított, az egészségügyi miniszter által meghatározott egészségügyi ellátás.

Fürjtojás: igen, libazsír: nem

Számos élelmiszer áfája (baromfihús, tojás, tej) 5%-ra csökken. Néhány kivétel is akad, a libamáj és a libazsír például marad a nagyobb teher alatt, ellentétben a fürjtojással, amelynek adója szintén 5% lesz. Ezenkívül csak a friss tej adója lesz alacsonyabb jövőre, a dobozos termékek ára így változatlan marad.

A dohánytermékek esetében a jövedéki adó 29 százalékos emelésének első lépése 2016. szeptember 1-jéig meg fog történni. 2017. január 1-jétől az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom is kedvezményes, 18%-os adókulcs alá esik. 2018. január 1-jétől a kedvezményes kulcs tovább csökken 5%-ra. A közétkeztetés, a munkahelyi étkeztetés és az étel-házhozszállítás áfája 27% marad.

A NETA összegéből levonható egészségmegőrző programok költségeivel kapcsolatban kiterjesztésre került a fogalom meghatározása, nemcsak az ingyenes, de a maximum ötszáz forintos belépővel kínált sportprogramok is leírhatóvá válnak. Továbbra sem kell ­NETA-t fizetni a gyümölcspárlatok után.
Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezéseket is bekötik a NAV-hoz. 2017. január 1-jétől az automata berendezést automata felügyeleti egységgel (AFE) kell ellátni.