Magazin: A közös munka öröme

Az MVI gálavacsora a konyhán dolgozó szakácsok számára legalább akkora élményt jelentett, mint a vendégeknek, remek hangulatú volt az ismerkedés egymás elképzeléseivel és az előkészítő munka, felemelő volt a közös siker. A vacsorakészítésben együttműködő séfek közül néhányukat élményeikről kérdeztük.

Sárközi Ákos (Borkonyha)

Örültem a felkérésnek, de gondolom, mindegyikünk így lehetett vele: olyan kollégákkal dolgozhattam együtt, akik ilyen vagy olyan módon, de mind ismert arcok itthon, és sokan külföldön is bizonyítottak már. Baráti összejövetel volt ez, olyan, ahol nemcsak tanulni van lehetőség, de erősödnek a szakmai kapcsolatok, kollégákat, beszállítókat ajánlunk egymásnak, és később nyilván könnyebben hívjuk fel egymást, ha úgy adódik. Nemcsak az előkészületi munka volt szórakoztató – és mi jobb csapatépítési forma, mint a bolondozás együtt a konyhában –, de levezetésként a bál befejezése után is együtt maradtunk jó ideig.

Hetekig terveztem, hogyan fogom elkészíteni az ételeimet, sőt, tesztelni is tudtam előzőleg annak elemeit, hiszen volt alkalmam megkóstoltatni őket törzsvendégeimmel az étteremben. Olyan is lett minden az „előadáson” is, ahogy elképzeltem, aminek azért is örülök, mert ennyi embernek nemigen szoktam egyszerre főzni.

Györffy Árpád (Arany Kaviár)

Megtiszteltetésnek vettem, hogy tagja lehettem a csapatnak, és tetszett a koncepció is, hogy sok fiatal séfnek adtak lehetőséget a szervezők. Minden hasonló alkalmat igyekszem megragadni, hiszen másként ritkán van módom találkozni a kollégák legtöbbjével. Új beszerzési forrásokról szerzek információt, és mindig van esély technológiákat, trükköket ellesni, amiket még nem ismerek.

Minden séf álma, hogy megmutassa magát, hogy megmutassa, mit tud; ebben most segíteni is tudtunk egymásnak. Megtanulhattuk, hogy a kevesebb néha több, és van, amit nem érdemes túlkomplikálni. Jó adottságú konyhán dolgoztunk, a fogások, amiknek a készítésében részt vettem, jól sikerültek. Ideális persze az lett volna, ha meg tudtuk volna szervezni a közös felkészülést, az előzetesen lefőzött ételek értékelését – ez kell, hogy a remek fogásokból harmonikus menüsor legyen –, de ilyen szinten az ilyesmi már nehezen megszervezhető.

Merczi Gábor (Gundel)

Szívesen tettem eleget a meghívásnak, mindig szerettem a közös főzéseket, magam is szerveztem hasonló tevékenységre épülő szakmai klubot. Nagy élmény volt számomra az MVI gálaestje is, ami feltehetően a jó szervezésnek is köszönhető volt! A minket fogadó csapat is nagyon kitett magáért. A vendégséfek közül szinte mindenkit jól ismertem, és minthogy sikeres vállalkozásokból érkező, tehetségüket már bizonyító szakácsokkal kellett együtt dolgozni, öröm volt integrálódni a társaságba. Egymástól igencsak eltérő stílusú séfekként dolgoztunk, mégis egy csapatként, ahol egymás mozdulatait is érdekes és érdemes volt figyelni. Az egész este az együvé tartozásról szólt, amit jól megalapozott az előző napi felkészülés és buli is. Szűkebb „egységünk” – hárman tevékenykedtünk a fogáson – begyakorlottan dolgozott. Bevált elemekből építkeztünk, mert egy ilyen rendezvényen nem szabad hibázni; egy ilyen este nem a kísérletezés ideje.

Pap Lajos (La Fiesta)

Bizonyos értelemben kilógtam a kollégák sorából, hiszen egy cateringes cég képviseletében én nagyon ritkán dolgozom tányérra, ugyanakkor viszont nagy tapasztalatom van abban, hogyan kell sok emberre főzni, és hogy ne essek pánikba, ha megoldhatatlannak tűnő helyzetek merülnek fel. Most is megtörtént: egy hűtőhiba miatt két segítőmmel két órát -25 C fokban töltöttünk a tányérunk egyik tervezett elemének kedvéért. A fogás főbb alkotórészeit már két héttel korábban megterveztem és „próbafőztem”, de itt-ott így is szükség volt rögtönzésre. Élveztem, hogy elrugaszkodhatok a hétköznapoktól, játszhatok az a formákkal, halmazállapotokkal. Technológiai trükkökkel lettem gazdagabb, remek ötleteket leshettem el a szakma elitjétől. Bár mindenki maga felelt az ételéért, maga időzítette elkészítésének szakaszait, mindenki segített a másiknak: csapat voltunk, amelyben ezen az estén mindenkinek sikerült feloldódnia.