Magazin: A kávé hét élete

A kávéfüggőknek aligha kell magyarázni, miért jó a kávé, sőt, még az is sokak számára nyilvánvaló, hogy fogyasztása miért egészséges. Az azonban a világ nagyobbik hányada számára újdonság, hogy a növény jóval többet ad nekünk a kávébabból készült italnál. Megtalálni, hogy mi mindenre használható a kávécserje, ahhoz nem annyira tudományos felfedezések kellettek, mint inkább gazdasági megfontolások, de még inkább a gazdagabb országokban megállíthatatlanul terjedő egészségtrendek.

A közelmúlt nagy felfedezése (persze nem a kávétermelő országokban) a kávélevéltea, amelyről számos kutató állítja, egészségesebb mind a teánál, mind a kávénál – igazi antioxidánslöket, csökkenti az infarktus és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Koffeintartalma nem éri el a babkávéét, de olcsó ára miatt sokan választják Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsia egyes részein. Léteznek már „termékfejlesztett” fajták is, például a kávé és a fekete tea leveleit kombinálók vagy a kardamommal ízesítettek.

Ugyancsak az egészségtrendekhez illeszkedik a kávé szárított gyümölcshúsából készült liszt – ahogy erről már korábban is írtunk. Rosttartalma ötször, fehérjetartalma kétszer nagyobb a teljes kiőrlésű liszténél, rengeteg vasat és káliumot tartalmaz. Lényegesen kevesebb benne a koffein, mint a főzött kávéban, és jellegzetes ízéből alig érződik ki a kávéé. Legutóbbi beszámolónk óta már iparszerűen gyártják, idén pedig szélesebb elterjedését is várják. Kutatták a kávélisztben rejlő gasztronómiai lehetőségeket is: egy ismert francia szakács tesztelte – szerinte remekül kihozza az ételben lévő különféle alapanyagok ízeit, de önmagában túl intenzív az íze; a különböző ételfajták készítésekor 10-25 százalékban válthatja fel a hagyományos lisztfajtákat.

A mellékterméknek tekinthető kávélevél és kávéliszt bizonyára nem váltja meg a világot, de a jellemzően a fejlődő országokban történő kávétermelés hozadékaként széles rétegeknek teremt munkalehetőséget.