Magasan ragadt a lakosság által érzékelt áremelkedés indexe

Fogyasztói árindex és a lakosság által az elmúlt 12 hónapban tapasztalt áremelkedés mértéke, 2018. január – 2025. szeptember (%)

Forrás: GKI felmérés, KSH

Megjegyzés: A relatív eltérés azt mutatja meg, hogy hányszoros a különbség a két idősor értékei között.

A lakosság inflációs érzete jelentősen eltér a hivatalos inflációs adatoktól. A két mutató közötti különbség egyik oka, hogy az egyes háztartásoknak eltérő az áruk és szolgáltatások iránti kereslete, ezért a hivatalos fogyasztói árindex nem feltétlenül tükrözi minden egyes háztartás költségeit. Másrészt az emberek hajlamosak a saját tapasztalataik alapján érzékelni az inflációt. Ha egy adott, gyakran vásárolt termék ára gyorsan emelkedik, de a többiek ára stabil marad, az egész gazdaságra vonatkozóan magasabb inflációs rátát érzékelnek. Különösen válságok vagy bizonytalan időszakok idején erősebb félelem alakul ki az inflációval kapcsolatban. A lakosság akkor is magas inflációt érez, ha a tényleges áremelkedés nem olyan drámai, de a félelem vagy pesszimizmus hatása erősíti az inflációs érzést. Ráadásul, ha az emberek gyakran hallanak az árak emelkedéséről, hajlamosak nagyobb inflációt érezni.

Az is megállapítható, hogy az egyes társadalmi csoportok közül a diplomások és a felső jövedelmi tizedbe tartozók esetében a legkisebb az eltérés az inflációs érzet és a hivatalos inflációs adat között, ugyanakkor az alapfokú végzettségűek és a legalsó jövedelmi tizedbe tartozók, valamint a 65 év felettiek esetén a legnagyobb. A Magyarországot jellemző magas infláció során jobban nőttek az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai, mint a tartós, ritkábban vásárolt termékeké, s ez jobban érintette az alacsony jövedelműeket, akiknek az aránya éppen a magas infláció miatt nőtt. Minél kevesebb a jövedelme valakinek, ennek annál nagyobb részét fordítja önfenntartásra (élelmiszer, rezsi, lakhatás), amelyek hagyományosan ár-rugalmatlan termékek (akkor is megvesszük őket, ha emelkedik az áruk). A 30 éves kor alattiak jelentős része otthon lakik, jellemzően nem maguk vásárolnak be, így az inflációs várakozásaik is eltérnek szüleikétől. A másik oldalon az idősek ritkán költenek nagyobb értékű tételekre (pl.  háztartási berendezések, személygépkocsi), így ezek árváltozása őket nem is érinti.

A lakosság és a KSH által mért árszínvonal-változás eltérése erősen ugrált 2018 és 2025 között. 2021-ben és előtte a lakosság átlagosan 4-5-ször akkora inflációt érzékelt, mint a fogyasztói árindex, viszont ez 2022 és 2023 nagy részében 2-szeres érték alá csökkent, tehát a lakosság kevésbé becsülte felül a hivatalos inflációt. 2024-re ez az érték viszont gyorsan több mint 7-szeresére növekedett, majd 2024 végére visszatért az ötszörös értékhez és azóta is ezen a szinten maradt. Ezért, bár a KSH adatai alapján a fogyasztói árindex emelkedése jelentősen lelassult, s tartósan 5% alá került, ezt a lakosság nem érzi.