Magasabb szintre emeljük a kirgiz-magyar agrárkapcsolatokat

(Fotó: AM/Fekete István)

A tárcavezető a megbeszélésen arra hívta fel a figyelmet, hogy az agrárium szerepe egyre inkább felértékelődik, nekünk pedig ebben a gyorsan változó világban kell megtalálnunk a helyes válaszokat. Ez azonban egyedül nem megy, ezért keresünk partnereket. Meg kell találnunk azokat a közös projekteket, amelyek révén a gazdaságainkat tovább erősíthetjük – tette hozzá.

A miniszter fontos előrelépésnek tartja, hogy Kirgizisztán tízszer több vetőmagot importált idén, mint tavaly

Eddig öt magyar nemesített hibridet már regisztráltak és további 12-re is sor kerülhet hamarosan. A kirgiz fél felkészült rá, hogy jó minőségű földeket különítsen el a minél hatékonyabb vetőmag-előállítás érdekében. Hangsúlyozta: fontos, hogy tudjuk, milyen az adott fajta adaptálódási képessége, hogyan felel meg az itteni éghajlati viszonyoknak. Lehet kész komplett vetőmagot venni hazánktól, de a magyar technológia alapján ebben a régióban is lehet vetőmagot előállítani. Szívesen bocsájtjuk a biskeki partnerek rendelkezésére a hazai vetőmagokat – fűzte hozzá. Hangsúlyozta, Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alapot az agrár- és élelmiszeripar területén is használni kell. A biztonságos élelmiszer-ellátás stratégiai kérdés. A kirgiz állattenyésztés megújítására pedig kulcsszerep hárulhat. A megbeszélésen az öntözésfejlesztés is szóba került. Nagy István szerint a víztakarékos eljárásokat tovább kell fejleszteni, a vízzel pedig gazdálkodnunk kell.

AM