Magasabb fizetésért érteni és használni is tudni kell az AI-t

A PwC legfrissebb, közel 50 ezer munkavállalót vizsgáló globális kutatása szerint a generatív MI-t (GenAI) napi szinten használók lényegesen nagyobb arányban tapasztaltak kézzelfogható előnyöket, mint a ritkán használók a termelékenység (92% vs. 58%), munkahelyi biztonság (58% vs. 36%) és fizetés (52% vs. 32%) terén. Emellett a napi AI-használók minden vizsgált mutatóban optimistábbak, és jövőjüket bíztatóbbnak látják.

Készségfejlesztési szakadék: a vezetők előnyben

Bár a vállalatok egyre többet fektetnek be készségfejlesztési programokba, hogy az új technológiát hatékonyan tudják alkalmazni a munkatársak, a felmérés szerint ezek az erőforrások nem egyformán hozzáférhetőek a munkavállalók számára. A nem vezető beosztásúak mindössze 51%-a érzi úgy, hogy rendelkezésére állnak a tanuláshoz és fejlődéshez szükséges eszközök, míg a vezetők esetében ez 66%, a felsővezetőknél pedig 72%.

„Azok a munkavállalók, akik naponta alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, már most magasabb jövedelmet és nagyobb munkahelyi stabilitást tapasztalnak. Ahhoz azonban, hogy ezek az előnyök szélesebb körben érvényesüljenek, a vállalatoknak nem egyszerűen a képzésekre kell fókuszálniuk, hanem az adott munkakör tartalmát kell újratervezniük, és újradefiniálniuk az ember-gép együttműködését. Ennek sikere fogja meghatározni azt, hogy a GenAI valóban a növekedést és az esélyegyenlőséget szolgálja-e, vagy elszalasztott lehetőség marad”

– mondta Pete Brown, a PwC globális munkaerőért felelős vezetője.

A jelenlegi trendek alapján azok, akik már most használják az AI-t, várhatóan tovább növelik előnyüket a munkaerőpiacon a többi résztvevővel szemben. A napi szintű AI-használók 75%-a érzi úgy, hogy rendelkezésére állnak a tanulási és fejlesztési lehetőségek, míg a ritkán használók esetében ez csak 59%. Ez rávilágít arra, hogy a megfelelő támogatás kulcsszerepet játszik az eszközök hatékony alkalmazásában és az üzleti érték megteremtésében.

Jelentős különbségek mutatkoznak abban is, hogy a munkavállalók mennyire érzik azt, hogy egy tanulást támogató munkahelyi kultúrában dolgoznak. Összességében 54%-uk mondta azt, hogy csapatuk a hibákat tanulási lehetőségként kezeli, de míg ez az arány a technológiai szektorban 65%, addig a közlekedés és logisztika területén csak 47%.

Mindössze 14% használja napi szinten a GenAI-t

A napi GenAI-használók sokkal optimistábban tekintenek saját szerepük jövőjére a következő 12 hónapban (69%), mint a ritkán (51%) vagy egyáltalán nem használók (44%).

Bár a munkavállalók 54%-a használt AI-t a munkájában az előző évben, a rendszeres használat továbbra is alacsony: mindössze 14% azok aránya, akiknél napi szinten jelen van a GenAI, ami enyhe növekedés a 2024-es 12%-hoz képest. Ennél is kevesebben (6%) dolgoznak napi rendszerességgel AI-ügynökökkel (agentic AI). Ezek az arányok jelentős növekedési és előnykihasználási potenciált jeleznek.

Bizalomhiány, túlterheltség és pénzügyi nehézségek

A válaszadók 70%-a egy héten legalább egy nap úgy érzi, hogy elégedett a munkájával, a stressz tüneteit pedig mindenki tapasztalja magán. A csaknem 50 ezer megkérdezettnek mindössze 53%-a érzi magát erősen optimistának saját pozíciója jövőjét illetően, a nem vezetők várakozásai (43%) ugyanakkor jelentősen elmaradnak a vezetőkétől (72%).

A menedzsmentbe vetett bizalom is megosztott: csak 64% érti szervezete céljait, a nem vezetők és a Z generáció körében ez az arány még alacsonyabb. A válaszadók több mint egyharmada (35%) legalább hetente egyszer túlterheltnek érzi magát, a Z generáció esetében ez az arány 42%.

A globális munkaerő 55%-a pénzügyi nehézségekkel küzd, ami növekedést jelent a 2024-es 52%-hoz képest. A munkavállalók kevesebb mint fele (43%) kapott fizetésemelést az elmúlt évben, és kevesebb mint egyötödüket (17%) léptették elő. A fizetésemelésre és előléptetésre irányuló szándék is csökkent az előző évhez képest: 43%-ról 37%-ra, illetve 35%-ról 32%-ra.

A motiváció kulcsa a céges és egyéni értékek összhangja

Azok a munkavállalók, akik erősen azonosulnak a cégvezetői célokkal, 78%-kal motiváltabbak, mint azok, akik a legkevésbé érzik ezt az összhangot. Így aztán azok a szervezetek, amelyek képesek elnyerni munkavállalóik támogatását, jelentős előnyökre tehetnek szert.

„A GenAI már most megtérül azok számára, akik napi szinten használják. Nem csupán technológiai újításról van szó, hanem olyan változásról, amely alapjaiban érinti a szervezeti működést és a HR-stratégiát. A siker kulcsa, hogy a munkavállalók értsék a vállalati célokat, az ezekhez vezető utakat, és felismerjék, hogy folyamatos fejlődésre van szükségük. A jelenlegi gazdasági környezetben, amikor a megélhetési nehézségek és a túlterheltség fokozódó nyomást jelentenek, a vezetőknek felelősségük van a munkafolyamatok és a szerepkörök áttervezésében, hogy azok összhangban legyenek a technológiai változásokkal és a dolgozók igényeivel. Ehhez világos irányelveket és olyan struktúrákat kell biztosítani, amelyek elősegítik az AI mindennapi használatát és valódi értéket teremtenek a munkavégzésben. Ahol ez megvalósul, ott az AI nem csupán eszköz, hanem valódi partner a hatékony és fenntartható munkavégzésben” – mutatott rá Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország HR és szervezetfejlesztési tanácsadási csapatának vezetője.

Pszichológiai biztonság nélkül nincs innováció

A pszichológiai biztonság jelentősége világszerte folyamatosan növekszik, és a magyar munkavállalók körében is kiemelt elvárásként jelenik meg – ezt támasztja alá a PwC 2025-ös munkaerőpiaci preferencia felmérése is. Ennek ellenére a válaszadók mindössze 54%-a érzi úgy, hogy megbízhat a vezetőjében, és csupán 55% számolt be arról, hogy nyíltan tud kommunikálni vele. A megkérdezettek 57%-a nem érzi biztonságosnak, hogy új ötletekkel vagy megközelítésekkel kísérletezzen a munkahelyén, sőt, 66%-uk szerint a kudarcokat sem tekintik tanulási vagy fejlődési lehetőségnek. Mindez azért is kiemelt figyelmet érdemel a vállalatok részéről, mert a pszichológiai biztonság közvetlen kapcsolatban áll a teljesítménnyel és az innovációval, így alapvető feltétele a szervezeti fejlődésnek és megújulásnak.

Az AI-használat tekintetében egyelőre elmaradnak a magyar munkavállalók a globális átlagtól (38% vs 54%). Bár alapvetően pozitív tendencia figyelhető meg ebben a tekintetben, 54%-uk nem érzi úgy, hogy rendelkezésére állnának a megfelelő eszközök az új készségek elsajátításához, 49%-uk pedig a vezetői támogatást is hiányolja ehhez. A tanulási és vezetői támogatás hiánya nemcsak az új technológiák bevezetését lassítja, hanem hosszú távon a versenyképességet is veszélyezteti. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok a képzési stratégiájukat a gyakorlatias, „on-the-job” tanulási megoldások irányába mozdítsák el, amelyek valódi támogatást nyújtanak a munkavállalók fejlődéséhez és ezen keresztül az AI-alapú eszközök hatékony alkalmazásához is.