Madosz: erősebb érdekképviseletre van szüksége a dohánytermelőknek Európában

A magyar és az európai dohánytermelés fennmaradása érdekében új politikai megállapodások megkötését, és az eddigieknél erősebb érdekképviselet megteremtését kell elérnie a dohánytermelőknek az Európai Unióban – jelentette ki a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) elnöke az Európai Dohánytermesztők Szövetségének (Unitab) kongresszusán  Brüsszelben.

Bényei Illés a dohánytermesztés magyarországi problémái között az évek óta tartó termőterület-csökkentést, a relatív munkaerőhiányt, a szakma elöregedését hangsúlyozta, a globális gondok okaként pedig az Európai Uniónak a termesztés megszüntetési törekvéseit, az Európán kívüli ültetvények konkurenciáját és az ágazat negatív megítélését jelölte meg.
Kifejtette, az EU intézményrendszere mintegy 160-200 ezer ember megélhetési törekvéseit, szakmai hozzáértését és a tradícióit veszi semmibe azzal, hogy engedi Európán kívülről a dohányok behozatalát és nem képes a cigarettacsempészet megakadályozására. Megjegyezte azt is, hogy a tagországokban évről-évre nő a dohánytermékek jövedéki adójából származó költségvetési bevétel.
Bényei Illés szerint további problémát jelent, hogy a piac versenyezteti az európai dohányt olyan földrészek dohánytermesztésével, amelyek hektáronkénti teljes árbevétele Európában a költségek felét sem fedezi. A gazdáknak a 2014-ben megszüntetett uniós támogatások nélkül kell termelniük, így hátrányba kerülnek a mezőgazdaság más ágazataiban dolgozó, a támogatásokat alanyi jogon felvevő termelőkkel szemben – tette hozzá.
A Madosz vezetője elmondta, a dohány hazai termőterülete az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken, az ország 2004-es európai uniós csatlakozása óta 44 százalékkal kevesebb területen termesztik a növényt. Az idei 3258 hektárral szemben 2017-ben 3380 hektáron termeltek Virginia- és Burley-fajtájú dohányt.
A magyar dohány helyzete 2020-ig megoldódott a foglalkoztatáson alapuló, kormányzati támogatási rendszerrel, a termelők és a felvásárlók között megkötött hosszabb távú szerződésekkel, illetve az inflációt követő évenkénti áremeléssel – emlékeztetett Bényei Illés, hozzátéve, utóbbi még korrekcióra szorul, mert a magyar termelők szeretnének „a legolcsóbb európai dohány” jelzőjétől megválni.
A Madosz elnöke előadásában sarkalatos kérdésnek nevezte a relatív munkaerőhiány problémáját. Meglátása szerint a képzettebb munkaerő jelentős része elhagyta az országot, a kevésbé képzett vagy képzetlen munkaerő pedig közmunkaprogramokban dolgozik, utóbbiak azonban a magasabb fizetésért sem akarnak a sokszor a kemény fizikai munkát igénylő dohánytermesztésben dolgozni. (MTI)