Madárinfluenza: március elején feloldhatják a korlátozásokat
Január vége óta házi szárnyasokban nem mutatták ki a madárinfluenza fertőzést, ha ez így marad, március elején valamennyi védő- és megfigyelési körzetet feloldhatnak – közölte Bognár Lajos egy szakmai konferencián, amiről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos elmondta: a madárinfluenza vírus H5N8-as törzsének a múlt év novemberi megjelenése óta Magyarországon hét megye összesen 231 gazdaságában mutatták ki a kórokozót. Ebből 192 helyszín nagy létszámú – több mint 500 szárnyast tartó – telep volt. A járvány miatt 3,2 millió baromfi leölését kellett elrendelni, ezek mintegy 80 százaléka víziszárnyas (kacsa és liba) volt.
A NAK által a víziszárnyas-tenyésztő tagjai számára rendezett fórumon Bognár Lajos arról is tájékoztatott, hogy Magyarországon az Európai Unióban (EU) egyedülálló módon 100 százalékban kártalanítják azokat az állattartókat, akiknek szárnyasait a járvány miatt el kellett pusztítani.
Ez kiegészül a víziszárnyast tartók számára hamarosan elérhető, 1,5 milliárd forintos forrással, a kisösszegű – de minimis – jövedelempótló támogatással. Emellett folyamatos az egyeztetés az EU illetékes szerveivel arról, hogy milyen további támogatás nyújtható az állattartóknak és a feldolgozóknak a közvetett károk részbeni kompenzációjára. Erről azonban a hosszas európai uniós döntéshozatali eljárás miatt csak hónapok múlva születhet döntés – tette hozzá az országos főállatorvos.
Bognár Lajos elmondta: a napokban megjelenik az az országos főállatorvosi határozat, amely járvány esetén a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázatát hivatott csökkenteni. A határozathoz a Baromfi Termék Tanács (BTT) mellett a NAK is megfogalmazta javaslatait, amelyeket az érintett tagok számára korábban rendezett fórumon elhangzott észrevételek alapján állított össze.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a közlemény szerint arról beszélt a főrumon, hogy a madárinfluenza-járvány tapasztalataiból kiindulva az agrárkamara stratégiai partnerével, a BTT-vel közösen – részben sikeresen működő külföldi példák alapján – egy új kárenyhítési rendszer létrehozására tesz javaslatot. Ez lehetne az első eleme egy, az állattenyésztési ágazatokra hosszabb távon elképzelt, és a termékpálya szereplőinek – termelők, feldolgozók – önkéntes részvételével és bizonyos mértékű állami hozzájárulással megvalósított rendszernek. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Kulcsfontosságú a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázása
Fontos, hogy az agráriumban minél többen kihasználják a digitális technológia…
Tovább olvasom >A legszebb és legfrissebb fenyőfák idén is a termelői vásárokon kaphatók
Az idén is szebbnél szebb fenyőfák közül válogathatnak a vásárlók…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >