Mabisz: a biztosítók aszálykifizetései negyvenmilliárd forintnál tartanak
A mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok 39,96 milliárd forintot fizettek ki az idei aszálykárokra, közel 8500 bejelentés nyomán október végéig – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) kedden.
A közleményében felidézték, hogy tavaly ugyanezen időszak alatt az összes növénybiztosítási kárbejelentés száma hétezer körül volt, a kárösszeg pedig tízmilliárd forintot tett ki; ebből hozzávetőleg nyolcmilliárd forint volt a jégkár. Az aszálykároknál a továbbiakban még újabb 1,2 milliárd forintnyi kifizetésre lehet számítani – jelezték.
Arra is kitértek, hogy a nyári káresemények hatására a biztosítók felgyorsították a kárrendezési folyamataikat
Kifejtették: a társaságok megnövelték kárszakértői és irodai kapacitásaikat, például szabadságokat vontak vissza, vállalkozó kárszakértőket vontak be, a leginkább érintett területekre csoportosították át szakértőiket, akik magasabb jóváhagyási jogokat kaptak. Telefonos előszűrés után előre vették, videós kárrendezéssel gyorsították azoknak a bejelentéseknek a rendezését, ahol 80 százalék feletti kárról volt szó. Van olyan biztosító, amely szemle nélküli végleges kárrendezési folyamatot is kialakított. Jelenleg a mezőgazdasági biztosítást a 24 Mabisz-tag biztosítóból 4 műveli országos lefedettséggel, mellettük 8 helyi kisbiztosító egyesület is jelen van lokálisan a piacon – tájékoztattak. A mezőgazdaság „nem túlzottan jövedelmező és nagy kockázatokkal járó ágazata a biztosításoknak” – fűzték hozzá magyarázatképpen. A biztosítók mezőgazdasági díjbevétele tavaly összesen 22,0 milliárd forint volt, ebből a növénybiztosításoknál a díjfizetés 19,2 milliárd forintot tett ki.
A szövetség adatai szerint 9602 biztosítási szerződésben szerepel aszálykárra fedezet, mely valamivel több mint 683 ezer hektár termőterületre vonatkozik. Az aszálykárok tizenkét megyét érintettek különösen súlyosan: Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével valamennyi, a Dunától keletre fekvő megyét, valamint Fejért, Veszprémet és Győr-Moson-Sopront. Leginkább a kukoricát és a napraforgót, mellettük a búzát, árpát, repcét, tritikálét, szóját, valamint az almát, körtét, szilvát, szőlőt viselte meg a szárazság – idézte fel a Mabisz közleményében.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >