Ma már kevesebb víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik

(Fotó: AM/Fekete István)

Nagy István a délnyugat-baranyai, ormánsági településen egy fejlesztési forrásokból megvalósított öntözőrendszer átadásán kiemelte: az éghajlatváltozás negatív következményeit az Agrárminisztérium időben érzékelte, ezért alakították meg az aszályvédelmi operatív törzset, és biztosítottak 4,3 milliárd forintot azonnali intézkedések végrehajtására. Kifejtette: az utóbbi években a magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően 1050 millió köbméternyi vizet sikerült felfogni, 848 kilométernyi csatornaszakaszt tisztítottak meg és tették alkalmassá arra, hogy betárazzák a vizet, 157,5 millió köbméternyi holtágat és tározót vontak be a vízpótlásba, továbbá 1672 vízügyi szakember dolgozott éjjel-nappal az aszálykárok megelőzésén, enyhítésén. Mindezeknek köszönhető, hogy a 2022-es első nagy történelmi aszályhoz képest, az idén 200 ezer hektárral kevesebb területet érintett aszálykár Magyarországon – mondta a tárcavezető. Megfordítottunk trendeket, gondolkodásmódokat állítottunk át azért, hogy hogyan is kell a vízzel bánni, hogyan kell a vízzel gazdálkodni – fogalmazott, kiemelve, hogy ma már kevesebb víz folyik ki az országból, mint ami beérkezik, és „már látszik, hogy őrizzük, gazdálkodunk vele, tárazzuk a vizet, s oda tudjuk vezetni, ott tudjuk biztosítani, ahol épp a legnagyobb szükség van rá”. Rámutatott: mivel a mezőgazdaság az éghajlati változásoknak egyik leginkább kitett ágazat, a versenyképesség megőrzése érdekében az ágazatot fel kell készíteni egy adott évi aszály hatásainak enyhítésére és a kialakuló vízhiányos állapot hosszú távú kezelésére. E célokat eszközbeszerzésekkel, rendszerfejlesztésekkel, az érintett ágazatok szereplőinek együttműködésével lehet elérni – mondta, kiemelve, hogy a megoldásban kulcsszerepet játszanak a természetes vizes élőhelyek, amelyek nem csak a szomszédos mezőgazdasági területek vízellátását javítják, csökkentik a légköri aszály kialakulásának lehetőségeit, és kedvezően befolyásolják a nyári csapadékképződést is.

A természetes vizes élőhelyek helyreállítása ma már nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is indokolt

A legnagyobb potenciált pedig azok a mélyen fekvő területek jelentik, amelyeket időszakosan víz borít – hívta fel a figyelmet. Ezeknek a gyenge termőképességű földeknek a művelésből való kivonása hosszú távon megtérülhet, hiszen javítja a táj vízhasználatát, vízháztartását, enyhíti a kiszáradást és kedvező hatással bír a helyi mikroklímára is – jelezte. Közölte, hogy a kormány olyan programok indításában érdekelt, amelyek egyszerre segítik a gazdákat és a vízügyi ágazat szereplőit: ezért alakult meg az operatív törzs és ebben segít az Agroökológiai program vagy a Vizet a tájba program is. Az idén májusban meghirdetett aszályveszély-helyzet kapcsán átvállalták a gazdák öntözővíz költségét mintegy 10 milliárd forint összegben, és mintegy 4,7 milliárd forintot fordítottak vízmegtartási beruházásokra, így elindultak a vízpótlás bővítéséhez szükséges vízépítési, gépészeti tárgyú beavatkozások is – sorolta. Szeptember elejéig az elöntésre felajánlott területek elérték a 336 hektárt, a csatornafeltöltési igények pedig összesen 1278 kilométernyi szakaszt jelentenek – rögzítette, kiemelve, hogy az elmúlt bő tíz évben több mint 1300 termelői, vízgazdálkodási projektet támogatott az agrártárca, összesen 178 milliárd forintnyi összegben. Mindezek eredményeként megduplázták az eddig öntözött területeket, megújították a régi öntözési infrastruktúrát – emelte ki, hozzáfűzve, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását, gazdaságosabb megtérülését eredményezheti, ha azt az öntözni kívánó gazdák a rendelkezésre álló vízkészlettel közösen gazdálkodnak. Növeli a hatékonyságot, ha az öntözéshez szükséges infrastruktúrát együtt hozzák létre és együtt üzemeltetik a gazdák, ezért támogatják az öntözési közösségek megalakulását – mondta, hozzátéve, hogy több mint 130 öntözési közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást 10 milliárd forintnyi összegben.

Komoly támogatást nyert egy projekt

A vajszlói projekt kapcsán közölte: az Ormánsági Öntöző Kft. a vidékfejlesztési programban nyert el másfél milliárd forintot meghaladó összegű támogatást a 2,2 milliárdos öntözésfejlesztési projektjére, ennek köszönhetően pedig 192 hektárnyi, eddig öntözés nélküli területre telepítettek új öntözőberendezéseket, létesítettek víztározókat szivattyúkkal és csővezetékekkel. Nagy Csaba (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kiemelte: ezek a fejlesztések az emberek hétköznapjait, „a vidéki valóságot és gazdaságot támogatják”, s azokat az embereket – jelenleg harminc családot – szolgálják, akik a céghez kötődnek. A támogatások segítségével a magyar mezőgazdaság versenyképesebb lesz – emelte ki. Baksa Zsolt László, az öntözött területeket kezelő Szentlőrinci Szolanum Kft. és a projektet beruházó Ormánsági Öntöző Kft. tulajdonosa azt emelte ki, hogy fúrt kutak, víztározók létesültek, az öntözést pedig a legmodernebb technológiai vezérléssel, akár mobiltelefonokról irányítva lehet végrehajtani. Hozzáfűzte: az öntözött területeken vetőmagokat fognak termeszteni, amelyet saját üzemükben dolgoznak fel. A Szentlőrinci Szolanum Kft. a nyilvános cégadatok szerint 2024-ben 1,056 milliárd forint nettó árbevétel mellett 35 millió forint nyereséget, míg egy évvel korábban 1,080 milliárd bevételt és 107 millió forint profitot ért el.

AM/MTI