Ma is megbéníthatja az európai turizmust egy vulkán?
Tizenöt évvel az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése után, amely nyolc napra megbénította az európai légiközlekedést, a szakértők egyetértenek: ha ma történne hasonló, a hatások messze nem lennének olyan súlyosak. A vulkáni hamufelhő által okozott légiforgalmi káosz óta ugyanis gyökeresen átalakultak a biztonsági protokollok, előrejelzési rendszerek és a hatóságok reagálóképessége is – mutat rá a Pénzcentrum.
Egy előre jelezhető „fekete hattyú”
Az Eyjafjallajökull 2010. április 14-én tört ki, és robbanásos erejű hamukilövellése miatt mintegy 300 repülőtér zárt be, több mint 100 ezer járatot töröltek, és mintegy 10 millió utas rekedt meg világszerte. A gazdasági veszteség a légitársaságok részéről meghaladta az 1,1 milliárd fontot. A brit Polgári Légiközlekedési Hatóság (CAA) szóvivője, Jonathan Nicholson később úgy fogalmazott: bár sokan „fekete hattyú eseménynek” tekintették a történteket, valójában előre jelezhető volt, hiszen az izlandi vulkánok történelmileg is aktívak.
A problémát részben az akkori előírások okozták: semmilyen koncentrációjú hamufelhőben nem volt szabad repülni. Mivel a hamu a repülőgépek sugárhajtóműveit súlyosan károsíthatja, a hatóságok a biztonság érdekében teljes légtérzárat rendeltek el.
A megoldás: kutatás, technológia, új szabályok
A 2010-es válsághelyzet azonban elindított egy gyors ütemű fejlesztési hullámot. A hajtóműgyártó Rolls-Royce úttörő szerepet vállalt abban, hogy tesztekkel meghatározza, milyen hamukoncentráció mellett lehet még biztonságosan repülni. Ennek eredményeként 2010. április 20-án a légiközlekedési hatóságok megállapodtak: 2 mg/m³ alatti hamuszint esetén a repülés biztonságosnak tekinthető. Ez lehetővé tette a légterek fokozatos újranyitását – egyúttal a szabályozás paradigmaváltását is.
Háromszintű besorolás és egyéni döntések
Ma már a vulkáni hamuszennyezés három szintre van osztva – alacsony, közepes és magas –, és a légitársaságok saját kockázatértékelésük alapján dönthetik el, repülnek-e adott térségben. A döntés alapjául a hajtóműgyártóktól kapott specifikációk és a Met Office előrejelzései szolgálnak.
„Ha most történne valami hasonló, a légitársaságok önállóan, saját biztonsági protokolljaik alapján hozhatnák meg a döntést, hogy repülnek-e vagy sem” – fogalmazott Nicholson. Ez jelentősen csökkentené a korábbihoz hasonló, általános fennakadások esélyét.
Technológiai ugrás a megfigyelésben
A vulkáni eseményt követően a megfigyelő- és előrejelzőrendszerek is látványos fejlődésen mentek keresztül. A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office új LIDAR-műszereket telepített, amelyek lézersugárral mérik a hamukoncentrációt. Emellett új műholdakat bocsátottak fel, amelyek 15 percenként szolgáltatnak adatokat a légköri hamuszintekről.
A számítógépes modellezés is precízebbé vált: ma már sokkal pontosabban lehet előre jelezni, hogyan viselkednek különböző méretű és alakú hamurészecskék a légkörben. Ezek az eszközök együttesen biztosítják, hogy a hatóságok gyorsan, megalapozott döntéseket hozhassanak egy-egy új kitörés esetén.
Izland továbbra is aktív, de Európa felkészült
Izland vulkáni aktivitása azóta sem szűnt meg – az elmúlt hónapokban is történt néhány kitörés, amelyek Grindavík evakuálásához és a híres Kék Lagúna fürdő bezárásához vezettek. Ezek azonban jellemzően lávafolyásos hasadékkitörések voltak, nem robbanásos jellegűek, így nem okoztak fennakadást a légi közlekedésben.
„Ha ma történne egy Eyjafjallajökullhoz hasonló kitörés, közel sem lenne ugyanolyan mértékű – ha egyáltalán lenne – fennakadás, mint 2010-ben” – hangsúlyozta Dr. Matthew Hort, a Met Office légköri diszperziós vezetője. „2010-ben valójában viszonylag alacsony volt a hamuszint a brit légtérben – most már tudjuk, hogy abban biztonságosan lehetett volna repülni.”
A bizonytalanság továbbra is velünk van
Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek: a vulkáni tevékenység kiszámíthatatlan. „Mindig lehet egy nagyobb kitörés” – mondta Hort. Ha pedig ez jelentősen megemelné a hamukoncentrációt Európa légterében, újra korlátozásokra lenne szükség – de ezúttal sokkal célzottabb és rövidebb ideig tartó intézkedések formájában.
A2010-es Eyjafjallajökull-esemény nemcsak a repülőjegyeket és menetrendeket borította fel, hanem egy egész iparágat késztetett gyors alkalmazkodásra és innovációra. A ma elérhető technológiák, kutatási eredmények és szabályozási gyakorlatok már lehetővé teszik, hogy a következő vulkáni kihívásra felkészültebben reagáljunk – és hogy a hamufelhő ezúttal már ne bénítsa meg Európa légterét.
Kapcsolódó cikkeink
Balatoni Turizmus Szövetség: kiemelkedő forgalomnövekedést hozhat a húsvéti hosszú hétvége a Balaton régióban
A szállodák előfoglalási adatai szerint a Balaton régió turizmusában kiemelkedő…
Tovább olvasom >Higiéniai problémák egy wellness-szállóban, a NAV leengedte a medence vizét
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársainak kellett leengedni annak…
Tovább olvasom >Túlturizmus Európában: vízágyús tüntetések Barcelonában, tiltások Budapesten
A rövid távú lakáskiadás, a turistahordák és az infrastruktúra túlterheltsége…
Tovább olvasom >További cikkeink
A piaci kihívások mellett is növekedni tudott a BioTechUSA-cégcsoport
Közzétette éves jelentését a tisztán hazai tulajdonú BioTechUSA-cégcsoport: a gazdasági…
Tovább olvasom >Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a NOE és a CBA közös húsvéti akcióján
Több mint 13 tonna adomány gyűlt össze a Nagycsaládosok Országos…
Tovább olvasom >Megnövelt kapacitással segíti a húsvéti visszaváltást a MOHU
Az ünnepek közeledtével várhatóan a boltok forgalma növekedni fog, így…
Tovább olvasom >