Ma is megbéníthatja az európai turizmust egy vulkán?

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 04. 16. 10:34

Tizenöt évvel az izlandi Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése után, amely nyolc napra megbénította az európai légiközlekedést, a szakértők egyetértenek: ha ma történne hasonló, a hatások messze nem lennének olyan súlyosak. A vulkáni hamufelhő által okozott légiforgalmi káosz óta ugyanis gyökeresen átalakultak a biztonsági protokollok, előrejelzési rendszerek és a hatóságok reagálóképessége is – mutat rá a Pénzcentrum.

Egy előre jelezhető „fekete hattyú”

Az Eyjafjallajökull 2010. április 14-én tört ki, és robbanásos erejű hamukilövellése miatt mintegy 300 repülőtér zárt be, több mint 100 ezer járatot töröltek, és mintegy 10 millió utas rekedt meg világszerte. A gazdasági veszteség a légitársaságok részéről meghaladta az 1,1 milliárd fontot. A brit Polgári Légiközlekedési Hatóság (CAA) szóvivője, Jonathan Nicholson később úgy fogalmazott: bár sokan „fekete hattyú eseménynek” tekintették a történteket, valójában előre jelezhető volt, hiszen az izlandi vulkánok történelmileg is aktívak.

A problémát részben az akkori előírások okozták: semmilyen koncentrációjú hamufelhőben nem volt szabad repülni. Mivel a hamu a repülőgépek sugárhajtóműveit súlyosan károsíthatja, a hatóságok a biztonság érdekében teljes légtérzárat rendeltek el.

A megoldás: kutatás, technológia, új szabályok

A 2010-es válsághelyzet azonban elindított egy gyors ütemű fejlesztési hullámot. A hajtóműgyártó Rolls-Royce úttörő szerepet vállalt abban, hogy tesztekkel meghatározza, milyen hamukoncentráció mellett lehet még biztonságosan repülni. Ennek eredményeként 2010. április 20-án a légiközlekedési hatóságok megállapodtak: 2 mg/m³ alatti hamuszint esetén a repülés biztonságosnak tekinthető. Ez lehetővé tette a légterek fokozatos újranyitását – egyúttal a szabályozás paradigmaváltását is.

Háromszintű besorolás és egyéni döntések

Ma már a vulkáni hamuszennyezés három szintre van osztva – alacsony, közepes és magas –, és a légitársaságok saját kockázatértékelésük alapján dönthetik el, repülnek-e adott térségben. A döntés alapjául a hajtóműgyártóktól kapott specifikációk és a Met Office előrejelzései szolgálnak.

„Ha most történne valami hasonló, a légitársaságok önállóan, saját biztonsági protokolljaik alapján hozhatnák meg a döntést, hogy repülnek-e vagy sem” – fogalmazott Nicholson. Ez jelentősen csökkentené a korábbihoz hasonló, általános fennakadások esélyét.

Technológiai ugrás a megfigyelésben

A vulkáni eseményt követően a megfigyelő- és előrejelzőrendszerek is látványos fejlődésen mentek keresztül. A brit meteorológiai szolgálat, a Met Office új LIDAR-műszereket telepített, amelyek lézersugárral mérik a hamukoncentrációt. Emellett új műholdakat bocsátottak fel, amelyek 15 percenként szolgáltatnak adatokat a légköri hamuszintekről.

A számítógépes modellezés is precízebbé vált: ma már sokkal pontosabban lehet előre jelezni, hogyan viselkednek különböző méretű és alakú hamurészecskék a légkörben. Ezek az eszközök együttesen biztosítják, hogy a hatóságok gyorsan, megalapozott döntéseket hozhassanak egy-egy új kitörés esetén.

Izland továbbra is aktív, de Európa felkészült

Izland vulkáni aktivitása azóta sem szűnt meg – az elmúlt hónapokban is történt néhány kitörés, amelyek Grindavík evakuálásához és a híres Kék Lagúna fürdő bezárásához vezettek. Ezek azonban jellemzően lávafolyásos hasadékkitörések voltak, nem robbanásos jellegűek, így nem okoztak fennakadást a légi közlekedésben.

„Ha ma történne egy Eyjafjallajökullhoz hasonló kitörés, közel sem lenne ugyanolyan mértékű – ha egyáltalán lenne – fennakadás, mint 2010-ben” – hangsúlyozta Dr. Matthew Hort, a Met Office légköri diszperziós vezetője. „2010-ben valójában viszonylag alacsony volt a hamuszint a brit légtérben – most már tudjuk, hogy abban biztonságosan lehetett volna repülni.”

A bizonytalanság továbbra is velünk van

Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek: a vulkáni tevékenység kiszámíthatatlan. „Mindig lehet egy nagyobb kitörés” – mondta Hort. Ha pedig ez jelentősen megemelné a hamukoncentrációt Európa légterében, újra korlátozásokra lenne szükség – de ezúttal sokkal célzottabb és rövidebb ideig tartó intézkedések formájában.

A2010-es Eyjafjallajökull-esemény nemcsak a repülőjegyeket és menetrendeket borította fel, hanem egy egész iparágat késztetett gyors alkalmazkodásra és innovációra. A ma elérhető technológiák, kutatási eredmények és szabályozási gyakorlatok már lehetővé teszik, hogy a következő vulkáni kihívásra felkészültebben reagáljunk – és hogy a hamufelhő ezúttal már ne bénítsa meg Európa légterét.

Kapcsolódó cikkeink