Luxemburg a leggazdagabb, Bulgária a legszegényebb ország az EU-ban
Bár némileg csökkent, továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között. Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is rendkívül nagy – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott, előzetes jelentésből.
Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került. Az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest 1 százalékponttal nőtt az előző évhez képest, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás azonban nem változott.
Az uniós átlag a 100 százalék, ehhez képest az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék 105 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 106 százalék volt tavaly.
A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 253 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 184 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 49 százalékot tesz ki. Luxemburg esetében az előző évihez képest 5 százalékpontos csökkenést mértek, a bolgár adat nem változott.
Összesen 11 tagállamban – Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Ausztria (128 százalék), Dánia (125 százalék), Svédország (122 százalék), Németország (123 százalék), Belgium (117 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (105 százalék) és Franciaország (104 százalék) – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.
(Luxemburg és Írország esetében részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP.)
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Málta (96 százalék), majd sorrendben Spanyolország (92 százalék), Csehország (89 százalék), Szlovénia (85 százalék), Ciprus (84 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Litvánia (78 százalék), Észtország (74 százalék) és Lengyelország (70 százalék) következik.
A maradék hat ország közül Magyarországon az egy főre jutó GDP 68 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Lettország jön egyaránt 67 százalékkal. Romániában 63, Horvátországban 61, Bulgáriában pedig 49 százalékra rúg ez az arány.
Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 130 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 55 százalékával. Egy évvel korábban 132, illetve 53 százalékon állt a két adat.
Az átlag fölött tíz ország teljesített tavaly: Luxemburg mögött Németország (122 százalék), Ausztria (118 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Finnország (113 százalék), Belgium (112 százalék), Dánia (112 százalék), Hollandia (110 százalék), Franciaország (109 százalék) és Svédország (109 százalék).
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 14 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (94 százalék), Ciprus (92 százalék), Spanyolország (90 százalék), Litvánia (88 százalék), Portugália (83 százalék), Csehország (80 százalék), Málta (78 százalék), Görögország (77 százalék), Szlovénia (77 százalék), Lengyelország (76 százalék), Szlovákia (76 százalék), Észtország (72 százalék) és Lettország (70 százalék).
A maradék négy ország csoportját Románia vezeti 68 százalékkal, majd Magyarország következik 63 százalékkal, a sort Horvátország és Bulgária zárja, 61, illetve 55 százalékkal. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Folytatódhat jövőre a hitelezés fellendülése?
Akár még a 2021-es rekordévet is túlszárnyalhatja idén a lakossági…
Tovább olvasom >GKI elemzés: Keresetek – mennyi az annyi?
Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas…
Tovább olvasom >Az OECD feljavította globális GDP-növekedési előrejelzését 2025-re
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az eddigi 3,2…
Tovább olvasom >További cikkeink
Fogyó cégszámok, tartós félmilliós határ
2024-ben a társas vállalkozások száma várhatóan 12 ezerrel csökken, miközben…
Tovább olvasom >Decemberben alig változott a GKI konjunktúraindexe
A GKI Gazdaságkutató Zrt.– az EU támogatásával –felmérése szerint decemberben…
Tovább olvasom >Ünnepi fogások: bacon kuglóf, baconos sajttorta és szilveszteri kandírozott virslifalatkák
Sokszor egy-egy szokatlanabb hozzávaló, vagy akár maga a tálalás is…
Tovább olvasom >