Luxemburg a leggazdagabb, Bulgária a legszegényebb ország az EU-ban
Bár némileg csökkent, továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között. Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is rendkívül nagy – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott, előzetes jelentésből.
Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került. Az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest 1 százalékponttal nőtt az előző évhez képest, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás azonban nem változott.
Az uniós átlag a 100 százalék, ehhez képest az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék 105 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 106 százalék volt tavaly.
A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 253 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 184 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 49 százalékot tesz ki. Luxemburg esetében az előző évihez képest 5 százalékpontos csökkenést mértek, a bolgár adat nem változott.
Összesen 11 tagállamban – Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Ausztria (128 százalék), Dánia (125 százalék), Svédország (122 százalék), Németország (123 százalék), Belgium (117 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (105 százalék) és Franciaország (104 százalék) – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.
(Luxemburg és Írország esetében részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP.)
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Málta (96 százalék), majd sorrendben Spanyolország (92 százalék), Csehország (89 százalék), Szlovénia (85 százalék), Ciprus (84 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Litvánia (78 százalék), Észtország (74 százalék) és Lengyelország (70 százalék) következik.
A maradék hat ország közül Magyarországon az egy főre jutó GDP 68 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Lettország jön egyaránt 67 százalékkal. Romániában 63, Horvátországban 61, Bulgáriában pedig 49 százalékra rúg ez az arány.
Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 130 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 55 százalékával. Egy évvel korábban 132, illetve 53 százalékon állt a két adat.
Az átlag fölött tíz ország teljesített tavaly: Luxemburg mögött Németország (122 százalék), Ausztria (118 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Finnország (113 százalék), Belgium (112 százalék), Dánia (112 százalék), Hollandia (110 százalék), Franciaország (109 százalék) és Svédország (109 százalék).
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 14 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (94 százalék), Ciprus (92 százalék), Spanyolország (90 százalék), Litvánia (88 százalék), Portugália (83 százalék), Csehország (80 százalék), Málta (78 százalék), Görögország (77 százalék), Szlovénia (77 százalék), Lengyelország (76 százalék), Szlovákia (76 százalék), Észtország (72 százalék) és Lettország (70 százalék).
A maradék négy ország csoportját Románia vezeti 68 százalékkal, majd Magyarország következik 63 százalékkal, a sort Horvátország és Bulgária zárja, 61, illetve 55 százalékkal. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Uniós biztos: az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterve garantálja az EU élelmiszerbiztonságát
Az Európai Bizottság által februárban elfogadott mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterv…
Tovább olvasom >Farkas Sándor: meg kell maradnia a területalapú támogatásnak a 2028 utáni, hétéves uniós költségvetésben is
Magyarország azt szeretné, hogy a 2028 utáni uniós költségvetési időszakban…
Tovább olvasom >Nyolc területen már megfigyelhető fordulat a gazdaságban
A gazdaságban már nyolc területen megfigyelhető fordulat: a foglakoztatás, a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >