Luxemburg a leggazdagabb, Bulgária a legszegényebb ország az EU-ban
Bár némileg csökkent, továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között. Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is rendkívül nagy – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott, előzetes jelentésből.
Magyarország mindkét kategóriában a lista utolsó negyedébe került. Az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz képest 1 százalékponttal nőtt az előző évhez képest, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás azonban nem változott.
Az uniós átlag a 100 százalék, ehhez képest az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék 105 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 106 százalék volt tavaly.
A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 253 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 184 százalékával. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 49 százalékot tesz ki. Luxemburg esetében az előző évihez képest 5 százalékpontos csökkenést mértek, a bolgár adat nem változott.
Összesen 11 tagállamban – Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Ausztria (128 százalék), Dánia (125 százalék), Svédország (122 százalék), Németország (123 százalék), Belgium (117 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (105 százalék) és Franciaország (104 százalék) – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.
(Luxemburg és Írország esetében részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP.)
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Málta (96 százalék), majd sorrendben Spanyolország (92 százalék), Csehország (89 százalék), Szlovénia (85 százalék), Ciprus (84 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (77 százalék), Litvánia (78 százalék), Észtország (74 százalék) és Lengyelország (70 százalék) következik.
A maradék hat ország közül Magyarországon az egy főre jutó GDP 68 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Lettország jön egyaránt 67 százalékkal. Romániában 63, Horvátországban 61, Bulgáriában pedig 49 százalékra rúg ez az arány.
Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.
Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 130 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 55 százalékával. Egy évvel korábban 132, illetve 53 százalékon állt a két adat.
Az átlag fölött tíz ország teljesített tavaly: Luxemburg mögött Németország (122 százalék), Ausztria (118 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Finnország (113 százalék), Belgium (112 százalék), Dánia (112 százalék), Hollandia (110 százalék), Franciaország (109 százalék) és Svédország (109 százalék).
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriában 14 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (94 százalék), Ciprus (92 százalék), Spanyolország (90 százalék), Litvánia (88 százalék), Portugália (83 százalék), Csehország (80 százalék), Málta (78 százalék), Görögország (77 százalék), Szlovénia (77 százalék), Lengyelország (76 százalék), Szlovákia (76 százalék), Észtország (72 százalék) és Lettország (70 százalék).
A maradék négy ország csoportját Románia vezeti 68 százalékkal, majd Magyarország következik 63 százalékkal, a sort Horvátország és Bulgária zárja, 61, illetve 55 százalékkal. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
EU: a nemzetközi jog alkalmazása kötelezettség a kibertérben is
Az Európai Unió Tanácsa nyilatkozatot hagyott jóvá a nemzetközi jog…
Tovább olvasom >Van okunk óvatos optimizmusra
Hogyan alakul a magyar gazdaság a következő években? Milyen kihívásokkal…
Tovább olvasom >Lengyel kormányfőhelyettes: az EU-Mercosur együttműködési szerződés veszélyezteti a lengyel mezőgazdaságot
Az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szabadkereskedelmi övezet tagállamai…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >