Londoni elemzők: háztartásonként ezer fontba kerülhet, ha megszűnik az EU-kereskedelem vámmentessége

Londoni pénzügyi elemzők szerint minden egyes brit háztartásnak évi ezer fontjába kerülhet, ha a brit EU-tagság megszűnése után vámok jelennek meg az Egyesült Királyság és az Európai Unió jelenleg teljesen vámmentes kereskedelmében.

Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég londoni részlege által összeállított tanulmány szerint nincs olyan Brexit-forgatókönyv, amely valamilyen mértékben ne emelné a brit háztartásokra háruló költségeket. A tanulmány a jövő héten jelenik meg, de a BBC már hétfőn közölt belőle előzetes részleteket.
Az Oliver Wyman elemzése szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén, vagyis akkor, ha az EU-val folytatott brit kereskedelmet a Brexit után magas vámok és szabályozói korlátozások terhelnék, a nemzetgazdasági szintű éves többletköltség elérheti a 27 milliárd fontot (csaknem 10 ezer milliárd forintot), vagyis a 27 millió brit háztartás mindegyikére kivetítve az ezer fontot.
A ház szerint ez tényleges anyagi terhet jelenthet a háztartások számára, mivel a többletköltségeket az üzleti vállalkozások minden bizonnyal áthárítanák a fogyasztókara, de például a nagy szupermarket- és étteremhálózatok nyereségét így is felemésztheti a beszállítói láncolatokban a vámeljárások miatt kialakuló felfordulás.
Az Oliver Wyman tanulmánya szerint egy évente 10 milliárd font forgalmat lebonyolító elméleti brit szupermarket-hálózat eredménye még a legkedvezőbb Brexit-forgatókönyv megvalósulása esetén is harmadával zuhanna, és árait így is 2,3 százalékkal kellene emelnie ahhoz, hogy a Brexit előtti nyereségességét elérje.
Az üzleti szektor képviselői, sőt hivatalos személyiségek is felhívták már a brit kormány figyelmét arra, hogy ha nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val, és emiatt a brit EU-tagság megszűnése után vámadminisztrációs eljárásokat kell alkalmazni a jelenleg vámmentes kétoldalú kereskedelemben, az legalábbis súlyos költségekkel és fennakadásokkal járhat.
Jon Thompson, a brit adó- és vámhivatal (HMRC) vezetője a londoni alsóház költségvetési és pénzügyi bizottságának nemrégiben tartott meghallgatásán elmondta: az HMRC becslése szerint – amely a különböző elemzői számítások középértékét veszi alapul – a brit exportcégeknek minden egyes exporttétel után 32,50 fontba kerülne a vámáru-nyilatkozat kitöltése, és évente hozzávetőleg 200 millió tételnyi exportszállítmány indul az Egyesült Királyságból az Európai Unió más piacaira. Ez önmagában 6,5 milliárd font költséggel járna, ráadásul nagyjából ugyanennyi pótlólagos költség az EU-piacról származó – éves tételszámban jórészt a brit exportmennyiségnek megfelelő – importban is megjelenne, vagyis ez az adminisztrációs kötelem évente 13 milliárd fontba (több mint 4800 milliárd forintba) kerülne.
Thompson szerint az egyéb EU-szabályozási – például eredetigazolási – kötelmek ehhez „még néhány milliárdot” hozzáadnának, így a költségtöbblet elérheti a 17-20 milliárd fontot (6300-7400 milliárd forint).
A japán Honda autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház meghallgatásán elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.
A Honda szakértői szerint ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font (csaknem 315 millió forint) halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt. (Kertész Róbert, MTI)