Londoni elemzők: a hazai fogyasztás ellensúlyozza a külső kereslet gyengülését

Londoni pénzügyi elemzők szerint a magyar és a többi közép-európai EU-gazdaság robusztus első negyedévi növekedési lendületének hajtóereje a továbbra is erőteljes hazai fogyasztás, amely ellensúlyozza a külső kereslet gyengülését.

A magyar hazai össztermék (GDP) a szerdán ismertetett első becslés alapján – szezonális és naptári kiigazítással számolva – 5,2 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakban mért szintet, a negyedéves összevetésű kiigazított növekedés 1,5 százalékos volt.
Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza közölte: a ház súlyozott számításai szerint abban a hat közép- és kelet-európai EU-gazdaságban, amelyben szerdán ismertették az előzetes első negyedévi GDP-adatokat, az átlagos negyedéves összevetésű növekedés az egy negyedévvel korábbi 0,7 százalékról 1,2 százalékra gyorsult.
A cég számítási módszere alapján az éves átlagos térségi növekedés a tavalyi negyedik negyedévi 4,1 százalék után ezúttal 4,3 százalék volt.
Carson kiemelte, hogy jóllehet az előzetes becslés nem tartalmaz részletes lebontást, a havi aktivitási adatok azonban arra vallanak, hogy a térség legtöbb gazdaságában a hazai piacra összpontosító szektorok – mindenekelőtt az építőipar és a kiskereskedelem – adták a növekedés gyorsulásának lendületét.
A Capital Economics vezető londoni elemzője szerint minden tényezőt egybevetve a térségi gazdaságok erőteljes munka- és hitelpiaci kondíciói azt jelentik, hogy a belső kereslet a következő negyedévekben is robusztus ütemben növekszik, azzal együtt is, hogy a külső kereslet várhatóan lanyha marad.
Mindezek alapján a ház azzal számol, hogy a térségi gazdaságok az idei év egészében is meglehetősen jó növekedési teljesítményt nyújtanak.
A Capital Economics előrejelzése a magyar gazdaságban 4 százalékos növekedést valószínűsít 2019-re.
A cég szerint ugyanakkor a hazai kereslet hajtotta további erőteljes térségi növekedésnek egyensúlyi ára lehet. Liam Carson kiemelte ezzel összefüggésben, hogy Romániában és Magyarországon a folyómérleg-pozíciók az elmúlt években már kedvezőtlenebbé váltak.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szerdai értékelésében kiemelte, hogy a magyar gazdaság első negyedévi növekedése a tavalyi utolsó három hónaphoz mérve hozzávetőleg 1 százalékponttal meghaladta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi előrejelzésében valószínűsített ütemet is.
A szakértő szerint a magyar gazdaság további növekedési teljesítményére a legjelentősebb rövid távú kockázatot az jelentené, ha az Egyesült Államok – ahogy azt Donald Trump amerikai elnök kilátásba helyezte – megemelné az európai autók importvámját.
A Morgan Stanley londoni elemzője hangsúlyozta ezzel összefüggésben, hogy a magyar gazdaság a legnyitottabbak között van az Európai Unión belül, és különösen jelentős az autóipari kitettsége.
A ház modellszámításai szerint ha az amerikai kormány az EU-ból érkező autóimport vámját például 22,5 százalékponttal emelné, az a magyar hazai össztermék éves növekedési ütemét hozzávetőleg 0,25 százalékponttal, a cseh GDP-növekedést ennél nem sokkal kisebb mértékben fogná vissza, és a nagyobb, a külkereskedelemre kevésbé nyitott lengyel gazdaság növekedését is 0,15 százalékponttal lassítaná.
Mindezekkel együtt is azonban a Morgan Stanley a minap javította a magyar GDP-növekedésre szóló előrejelzését, azzal az indokkal, hogy a magyar gazdaság a korábban vártnál ellenállóbbnak bizonyult az euróövezet növekedési lendületének lassulásával szemben.
A ház az európai felzárkózó térségről összeállított, e hét elején Londonban bemutatott 56 oldalas év közepi helyzetértékelésében az eddigi 3,3 százalékról 3,9 százalékra emelte a magyar hazai össztermék idei egész évi növekedésére szóló prognózisát, és jövőre is még 3,2 százalékos növekedést valószínűsített a magyar gazdaságban.
A cég hangsúlyozta, hogy felülvizsgált magyarországi növekedési előrejelzései 0,4 százalékponttal haladják meg a szélesebb körű elemzői konszenzust.
Néhány napon belül ez volt a második olyan londoni helyzetértékelés, amelyben a korábbinál jobb előrejelzés szerepelt a magyar gazdaság idei növekedésére.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egy hete bemutatott átfogó tavaszi előrejelzésében közölte, hogy a magyar gazdaságban az idén 3,7 százalékos növekedést vár, 0,4 százalékponttal gyorsabbat az előző, novemberben összeállított térségi előrejelzésében szereplő ütemnél.
Az EBRD kiemelte, hogy a közép-európai és a balti térségen belül a magyar gazdaságban nőtt a legnagyobb ütemben az állami és a magánszektorbeli beruházások értéke 2018-ban. (Kertész Róbert, MTI)