Londoni elemzők: a decemberi lassulás után gyorsulni kezd a magyar infláció

Az előrejelzési konszenzustól elmaradó – és az előző havinál is lassabb, 4,1 százalékos – decemberi éves infláció után bizonyosan gyorsulni kezd a magyarországi inflációs ütem, de az MNB kamatpolitikáját nem ez, hanem a továbbra is a kockázati környezet határozza meg – jósolták a múlt havi inflációs adatok pénteki ismertetése után londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy londoni befektetési és elemző házak közgazdászainak többsége kismértékű gyorsulást várt; a decemberre szóló londoni inflációs prognózisok átlaga 4,39 százalék volt. Novemberben 4,3 százalékos inflációt mértek Magyarországon.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői – akik az MTI előzetes felmérésébe bevont mezőnyből egyedüliként jósolták meg a múlt havi lassulást, bár ők is a ténylegesnél valamivel magasabb, 4,2 százalékos ütemet vártak – a pénteki adatismertetés utáni kommentárjukban közölték: számításaik szerint az élelmiszerárak inflációjának enyhülése és az üzemanyag-komponensben belépő nagy éves bázishatás együtt 0,4 százalékponttal csökkentette a decemberben mért tizenkét havi inflációt.

A JP Morgan londoni elemzőinek előrejelzése szerint ugyanakkor januárban várhatóan már „megugrik” a magyarországi inflációs ütem az e hónaptól érvényes 2 százalékpontos áfaemelés hatásra, bár a ház szakértői ezzel együtt sem várnak 5 százalék fölé emelkedő éves inflációt ebben a hónapban. Az eddigi részleges adatok ugyanis a cég elemzői szerint arra vallanak, hogy az árverseny és a gyenge kereslet közepette a nagy áruházláncok nem hárították tovább teljes mértékben az áfaemelést, különösen nem az élelmiszertermékek esetében.

A JP Morgan londoni szakértői ugyanakkor kiemelték, hogy decemberben és januárban is volt egy-egy nagymértékű üzemanyagár-emelkedés.

A ház mindent egybevetve az idén 5 százalékos, jövőre 3,5 százalékra visszalassuló éves átlagos inflációt vár Magyarországon.
A további jegybanki kamatpályával kapcsolatban a JP Morgan elemzői azt jósolták, hogy az MNB folytatja a kamatemeléseket a forint erősítése végett, amíg a kormány meg nem egyezik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val egy pénzügyi védőhálóról.

A cég szerint a jelenleginél feszesebb monetáris kondíciókra van szükség a 3 százalékos inflációs cél jövő évi teljesüléséhez, és a forintnak tartósan a 300 forint/euró árfolyam alá kellene kerülnie ahhoz, hogy az MNB is „jobban bízhasson saját inflációs célja teljesülésében”.

A JP Morgan elemzői közölték: alapeseti előrejelzésük az, hogy az MNB a január 24-i kamatdöntő ülésen végrehajt egy fél százalékpontos emelést, de elképzelhető ennél kisebb mértékű szigorítás is, ha a magyar kormány és az EU illetékeseinek jövő heti megbeszéléseiről olyan jelzés érkezik, hogy rövid időn belül megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások egy készenléti jellegű megállapodásról.

A cég arra számít, hogy az MNB-alapkamat 8,00 százalékon tetőzik az idei második negyedévben, de ha aláírják a finanszírozási megállapodást, az MNB hozzákezdhet a kamatemelések visszafordításához. A JP Morgan londoni elemzői közölték: továbbra is azt várják, hogy a magyar jegybanki alapkamat 2012 végéig 6,00 százalék körüli szintre süllyed vissza.

A 4cast nevű londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég szakértői – akik 4,5 százalékos éves inflációt jósoltak a múlt hónapra – a vártnál lassabb decemberi inflációs ütemet kommentálva közölték: számításaik szerint a jövedéki adók novemberi emelésének „elvileg” 0,6 százalékponttal kellett volna növelnie a teljes kosárra számolt éves inflációt, de ebből decemberig csak 0,2 százalékpontnyi „jött át”, és ez volt a fő oka a meglepetésnek.

A 4cast elemzői szerint a további költségvetési kiigazítások kilátása és a magyar gazdaságban érvényesülő, folyamatosan negatív kibocsátási rés miatt a belátható pénzügypolitikai távlatban nem hatnak kockázatok az inflációs cél teljesülésére, és a monetáris tanácsnak „nincs félnivalója” az inflációval kapcsolatban.

Ugyanakkor az MNB pénzügypoltikai testületének döntéseit jelenleg elsődlegesen az ország kockázati mutatói vezérlik, és ezek a mutatók „jelentősen romlottak”, ami további kamatemelések lehetőségére utal – vélekedtek pénteki kommentárjukban a 4cast elemzői.

Pénteki értékelésükben a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni közgazdászai is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy jóllehet a magyar infláció a következő hónapokban az átforduló bázishatások és az áfa-emelés hatására várhatóan ismét gyorsulni kezd, az MNB döntéseit azonban most elsősorban a forint stabilizálásának szándéka vezérli. A GS elemzőinek várakozása szerint az MNB – igyekezve elejét venni a tőkemenekítésnek – nem kevesebb mint 2,50 százalékpontnyi további kamatemelést hajt végre. A cég elismerte ugyanakkor, hogy az emelések pontos mértékét nehéz megjósolni a kormányzati döntésekkel és a külső környezettel kapcsolatos bizonytalanságok miatt.

Az HSBC bankcsoport londoni elemzőinek pénteki előrejelzése szerint az áfaemelés hatására januártól gyorsulni kezd a magyar infláció. A ház 4,9 százalékos idei átlagos inflációt vár a 3,9 százalékos tavalyi átlag után. Az HSBC szakértői ugyanakkor azzal is számolnak, hogy a gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés, valamint a forint potenciális idei második félévi visszaerősödése elősegítheti az infláció visszatértét a 3 százalékos célszintre 2013-ban.

A HSBC londoni elemzői szintén azt jósolták, hogy az MNB monetáris politikáját a következő hónapokban nagyobb mértékben fogja meghatározni a magyar befektetési termékekre rakódó kockázati felár és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggodalom, mint „a 2012-es inflációs kiugrás”.

(MTI)